A gazdag franciák elmenekülhetnek az adó- és illetékemelés elől

Megosztás Tetszik

Húszmilliárd eurós illeték- és adóemelést jelentett be vasárnap esti tv-beszédében a francia államfő: a fenti összegből tízmilliárd az állampolgárokat, tízmilliárd pedig a vállalatokat sújtja. A lépés célja az állami költségvetés hiányának mérséklése: Francois Hollande így akarja elérni, hogy az idei 4,5 százalékról jövőre a GDP 3 százalékára csökkenjen a deficit.

Ezzel Párizs - hosszú évek óta először - eleget tenne a maastrichti kritériumok egyikének. A céllal szinte minden francia egyetért - a módszerrel viszont annál kevesebben. A jobboldali ellenzék nyugtalanítónak és gyávának nevezte az elnök tervét. "Akiben csakugyan van bátorság, az csökkenti az adókat" - replikázott Xavier Bertrand, a Fillon-kormány korábbi minisztere. Egykori főnöke, Francois Fillon pedig azt vetette Hollande szemére, hogy lépése nyomán jövőre emelkedni fog a munkanélküliség, és visszaesik a gazdaság teljesítménye.
   
Az utóbbi már most körvonalazódik. A francia gazdaság a legutóbbi három negyedévben nem mutatott növekedést. Az állástalanok aránya pedig túllépte a 10 százalékot; ilyen magas szinten utoljára 1999-ben volt - emlékeztetett a The Wall Street Journal.
   
Számos nagy francia vállalatra karcsúsítás vár, köztük a PSA (Peugeot-Citroen) autókonszernre és az Air France légitársaságra. A szocialista kormány szempontjából politikailag roppant kényes lesz, ha a nagy cégek ezrével fognak elbocsátani dolgozókat. Alig négy hónappal a megválasztása után az elnök népszerűsége máris nagyot zuhant: a Le Parisien által vasárnap közzétett friss fölmérés szerint a megkérdezett franciák 60 százaléka elégedetlen Hollande teljesítményével.
   
Pedig a szocialista államfő már valóra váltotta néhány választási ígéretét, hogy a kedvében járjon a baloldali szavazóbázisnak. Júliusban fölemelte a gazdagok adókulcsát, egyúttal pedig eltörölt néhány, a nagy örökségekre vonatkozó pénzügyi könnyítést. Ez azonban visszafelé sülhet el - vélik külföldi megfigyelők, attól tartva, hogy a tehetősek fokozottabb megadóztatása valóságos exodust válthat ki a gazdag franciák körében.
   
Az "első fecske" már meg is van: vasárnap bombaként robbant Párizsban a La Croix értesülése, miszerint az LVMH luxuscikk-konszern vezére és főrészvényese belga állampolgárságért folyamodott. Bernard Arnault, akinek vagyonát a Forbes magazin 32 milliárd euróra becsüli, szóvivője útján ugyan azt próbálta bizonygatni, hogy - észak-franciaországi születésű lévén - családi szálak kötik Belgiumhoz, ahol jelentős beruházásokat tervez; ezt megkönnyítené a kettős állampolgárság.
   
A fenti érvek azonban aligha győznek meg bárkit is. A Louis Vuitton, Moet és Hennessy márkákat birtokló konszern minden földrészen aktív, s így aligha szorul rá a kicsiny belga piacra. Ráadásul sok francia még jól emlékszik Johnny Hallyday rockénekesre, aki adózási okból a 70-es években szintén kérvényezte a belga állampolgárságot. Miután nem kapta meg, Svájcban telepedett le, s profitált a svájci átalányadózás alacsony adókulcsából. A Le Nouvel Observateur friss értesülése szerint már az alpesi köztársaság polgára Lindsay Owen-Jones. A L'Oréal kozmetikai konszern korábbi főnöke, akinek vagyonát 400 millió euróra taksálják, nyáron a svájci Tessin kantonba költözött.
   
Belgium távolról sem nevezhető adóparadicsomnak - viszont ott nem létezik vagyonadó, ellentétben Franciaországgal. Az örökösödési illeték is alacsonyabb, mint a szomszédos országban. Belga állampolgárok ráadásul - mint minden földi halandó, a franciákat leszámítva - adómentesen lakhatnak Monacóban. Már csak emiatt is több száz gazdag francia kérelmezhette július óta a belga állampolgárságot - vélte a bécsi Der Standard.
   
A számuk idővel csak növekedhet. Az államfő terve értelmében ugyanis a kormány 75 százalékos "gazdagadót" vetne ki mindazokra, akiknek éves jövedelme meghaladja az egymillió eurót. Hollande vasárnap ismételten leszögezte, hogy "nem lesznek kivételek". Ezzel azokra a kósza hírekre reagált, amelyek szerint élsportolók és művészek mentesülnének a "gazdagadó" alól.
   
Hollande mint igazi szocialista politikus szeme előtt a társadalmi igazságosság lebeg, párosulva az államháztartási hiány leszorításának céljával. A GDP-arányos 3 százalékos deficit eléréséhez mintegy 15-20 milliárd eurót kitevő adóemelésekre és az állami kiadások legalább 10 milliárdos lefaragására lenne szükség. Az adóemelések azonban - s ezt nem csak a jobboldali ellenzék hangoztatja - aláássák azokat az erőfeszítéseket, amelyeknek célja a francia gazdaság versenyképességének fokozása - például a német gazdasághoz képest.
   
"Franciaország nem elszigetelt része a világnak, így nincs más választása, mint megőrizni a versenyképességét - nyilatkozta a The Wall Street Journalnek Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric SA energetikai és gépipari vállalat elnöke. - Ellenkező esetben elveszítjük azt a képességünket, hogy vonzóak legyünk a befektető vállalkozók, valamint a külföldi tőke számára."
   
A francia adóhivatal nem ad ki külföldre települő francia adófizetőkre vonatkozó adatokat, arra hivatkozva, hogy az adózás bizalmas kérdés. Magánbankok illetékesei, valamint adójogi szakértők szerint azonban ugrásszerűen megnőtt azon ügyfeleiknek a száma, akik ahhoz kérnek segítséget, hogy külföldre települhessenek át. "Máris nagy számú francia távozott az országból" - közölte hétfőn Arnaud Jamin, a párizsi Fidal Associés ügyvédi iroda adójogásza.