További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Vasárnapi nyitvatartás: a munkavállalói jogokra is ügyelni kell

  • adozona.hu
1

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvény 2016. április 16-án hatályba lépett. Ettől az időponttól kezdődően a jogszabályi rendelkezések ismét lehetőséget adnak arra, hogy az üzletek vasárnap is nyitva tartsanak. Az első hétvégén még nem volt általános a boltok nyitva tartása, ami abból is fakadt, hogy amennyiben a kereskedelmi cégek rendes munkaidőben kívánják a vasárnapi munkavégzést előírni, akkor legalább hét nappal korábban kell ennek munkaidő-beosztását közölniük a munkavállalókkal. Ez a hétnapos időszak pedig a hétfői zárószavazás és az első vasárnap között nem telt el. Hogy milyen egyéb szempontokat kell figyelembe venni az érintetteknek az újranyitás kapcsán, azt a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédi iroda szakértői ismertették mai sajtóeseményükön.

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi XXIII. törvény 2016. április 16-án lépett hatályba. A módosító törvény hatályon kívül helyezte a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tavaly tavasszal bevezetett korlátozásait. A hatályba lépés időpontjával kezdődően a jogszabályi rendelkezések ismét lehetőséget adnak arra, hogy az üzletek vasárnap is nyitva tartsanak. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) elvárásai alapján a nyitvatartási idő pontos meghatározása során a kereskedőknek tekintettel kell lenniük a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeire.

„Az újrakezdés feltételeinek mérlegelése során tehát a kereskedőknek több szempontot is figyelembe kell venniük és számolniuk kell az ezzel járó adminisztratív feladatokkal is”–- emeli ki dr. Firniksz Judit, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje. Így az üzletet működtető kereskedő az üzlet nyitvatartási rendjét már az üzlet megnyitásakor köteles volt közölni a kereskedelmi hatóságként eljáró jegyzővel és amennyiben a nyitvatartási időben a működtetés során bármilyen változás bekövetkezik, azt a változást megelőző nyolc napon belül szintén köteles bejelenteni. Ezzel párhuzamosan a fogyasztók számára szintén megfelelő tájékoztatást kell nyújtania arról, mikor kereshetik fel az üzletet.

A módosító törvény a munka törvénykönyve egyes szabályait úgy módosította, hogy visszaállította a korábbi, azaz a 2015 márciusa előtt hatályos szabályozást. Ennek megfelelően a kiskereskedelmi szektorban üzleteket fenntartó munkáltatóknál vasárnapra rendes munkaidő ismételten elrendelhető. Vasárnap, rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkáltató köteles 50 százalékos bérpótlékot fizetni a munkavállalók számára (vasárnapi pótlék). Amennyiben a munkavégzés túlórában történik, úgy a pótlék annak alapján lehet ötven, vagy száz százalék, hogy az adott vasárnap a munkavállaló rendes munkanapjának, vagy pihenőnapjának minősül-e. Mivel a túlóra időtartamára a vasárnapi pótlék is fizetendő, ezért túlóra esetén a két pótlékot össze kell adni.

A kereskedelmi cégek minél előbb szeretnék bevezetni a vasárnapi rendes munkavégzést, ennek megfelelően több cégnél szükséges lehet az előre meghatározott munkaidő beosztás módosítása. A már kiadott munkaidő beosztás módosítása a munkavállaló hozzájárulásával lehetséges, bár arra is lehetőség van, hogy a vasárnapi munkavégzésre a munkáltató túlórát rendeljen el. Mivel a módosító törvény hatályba lépését követő első hétvégén még nem volt általános az üzletek nyitva tartása, a fentieken túlmenően abból is fakadt, hogy ha a kereskedelmi cégek rendes munkaidőben kívánják a vasárnapi munkavégzést előírni, akkor legalább hét nappal korábban kell ennek munkaidő-beosztását közölniük a munkavállalókkal. Ez a hétnapos időszak pedig a hétfői zárószavazás és az első vasárnap között nem telt el.

A vasárnap rendszeresen nyitva tartó üzletek esetén a munkáltató továbbra is kötve lesz ahhoz a szabályhoz, hogy a munkavállalók számára hatnaponta legalább egy pihenőnapot, továbbá havonta legalább egy szabad vasárnapot biztosítani kell.

„A vasárnapi munkavégzés ismételt rendszeressé válása egyrészről a munkavállalók számára keresetnövekedést biztosít, másrészről viszont a munkavállalók számának növekedéséhez is vezethet, mivel a megnövekedett nyitvatartási idő miatt várhatóan több munkavállalót kell foglalkoztatni” – hangsúlyozza Dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (1)

adózóna.hu

Kedves Olvasóink!
Az Adózóna egyik olvasója a következőket jelezte:
„A 2016. 04. 19-én megjelent, - a vasárnapi nyitvatartásról szóló - cikkükben téves információt közöltek az olvasókkal. A dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje a beosztások módosításáról két esetben is azt mondta, hogy a módosítást 7 nappal korábban kell megtenni.
Tájékoztatom, hogy a hatályos munka törvénykönyve a beosztás kiadására ír elő 7 nappal korábbi napot, míg annak módosítását a módosított munkanapot megelőző 4 nappal korábban kell kiadni.”

Köszönjük a pontosítást!
Üdvözlettel: az Adózóna csapata

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kultúrális szolgáltatás adómentessége

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Külföldi ingatlan bérbeadása utáni adózás

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Külföldi vállalkozástól kapott kölcsön

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

2019 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X