Adóelkerülés: javaslatok készülnek a megakadályozására

Megosztás Tetszik

Két jelentés elkészítésére is felhatalmazta az EP elnökök értekezlete a gazdasági és pénzügyi szakbizottságot az úgynevezett „Luxleaks” adóleleplezések folyományaként. Az egyik – saját kezdeményezésű – jelentés a tagállamoknak a cégekkel kötött adómegállapodásait veszi majd górcső alá, míg a másik konkrét javaslatot tesz majd a Bizottságnak egy jogszabály kidolgozására az adóelkerülés terén – írja a Bruxinfo.hu.

A január 1-jétől esedékes lett elnökséggel Rigában tartott egyeztetés alkalmával döntött úgy az EP elnökök értekezlete, hogy két jelentés elkészítésére kéri fel a Parlament gazdasági és pénzügyi szakbizottságát (ECON). Az egyik, saját kezdeményezésű jelentés az uniós tagállamok által alkalmazott adógyakorlatokat tekintené át, míg a másik egy, az adóelkerülés elleni fellépésről szóló jogszabályi javaslat kidolgozását fogja kezdeményezni az Európai Bizottságnál.

A pártcsoportok véleménye ugyanakkor megoszlik abban a kérdésben, hogy vajon valóban a választott forma a megfelelő módja az ügyek kivizsgálásának. Kezdettől fogva tudvalevő volt ugyanis az, hogy a két legnagyobb frakció, az Európai Néppárt és a szocialisták és demokraták (S&D) legszívesebben elkerülték volna egy vizsgálóbizottság felállítását. Ami tulajdonképpen sikerült is, hiszen az elnökök értekezlete végül nem egy vizsgálóbizottság felállításáról döntött, csupán egy saját kezdeményezésű jelentésről, aminek jogilag nincs semmiféle kötőereje és következménye.

Az európai zöldek, akik egy komplett vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazták, némileg csalódottan vették tudomásul a döntést, de késznek mondták magukat a jelentés elkészítésében való részvételre. „Miközben nagyon szívesen hozzájárulunk az adóelkerülésről és dömpingről szóló parlamenti jelentésekhez, nem vagyunk meggyőződve arról, hogy egyszerűen még több jelentés elkészítése a megfelelő válasz a problémára” – jelentette ki Philippe Lamberts, a zöldek társelnöke, aki hozzátette, hogy tovább gyűjtik a szavazatokat a képviselők körében egy valódi vizsgálóbizottság felállítása érdekében. Ehhez a szabályok szerint a képviselők legalább 25 százalékának a szavazatát kell összegyűjteni, mielőtt az EP plenáris ülése hivatalosan is szavazna a kérdésről.

„Egy vizsgálóbizottság nyomozást folytathat az uniós jog tagállamok által történt megsértésének ügyében, és arról is, hogy a Bizottság az uniós szerződésekkel összhangban cselekedett-e. A vizsgálóbizottság ajánlásokat is tehet, amelyeket szükségesnek tart és ez a lehető legszilárdabb alapot képez egy jogszabályi kezdeményezéshez” – mutatott rá Sven Giegold, a zöld frakció gazdasági és pénzügyi koordinátora.

A Luxleaks-ügy parlamenti kivizsgálását elsőként kezdeményező európai liberálisok frakcióvezetője ugyanakkor úgy véli, hogy az EP „többre szavazott, mint egy egyszerű vizsgálatra”. Ez ugyanis egy európai megoldást sürgető jogszabályi javaslathoz fog elvezetni – vélekedett Guy Verhofstadt, aki szerint egy közös konszolidált társasági adóalapon és az adótörvények egyszerűsítésén alapuló „európai konvergencia kódex” átláthatóbb és versenyképes adórendszer előtt kövezné ki az utat.

Gianni Pittella, a szocialisták frakcióvezetője ezzel szemben úgy érvelt, hogy egy vizsgálóbizottság csak a múltbéli jogsértéseket vagy adminisztratív hibákat vehette volna górcső alá. „Mi a jövőbe tekintünk és azt mondjuk, hogy soha többé Luxleaks-t, egyik tagállamban sem. Az elfogadhatatlan paradoxon az, hogy a tisztességtelen adózási gyakorlatokról és adóelkerülésről kiszivárgott legtöbb eset nem ütközik a törvénybe” – szögezte le a frakcióvezető.

Pittella hangsúlyozta, hogy a szocialisták nagyobb fokú európai szintű harmonizáció révén képzelik el a tagállamok közötti tisztességtelen adóverseny megfékezését. A multinacionális cégeknek ott kell adót fizetniük, ahonnan a profitjuk származik – tette hozzá.