Javaslat a külföldiek foglalkoztatásának szabályozására

Megosztás Tetszik

A külföldiek magyarországi foglalkoztatását érintő változások egyeztetésére létrejött szakmai kerekasztal javaslatot dolgozott ki a terület transzparens működése, az európai uniós irányelveknek való megfelelés, a magyar gazdaság versenyképességét segítő szempontok alapján – közölte a szakmai kezdeményezés.

A társadalmi és szakmai egyeztetésre májusban alakult kerekasztal munkájában 25 HR- és bevándorlási szolgáltató képviselői, jogi szakemberek, kereskedelmi kamarák, szakmai szövetségek, érdekképviseletek vesznek részt, javaslatukat több minisztériumnak, illetékes szervezetnek is megküldték.

Közleményükben hangsúlyozták, hogy a magas hozzáadott értékű munkahelyek és tevékenységek stratégiai fontosságúak a befektetők Magyarországra vonzásában, ehhez, és a gazdaság növekedésének fenntartásához nélkülözhetetlen a harmadik országbeli magasan képzett munkavállalók alkalmazása is.

Rámutattak arra, hogy a harmadik országok foglalkoztatására vonatkozó, 2024 januárjában bevezetett, azóta többször is módosított szabályozás (2023. évi XC. törvény) nem szolgálja sem a magyar foglalkoztatók, sem a gazdaság érdekeit. A szakértők szerint nem kisebb módosításokra, hanem egyeztetésen alapuló strukturális reformra van szükség – emelték ki a közleményben.

Kapcsolódó cikkünk: Harmadik országbeli munkavállalók hazautazásának költségtérítése

A Tisza Párt vezette kormány vállalást tett mind a társadalmi egyeztetések fontossága, mind a külföldiek foglalkoztatásának szabályozását érintő átfogó felülvizsgálat mellett, de az eddigi egyetlen vonatkozó lépés (a minősített kölcsönzőkön és foglalkoztatókon keresztüli vendégmunkás-foglalkoztatás felfüggesztése) az érintettekkel való egyeztetés nélkül történt, és azóta sem volt érdemi párbeszéd a témában – hangsúlyozzák a kerekasztal résztvevői. Bár ezzel a lépéssel a szakmai közeg jórészt egyetért, a 2024-es jogszabály ennél jóval szélesebb körben vet fel problémákat.

A kerekasztal résztvevőiszerint a jelenlegi szabályozás a munkáltatóknak, a hatóságoknak, és a munkavállalóknak egyaránt bizonytalanságot okoz. Hátrányos az ország versenyképességére is, hiszen a magyar gazdaság versenyben áll az EU-s tagországokkal, ahol jóval átláthatóbb, a piaci igényekre, átfogó foglalkoztatási stratégiára épülő szabályozás van életben.

A közlemény szerint a szakértői előterjesztés nem általános nyitást javasol a külföldi munkavállalók előtt, hanem kontrollált rendszerkorrekciót, amelyben a magyar munkavállalók elsőbbsége érvényesül, míg a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására csak ott adna kiszámítható, jogszerű lehetőséget, ahol nem áll rendelkezésre hazai vagy EGT-s munkaerő.

Kimondottan három alapelvre fókuszál, amelynek a jelenlegi szabályozás nem felel meg:

1) áttekinthetőség;
2) EU-konformitás és joggyakorlatok;
3) a foglalkoztatók és az ország versenyképessége.

Az érvényes magyar szabályozás felépítése, rengeteg kategóriája és kivételekre, országlistákra, kedvezményezettekre való alapozása radikális egyszerűsítést tesz szükségessé. A szakértők szerint nem kisebb módosítások, hanem egyeztetésen alapuló strukturális reform lehet a megoldás.

A szakértői előterjesztés nem általános nyitást javasol a külföldi munkavállalók előtt, hanem kontrollált rendszerkorrekciót, amelyben a magyar munkavállalók elsőbbsége érvényesül, míg a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására csak ott adna kiszámítható és jogszerű lehetőséget, ahol a hazai vagy EGT-s munkaerő ténylegesen nem áll rendelkezésre.

Magyarországon jelenleg nincs olyan általános, alapértelmezett munkavállalási célú tartózkodási engedély, amely világos feltételek mellett, egyedi elbírálás alapján kezelné a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatását – írták.

A javaslat előkészítésében nagy számban vettek részt szakértők a foglalkoztatási és bevándorlási szakma, valamint az üzleti szféra különböző területeiről, akik mind készen állnak arra, hogy a döntéshozókkal részletesebben megismertessék a szempontjaikat és közösen egyeztessenek a szükséges változásokról, lépésekről. A javaslatot a résztvevők több minisztériumhoz és szakági döntéshozóhoz is eljuttatták, kezdeményezve egy szélesebb körű szakmai egyeztetést.