Lehet-e a törvény szerint napi 12 órát vagy többet dolgozni?

Megosztás Tetszik

Van-e lehetőség arra, hogy a több munkáltató által foglalkoztatott munkavállaló jogszerűen napi 12 munkaórát dolgozzon? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Több munkáltató által foglalkoztatott munkavállaló együttes munkaideje eléri a 12 munkaórát. Dolgozhat-e a munkavállaló ennyit, és a munkáltatóknak hogyan kell ezt kezelniük?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A hatályos törvény lehetőséget ad arra, hogy több munkáltató egy munkaszerződésben megállapodjon egy munkavállalóval abban, hogy a munkaköri feladatait a munkáltatók között megosztva látja el.

Ez a modell tipikusan azoknál a kis cégeknél fordulhat elő, ahol a munkáltatók tulajdonosa és a tevékenységi köre azonos (pl. több cégnek van közös bérszámfejtője, informatikusa).

A munkaidő tekintetében mindenképpen érdemes rögzíteni a munkaszerződésben, hogy a munkavállaló az egyes munkaadók felé milyen módon teljesíti a kötelezettségeit (pl. hétfőn és kedden az egyik munkavállalónak, szerdán a másiknak végez könyvelést stb., vagy egyidejűleg).

A munkaidő- és pihenőidő nyilvántartásának kötelezettsége külön-külön terheli a munkáltatókat. Ennek megfelelően a munkáltatók kötelesek naprakészen nyilvántartani a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, a készenlét kezdő és befejező időpontját, továbbá a szabadság tartamát is.

Az Mt. munkaidőre vonatkozó általános szabályai ebben az esetben is irányadók, függetlenül attól, hogy több munkáltató áll az egyik oldalon (ezzel együtt tehát nem nő a napi munkaidő mértéke).

A teljes napi munkaidő háromféle lehet. Az általános teljes napi munkaidő tartama 8 óra.

A második csoport a rövidebb teljes napi munkaidő, mely értelmében munkaviszonyra vonatkozó szabály meghatározhat napi 8 óránál rövidebb teljes napi munkaidőt, de ebben a munkáltató és a munkavállaló is megállapodhatnak.  

Végül a hosszabb teljes napi munkaidő azt jelenti, hogy az általános teljes munkaidő napi 8 óránál hosszabb is lehet, azzal, hogy ezekben az esetekben a munkavállaló díjazása és egyéb juttatásai nem arányosak, mint a részmunkaidőnél, hanem a díjazás tekintetében az általános teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra irányadó szabályokat kell alkalmazni.

Az általános teljes napi munkaidő felemelésére kizárólag a felek megállapodása alapján kerülhet sor, mértéke legfeljebb napi 12 óra lehet. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lásson el, vagy pedig a munkavállaló a munkáltató, illetve a tulajdonos hozzátartozója legyen.

A törvény a napi munkaidő mellett megkülönbözteti a beosztás szerinti napi munkaidőt is, mely a munkanapra elrendelt rendes munkaidőt jelenti. A beosztás szerinti napi munkaidő alapját a szerződésben meghatározott munkaidő„mennyiség” képezi.

A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. Főszabályként a munkaidőt hétfőtől péntekig osztja be, szombaton és vasárnap a munkavállaló a heti pihenőidejét tölti. Ezt nevezzük általános munkarendnek. Ebben az esetben a munkavállaló a munkarend szerinti munkanapokra eső munkaszüneti napokon (pl. húsvéthétfő) is mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

A munkáltató azonban ettől eltérően is beoszthatja a napi munkaidőt. Ennek során vagy a munkaidőt osztja be egyenlőtlenül az egyes munkanapokra, vagy a heti pihenőnapokat. Ilyen egyenlőtlen munkaidő-beosztásra kizárólag munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén van lehetőség.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a beosztás szerinti napi munkaidő 4 óránál rövidebb (kivéve a részmunkaidőt), illetve 12 óránál hosszabb (kivéve a készenléti jellegű munkakört) nem lehet.

A beosztás szerinti heti munkaidő felső határa 48 óra. Ez a felek írásbeli megállapodása alapján a készenléti munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén 72 órára emelhető.

A beosztás szerinti napi, illetve heti munkaidő maximumába a rendkívüli munkaidőt is be kell számítani.

Azaz lehet a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje 12 óra, de ebben az esetben ügyelni kell a munkaidőkeret megfelelő alkalmazására (tehát nem lehet mindig, minden nap 12 órát foglalkoztatni a dolgozót, mert ez lényegesen meghaladná a törvényes munkaidő mértékét, bármilyen hosszú tartamú is a munkaidőkeret mértéke).