Nem mindegy, hogy kötetlen vagy rugalmas a munkarend

Megosztás Tetszik

Teljes napi munkaidő, részmunkaidő, általános munkarend, egyenlőtlen munkaidőbeosztás, kötött, rugalmas és kötetlen munkarend. Mit jelentenek ezek a fogalmak a gyakorlatban?

Munkaidő kezdete és vége

A munkaidő azt az időtartamot jelenti, amely alatt a munkavállaló köteles a munkáltató rendelkezésére állni és munkát végezni. Az Mt. szerint a munkaidőbe beletartozik a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama is. Ezek körébe sorolható minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. Ezek tehát a dolgozó feladatainak szerves részét képezik, például az üzlet nyitása, zárása, a pénztárban lévő pénz megszámolása, áru kipakolása, munkavédelmi ruházat felvétele.

Nem munkaidő azonban a munkaközi szünet tartama, kivéve a készenléti jellegű munkakört. Szintén nem képezi a munkaidő részét a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, illetve a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazásának tartama. Ezért lényeges, hogy a munkavállaló a munkaviszony létesítésekor mérlegelje, hogy a munkahely ismeretében is képes-e vállalni a mindennapos oda-vissza történő utazást.

A különbséget úgy lehet szemléltetni, hogy azok a teendők, amelyek természetszerűleg, magától értetődően részét képezik a munkavállaló feladatainak, a munkakörhöz kapcsolódnak, rendszeresek (szokásosak) és nem igényelnek külön elrendelést, utasítást, azok előkészítő vagy befejező tevékenységek, így a munkaidő részét képezik. 

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a munkaidő fajtáira, valamint a különféle munkarendekre vonatkozó tudnivalókat.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.