hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkaerőhiány ellen túlmunka? Így rendelhető el

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

Napjainkban sok cég küzd munkaerőhiánnyal, amit egyre gyakrabban kénytelen megoldani a meglévő állomány túlórára kötelezésével, a munkavállalók pihenőidejének terhére. Hosszabb távon azonban ez sem megoldás, hiszen vannak keretek és korlátok, ráadásul sokba is kerülhet.

Rendkívüli munkaidőről van szó, amikor a rendes munkaidő 17.20 óráig tartana, de a munkáltató utasítása alapján aznap 19 óráig kell munkát végezni.

Szintén túlmunka keletkezik, ha a kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozónak a két hónapra eső 342 óra helyett 360 órát kellett dolgoznia, ahogyan akkor is, ha hiába nem haladja meg a ledolgozott órák száma a 342 órát, de a közölt munkaidő-beosztástól eltérően hétfőn tovább kell munkát végeznie.

Mikor rendelhető el rendkívüli munkavégzés? Munkaszüneti napon milyen feltételek mellett kötelezhető túlórára a dolgozó? Milyen összegű bérpótlékkal kell számolni?

Elrendelés, korlátok

A túlmunkát elegendő szóban elrendelni, de ha a munkavállaló kéri, kötelező írásban rögzíteni annak kezdetét és végét. Indokolni a munkavállaló kérelmére sem kötelező.

A gyakorlatban az szokott felmerülni, hogy a munkavállaló erre irányuló kifejezett utasítás hiányában túlórázik, azaz teszi a dolgát, magától is tudja, hogy tovább kell bent maradnia. A munkáltató pedig éppen az elrendelés hiánya miatt nem kívánja díjazni.

Ez helytelen elgondolás, ugyanis a bírói gyakorlat alapján (BH 1993/588.) nem az utasítás, illetve az elrendelés hiányának van jelentősége, hanem, amennyiben a munkáltató részéről az elrendelésre jogosult a rendkívüli munkavégzést tudomásul veszi és a munkavállaló így végez többletmunkát, amely a munkáltató érdekében szükséges és indokolt, a rendkívüli munkaidőben végzett munka rendkívüli munkának minősül.

Azt kifejezetten nem tartalmazza a törvény, hogy a munkáltató mikor rendelhet el rendkívüli munkavégzést (a korábbi Mt. szerint erre csak csak különösen indokolt esetben kerülhetett sor), a jóhiszeműség, tisztesség, kölcsönös együttműködés, méltányos mérlegelés alapelveihez azonban kötve van.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a munkaszüneti napokon való túlórázásra, a bérpótlékra és a nyilvántartásra vonatkozó főbb szabályokat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink