Adózás külföldi illetőségű magánszemély üzletrész-értékesítése után

Megosztás Tetszik

Amikor egy magyar társaságban tulajdonos külföldi magánszemély úgy dönt, hogy értékesíti a tulajdonrészét vizsgálni szükséges, hogy a részesedés ellenértéke után keletkezik-e Magyarországon adófizetési kötelezettség. A cikkben foglaltak nem csupán a jövedelmet szerző külföldi állampolgárra vonatkoznak, hanem arra a magyar állampolgárra is, aki korábban külföldre költözött és az értékpapír értékesítésekor külföldön bír adóilletőséggel.

A külföldi illetőségű személyt Magyarországon korlátozott adókötelezettség terheli a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 2. paragrafusának (4) bekezdése értelmében. Ez azt jelenti, hogy a külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján Magyarországról származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki.

A külföldi adóügyi illetékességet a magánszemély illetősége államának adóhatósága által kiállított okirat angol nyelvű példányával, magyar nyelvű szakfordításával, vagy ezek egyikéről készült másolattal kell igazolni.

Amikor a külföldi személy nem tartózkodik Magyarországon több mint 183 napot az adóéven belül, és nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel sem, úgy gondolhatnánk, evidens, hogy külföldi illetőségűnek számít. Azonban annak eldöntéséhez, hogy valamely kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény előírásai felülírják-e a magyar szabályokat, nem elegendő bizonyítani, hogy a magánszemély külföldi állampolgár, hanem azt is fontos igazolni, hogy melyik országban tekintik adóügyi szempontból belföldi illetőségűnek.

Az adókötelezettség megítélésekor az illetőség tisztázását követően azt kell megállapítani, hogy a jövedelem honnan származik.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben egyebek mellett részletezzük az értékpapír, az üzletrész értékesítésére vonatkozó illetőségi és adózási szabályokat!