Nem fizették ki a túlórákat, megsemmisültek az iratok

Megosztás Tetszik

Vagyonőrök perelték be volt munkáltatójukat, mert az állításuk szerint jelentős mennyiségű túlórát nem fizetett ki. A munkáltató tagadta ezt, de az elveszett nyilvántartások miatt nem tudta igazolni a munkavégzés tényleges időtartamát. A peres ügyre a Kúria tett pontot.

A felperesek személy- és vagyonőr munkakörben álltak az alperes alkalmazásában 2006. május 22-étől 2010. október 15-éig a mindenkori minimálbérnek megfelelő személyi alapbér megfizetése mellett. Az alperes munkaidő-keretben foglalkoztatta a felpereseket, tevékenységüket ténylegesen a részükre kiadott szolgálati vezénylés szerint látták el.

A felperesek munkaviszonyuk megszűnését követően keresetet terjesztettek elő, melyben azt állították, hogy a munkaidő-kereten felül jelentős túlmunkát végeztek, aminek ellenértékét az alperes nem fizette meg a részükre, ezért többször pontosított keresetük alapján személyenként elmaradt munkabér és annak késedelmi kamata megfizetésére kérték kötelezni az alperest.

Az alperes a felperesek keresetének elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy felperesek részéről rendkívüli munkavégzés nem történt.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság  a felperesek keresetének helyt adott. Megállapította, hogy a felperesek indítványa és a bíróság felhívása ellenére az alperes – arra hivatkozva, hogy azok egy része megsemmisült – nem csatolta a felperesek valamennyi foglalkoztatására vonatkozó iratot, így különös tekintettel a munkaidő-beosztást, a szolgálati vezénylést, a szolgálati naplót, a fegyverkönyvet és a menetleveleket.

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és a másodfokú perköltség, valamint a fellebbezési eljárási illeték viselésére kötelezte az alperest. Megállapította, hogy a felpereseknek kellett bizonyítani, hogy a perbeli időszakban túlmunkát végeztek, s e kötelezettségüknek eleget tettek, mivel állításukat tanúvallomások bizonyították, az, hogy az alperes nem tudja rendelkezésre bocsátani a szükséges iratokat nem eshet a felperes terhére.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Megállapította, hogy nem eshet a munkavállalók hátrányára az, ha a perben valamennyi lényeges körülményt kizárólag azért nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani, mert a munkáltató nem tett eleget az anyagi jogszabályban foglalt kötelezettségének, illetve az ezzel kapcsolatos dokumentációt nem bocsátotta felhívás ellenére a bíróság rendelkezésére. Ez esetben a munkáltató megalapozottan nem hivatkozhat a bizonyítási teherre, és a tényállás teljes körű megállapíthatóságának hiánya a munkáltató terhére esik.

A Kúria az alábbi elvi kérdésben döntött:

- az a körülmény, hogy a munkáltató a törvény által előírt munkaidő-nyilvántartási kötelezettségének nem tett eleget, illetve egyéb okból a per során nem tudta rendelkezésre bocsátani a munkaidő-nyilvántartásával kapcsolatos dokumentációt, ez nem eshet a munkavállaló hátrányára. A bíróság ilyen esetben a közvetett bizonyítékok értékelésével állapíthatja meg a munkavállaló által teljesített túlmunka idejét (BH 2009.120.).