További témák

Többműszakos munkarend vagy nem?

  • adozona.hu

Többműszakosnak minősül-e az Adózóna olvasója üzemében alkalmazott munkarend? Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Egy kft. húsfeldolgozási tevékenységet végez. A feldolgozóüzemben dolgozó alkalmazottak keddtől szombatig, 8 órában dolgoznak, reggel 3 órától 11.40-ig, vagy 4 órától 12.40-ig. Második műszak nincs. A takarítók keddtől szombatig, reggel 6 és 8.30 között kezdenek dolgozni, és 17 órakor fejezi be a munkát az utolsó takarító. Egy fő karbantartó kolléga szintén keddtől szombatig, 11.10-től 19.40-ig dolgozik. Az irodai alkalmazottak hétfőtől péntekig, 7.30-tól 17 óráig dolgoznak, valamint egy fő irodai alkalmazott szombaton 8 órától 16.40-ig dolgozik. A kérdés az, hogy többműszakosnak minősül-e a munkáltató tevékenysége? Az Mt. 90. § szerinti 80 órába beszámítható-e valamennyi alkalmazott munkaideje?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 90. §-a tartalmazza a számunkra releváns definíciókat, melyekből ki kell indulnunk:

90. § A munkáltató tevékenysége

a) megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és

aa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy

ab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható,

b) többműszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát,

c) idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.

Fontos annak meghatározása, hogy minek minősül a tevékenység, hiszen a többműszakos munkarendhez számos munka- és pihenőidő-kedvezmény is kapcsolódik.

A törvény valóban meglehetősen pontatlanul fogalmaz a tekintetben, hogy mit tekintünk munkáltatói tevékenységnek. A gyakorlati álláspont jelenleg az, hogy amikor a törvény munkáltatói tevékenységről beszél, akkor nem egy egységes munkáltatói működést vesz alapul, hanem az egyes tevékenységi köröket külön-külön.

Ha külön-külön vesszük az irodai, dolgozói, takarító és karbantartó feladatköröket, ezek esetében nem állapítható meg a több műszakos munkarend.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Munkavállaló, aki a távollétét nem igazolta

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szabadság számítása gyed alatt

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X