Iskolaszövetkezetek: máris itt van az újabb törvénymódosítás

Megosztás Tetszik

A napokban lépett hatályba az iskolaszövetkezetekre vonatkozó törvénymódosítás, amely az iskolaszövetkezet útján megszervezhető gyakorlati képzésre vonatkozik. A jogszabály kihirdetésével egy időben két kormánypárti képviselő az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot terjesztett a parlament elé. Alábbi cikkünkben a törvénytervezet fontosabb rendelkezéseit ismertetjük.

Máris módosítanák az új törvényt

A módosítás első paragrafusában olvashatjuk, hogy a 2016. április 22-én hatályba lépett törvény máris pontosításra szorul. A pár napja hatályos szabály szerint az iskolaszövetkezet a gyakorlati képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlatot többek között akkor igazolhatja, ha a munkavégzéshez szükségesek az iskolaszövetkezet hallgató tagjának felsőoktatási képzésben megszerzett elméleti ismeretei. Mivel a szabály a gyakorlati képzésre, és nem a munkavégzésre vonatkozik, erre tekintettel pontosítanák a jelenlegi szabályt, azaz az iskolaszövetkezet a szakmai gyakorlatot többek között akkor igazolhatja, ha a gyakorlati képzés igényli az iskolaszövetkezet hallgató tagjának felsőoktatási képzésben megszerzett elméleti ismereteinek felhasználását.

Munkajogi rendelkezések

A szövetkezeti törvény tervezett módosítása több munkajogi elemet is beépít, és ezzel együtt hatályon kívül helyezi a munka törvénykönyve iskolaszövetkezetre vonatkozó fejezetét. A szövetkezeti törvény többek között az alábbi munkajogi rendelkezéseket tartalmazná:

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére szünetet kell tartani; ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, akkor húszperceset, ha több mint kilenc órányi, akkor pedig további 25 percet kell biztosítani.

A törvény rendelkezik a kötelező pihenőidőről is, azaz az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanulója, hallgatója részére, ha két egymást követő napon végzi a feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani.

A munka törvénykönyve szabadságra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősülne, amelynek keretében minden 13 feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár.

Bérezés kapcsán rögzíti a törvénytervezet, hogy a szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazásnak el kell érnie a munka törvénykönyvében foglaltak szerint a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot.

Ha az iskolaszövetkezet tagja 18 év alatti, akkor a személyes közreműködésére – ideértve a munkaviszony, illetve a polgári jogi jogviszony keretében történő munkavégzést is –, a munka törvénykönyve fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályai érvényesek.

Rendelkezés a nettó árbevétel felosztásáról

Már eddig is alkalmazni kellett, hogy az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni. Új szabályként jelenik meg – az 1435/2003 európai közösségi rendelet nyomán –, hogy az iskolaszövetkezet az éves nettó árbevételének legalább 85 százalékát a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel.

Rendelkezés az oktatási, képzési alapról

A módosítás továbbá rendelkezik arról is, hogy az iskolaszövetkezet az adózott eredményének (nyereségének) legalább 10 százalékát oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapba köteles helyezni. Az iskolaszövetkezet oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapja fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül. Ha az iskolaszövetkezet jogutód nélkül megszűnik, akkor – a hitelezőkkel való elszámolást követően – az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapot az iskolaszövetkezet vagy iskolaszövetkezeti szövetség részére kell átadni.

Tagsági megállapodás megszűnése

Fontos, hogy ha a bejegyzett, illetve a módosítás hatályba lépésekor bejegyzés alatt álló iskolaszövetkezetek a – személyesen közreműködő – nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjaikkal 2017. január 1-jéig nem módosítják a tagsági megállapodást, akkor a tagsági megállapodás keretében létrejött munkaviszony 2017. január 1-jén – a törvény erejénél fogva – megszűnik. A munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló tag köteles átadni a munkaköri feladatait átadni és az iskolaszövetkezettel elszámolni (azaz ki kell fizetni a még ki nem fizetett munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályban előírt igazolásokat.)

A törvénymódosítás – a munka törvénykönyvére vonatkozó rendelkezést kivéve – a kihirdetését követő hónap első napján fog hatályba lépni. A munka törvénykönyvének „Az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony különös szabályai” című fejezete 2017. január 2-áig maradna hatályban.

A törvényjavaslatot ITT érheti el.