hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Jelen lehet-e a felettes a méltatlansági ügy vizsgálata során?

  • adozona.hu

Az egyes eljárásokra irányadó jogszabályi előírások eltérően határozzák meg, hogy mely rendelkezések minősülnek olyan garanciális eljárási szabálynak, melynek megszegése, annak vizsgálatától függetlenül, az érdemi határozat hatályon kívül helyezését eredményezi. Ha nincs tételes jogszabályi tilalom arra nézve, hogy az állományilletékes parancsnok nem lehet jelen a vizsgálat során, akkor ez az érdemi döntésre kiható eljárási szabálysértésként nem értékelhető – mondta ki a Kúria.

Az Mfv. II. 10.108/2017. számú ügy felperese az alperes rendőrkapitányságnál állt hivatásos szolgálati viszonyban, rendőrőrnagyként alosztályvezető beosztásban teljesített szolgálatot.

A felperes a lakóhelyéül szolgáló társasház bejáratához közeli parkoló használata miatt nézeteltérésbe keveredett az egyik lakóval, amely miatt az érintett két esetben is a rendőrséghez fordult, annak segítségét kérte.

A történtek miatt az alperes városi rendőrkapitányságának vezetője 2015. március 2-án kelt határozatával a felperessel szemben méltatlansági eljárást rendelt el, majd az eljárás eredményeképpen megállapította a felperes hivatásos szolgálatra való méltatlanságát, amelynek alapján az Országos Rendőr-főkapitányság parancsával a felperes szolgálati viszonyát 2015. március 31-én megszüntette.

A felperes a szolgálati panaszának elutasítását követően előterjesztett keresetében a méltatlansági határozat hatályon kívül helyezését, eredeti beosztásába történő visszahelyezését, valamint azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest elmaradt illetménye és perköltsége megfizetésére.

Keresetének indokolásában a méltatlansági eljárás során elkövetett, az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabálysértésekre hivatkozott, továbbá jogviszonyának megszüntetése alapjául szolgáló méltatlansági határozatot érdemben is támadta.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a rendőrkapitányság vezetőjének határozatát a belügyminiszter határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte, a felperest eredeti beosztásába visszahelyezte és kötelezte elmaradt illetmény, ennek kamatai, valamint perköltség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában a keresettel támadott határozatok jogszerűségét a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) és annak utaló szabálya alapján a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006.(III.14.) BM rendelet (BM rendelet) alapján vizsgálta.

Megállapította, hogy az a körülmény, hogy az állományilletékes parancsnok a méltatlansági eljárás vizsgálati szakában jelen volt, a megjelentekhez kérdéseket intézett – amelyek az események tényszerűségének részletkörülményeinek feltárását célozták – nem jelentett az ügy érdemére kiható jogszabálysértést.

A felperes szolgálati viszonyának megszüntetését azért ítélte jogellenesnek, mivel álláspontja szerint a felperes magatartása ugyan nem volt kifogástalan, azonban az érintett személy provokatív viselkedése miatt emberileg érthető volt.

A peres felek fellebbezése alapján eljárt törvényszék rész- és közbenső ítéletével a közigazgatási és munkaügyi bíróság kiegészített ítéletének azt a rendelkezését, amellyel a rendőrkapitányság vezetőjének, továbbá a belügyminiszter határozatait és az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjének parancsát hatályon kívül helyezte, helybenhagyta, a felperes eredeti beosztásba visszahelyezéséről szóló rendelkezést megváltoztatta, e rendelkezést mellőzte, az elsőfokú bíróságnak az elmaradt illetmény és kamatai, valamint perköltség megfizetésére vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte és a felperes jogellenes jogviszony megszüntetése pénzbeli jogkövetkezményei és a perköltség tárgyában az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására és újabb határozat hozatalára utasította.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes megalapozottan kifogásolta az állományilletékes parancsnok vizsgálati szakban történt aktív részvételét. Kifejtette, hogy a Hszt. 149/B. §-a, valamint a BM rendelet III. része alapján nem csak a méltatlansági eljárás három szakasza – az eljárás elrendelése, a vizsgálat és a méltatlanságról szóló döntés –, hanem az is pontosan megállapítható, hogy az egyes szakaszokban ki szerepelhet anélkül, hogy az állományilletékes parancsnok vizsgálati szakban történő részvételéről a jogszabály külön rendelkezne.

Minthogy a rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy az állományilletékes parancsnok a vizsgálati szakban részt vett, a meghallgatott személyekhez, köztük a felpereshez és a tanúkhoz is – jogszabályi felhatalmazás nélkül – kérdéseket intézett, ezért olyan lényeges eljárási hiba történt, amely az egész eljárást jogszerűtlenné tette. A törvényszék az eljárási hiba miatt hatályon kívül helyezett munkáltatói intézkedések miatt az eljárást érdemben nem vizsgálta.

Az alperes felülvizsgálati kérelme és a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a törvényszék rész- és közbenső ítéletét hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Végzésének indokolásában az alábbi elvi kérdésben döntött.

Az egyes eljárásokra irányadó jogszabályi előírások eltérően határozzák meg, hogy mely rendelkezések minősülnek kiemelten fontos, olyan garanciálisnak nevezett eljárási szabálynak, melynek megszegése, annak vizsgálatától függetlenül, az érdemi határozat hatályon kívül helyezését eredményezi.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III.14.) BM rendelet sem a fegyelmi eljárás, sem a méltatlansági eljárás esetében erre vonatkozó taxatív felsorolást nem tartalmaz.

Nincs tételes jogszabályi tilalom tehát arra nézve, hogy az állományilletékes parancsnok nem lehet jelen a vizsgálat során, így garanciális, érdemi döntésre kiható eljárási szabálysértésként nem értékelhető.

A megismételt eljárásban a törvényszéknek az alperesi fellebbezés keretein belül kell érdemben állást foglalni a méltatlansági határozat és az azon alapuló felmentés jogszerűségéről – írja sajtóközleményében a Kúria.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Beruházási csökkentő tétel

Szipszer Tamás

adószakértő

Pedagógus nyári táboroztatásának adózása

Lepsényi Mária

adószakértő

Adóköteles munkába járás – saját gépkocsi

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close