A Hitelesített Energiamegtakarítás (HEM) adójogi megfontolásai – áfa és szja

Megosztás Tetszik

Az energiahatékonyság napjainkban már nem pusztán környezetvédelmi vagy műszaki kérdés, hanem a vállalati stratégia és a jogszabályi megfelelés központi eleme, komoly gazdasági hatásokkal. A vállalatok és szolgáltatók egyre szigorúbb energiamegtakarítási elvárásoknak kell, hogy megfeleljenek, ebben nyújt kulcsfontosságú segítséget a Hitelesített Energiamegtakarítás (HEM) rendszere. Fontos tudni, hogy a HEM-mel kapcsolatos kifizetésekre milyen áfa- és szja-előírások érvényesek

Az eljárás eredménye maga a HEM, amely korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jogként kerül rögzítésre és nyilvántartásba vételre. Gazdasági értéke abból fakad, hogy az EKR hatálya alá tartozó kötelezett vállalatok ezt a megtakarítást felhasználhatják saját megtakarítási kötelezettségeik csökkentésére. A HEM-ek értékelését befolyásolhatja a projekt megvalósításának éve és az elszámolható élettartama is.

A tipikus, a gyakorlatban is alkalmazott konstrukcióban a HEM-et nem a kötelezett vállalat állítja elő, hanem magánszemélyek bevonásával, adott esetben kereskedők közbeiktatásával tervezi megszerezni. A kiindulási pont jellemzően, amikor egy magánszemély energiahatékonyság-javító beruházást (például födémszigetelést) végez az otthonában.

A konstrukció lényege:

● A magánszemély a szigetelésre vállalkozási szerződést köt egy kivitelezővel vagy magával a HEM kereskedővel.

● A HEM kereskedő vállalat megvásárolja a magánszemélytől a keletkező HEM, mint vagyoni értékű jog elsőként történő bejegyzésének lehetőségét.

● A kereskedő – ha nem maga nyújtja a szigetelési szolgáltatást – a HEM ellenértéket gyakran úgy rendezi, hogy közvetlenül kifizeti a magánszemély által megbízott kivitelezőnek a födémszigetelésért járó vállalkozói díjat.

Észre kell vennünk, hogy ez a modell lényegében egy csereügyletet valósít meg, ahol a magánszemély átengedi a HEM-re vonatkozó jogot, cserébe pedig megkapja az energiahatékonyság-javító szolgáltatást. Az ilyen konstrukciók helyes adóügyi megítélése kulcsfontosságú a piaci szereplők számára, különös tekintettel az általános forgalmi adóra és a személyi jövedelemadóra.

Áfa megfontolások

Az áfatörvény alapján ellenérték fejében belföldön teljesített szolgáltatásnyújtás adókötelezettség alá esik, az adó alapja a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltő. Ha a HEM kereskedő maga nyújtja a szigetelési szolgáltatást a HEM átengedésért cserébe, akkor is önállóan kell kezelni mindkét ügyletet, és úgy kell tekinteni, hogy az egyik ügylet a másiknak az ellenértéke (áfatörvény 65. §, 66. § (1) bekezdés). Mit jelent ez a fenti vázolt konstrukcióra illesztve?

1. A magánszemély által történő HEM-átengedés:

Az áfatörvény általános rendelkezéseiből kiindulva első körben vizsgálandó, hogy ezen aktus az áfatörvény hatálya alá tartozik-e. Mivel a HEM-et a magánszemély, tehát egy jellemzően „nem adóalany” entitás engedi át a kereskedő vállalatnak, az ügylet – feltételezve, hogy azt nem üzletszerűen végzi a magánszemély, tehát azáltal sem válik adóalannyá – nem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget. (Ez egy fontos kitétel, mivel az áfatörvény hatálya alá tartozó vagyoni értékű jog átengedésének van áfavonzata, tehát ha azt egy adóalany szereplő végezné, akkor a tranzakciót az áfa is terhelné).

2. A födémszigetelési szolgáltatás:

A szigetelési munkát egy nyilvánvalóan adóalany vállalkozó nyújtja, ami áfaköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül, általános forgalmi adója 27 százalék (bár építőipari szolgáltatásról van szó, a fordított adózás (áfatörvény 142. § (1) bekezdés b) pontja) nem alkalmazható, mivel a szolgáltatást igénybe vevő magánszemély nem adóalany).

Ezt a szolgáltatást – akár a kivitelező, akár a HEM kereskedő nyújtja – közvetlenül kell számlázni a megrendelő felé (még akkor is, ha adott esetben a kivitelező cégnek járó ellenérték kifizetését közvetlenül a kereskedő cég vállalja, a HEM átengedése fejében). Természetesen levonásba helyezhető szigetelési munkával kapcsolatban a beszerzett anyagok és szolgáltatások áfatartalma (áfatörvény 120. §).

Összességében az áfa tekintetében a legfontosabb a fentiek szerint önállóan és egymástól elkülönült értkelendő ügyletek (HEM átengedése, illetve szigetelés nyújtása) korrekt kezelése.

Szja megfontolások

A konstrukcióban felmerült az a kritikus kérdés, hogy a magánszemély által a HEM átengedéséért kapott ellenérték (azaz a kifizetett szigetelési díj) tekinthető-e adóköteles jövedelemnek, és levonható-e ebből a jövedelemből a szigetelés költsége.

A problémát az adójogi szabályozás megváltozása oldotta meg. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 1. számú mellékletének 4. pontja kiegészült a 4.52. alponttal.

A jogszabályi változás értelmében adómentesnek minősül:

● A végső felhasználó magánszemély bevétele, amelyet a nem egyéni vállalkozóként végzett, hitelesített energiamegtakarítást (HEM) eredményező cselekményére (beruházás, korszerűsítés, felújítás) tekintettel szerzett.

● Különösen adómentes a bevétel, amelyet a magánszemély a HEM, mint vagyoni értékű jog átengedése ellenében szerzett.

Hogyan illeszthető ez a példa szerinti esetre?

● Bár a magánszemélynek jövedelme keletkezik az szja-törvény általános rendelkezései szerint akkor, amikor a HEM átengedése fejében kifizetik az ingatlanának a felújítását, kifejezett törvényi rendelkezés bevezette a magánszemélyek energiamegtakarításból származó bevételeinek adómentességét, a leírt konstrukcióban a magánszemélynek az ingatlanán elvégzett födémszigetelés fejében átengedett HEM-ből származó bevétele adómentesnek tekintendő. Az energiamegtakarítás átengedése ellenében kapott bevétel gyakorlatilag egyfajta, felújításhoz kapcsolódó, adómentes támogatásnak minősül.

Fontos megjegyezni, hogy az szja-törvény vonatkozó rendelkezése a 2024. november 29-ei hatálybalépés ellenére, átmeneti rendelkezés alapján a 2024. január 1-jétől keletkezett jövedelmekre is alkalmazható.