Katás szigorítás: mitévők lehetnek a szellemi munkát végzők?

Megosztás Tetszik

Az Országgyűlés által elfogadott gyökeres változások miatt sok, eddig katás vállalkozó került abba a helyzetbe, hogy át kell gondolnia a rendelkezésére álló adózási módokat. Közülük jelentős részt képviselnek azok a szellemi munkát végzők – tanácsadók, ügyvédek, informatikusok, reklámszakemberek – akik alacsony költséghányaddal dolgoznak és sokszor kisszámú, döntően gazdasági társaság megrendelők részére számláznak ki nagyobb összegeket, alkalmazottuk viszont nincsen. A Niveus Consulting Group azt vizsgálta meg, számukra milyen adózási forma lehet a megoldás szeptembertől.

Az alacsony költséghányaddal dolgozó kisvállalkozói körnek kedvező megoldást jelenthet – ha nem is olyan kedvezőt, mint a kata – az újragondolt átalányadózás. Ezt az adózást az egyéni vállalkozók választhatják, tehát a katás betéti társaságok nem. Az alábbiakban ennek általános szabályait mutatjuk be, ami előnyös lehet a szellemi foglalkozású kisvállalkozóknak.

Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere kiemelte, hogy az átalányadó legnagyobb előnye a 40 százalékos, sőt esetenként 80 százalékos költséghányad alkalmazása. Mit jelent ez? Nem kell gyűjtögetni a vállalkozás költségeiről a számlákat, a bevétel 40 százalékát automatikusan költségként ismeri el a törvény, függetlenül attól, hogy ténylegesen mekkora költsége volt a vállalkozónak. Lényegében tehát ezt az összeget adómentesen megkapják az adózók. A fennmaradó 60 százalék úgy adózik, mint a munkabér, azaz 13 százalék szocho, 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék és 15 százalék szja.

OLVASSA EL kapcsolódó cikkeinket is!

Példa: Ha valaki havi nettó 500 ezer forint bevétellel rendelkezik, akkor az 500 ezer forint 40 százaléka elismert költség, azaz 200 ezer forint az adómentesnek minősülő költség, és 300 ezer forint az adóköteles jövedelem. Ez utóbbiból kell fizetni 15 százalék személyi jövedelemadót (ez 45 ezer forint), 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot (ez 55 500 forint) valamint 13 százalék szociális hozzájárulási adót (ez 39 000 forint), ami összesen 139 500 forint adó. Az adók megfizetése után tehát összesen 360 500 forint (200 000 + 160 500 forint) marad a vállalkozónál, ami az eredeti bevétel 72 százaléka. Nyilván az éves számok a helyi iparűzési adó, az adómentes rész, illetve az egyéb költségek miatt kicsit módosulnak majd.

Ahogy látható, összességében valóban magasabb az adóteher, mint a kata alatt, viszont még mindig jóval kevesebb, mint amennyit egy munkaviszonyos munkavállalónak, ráadásul az adó alapjaként meghatározott jövedelem – a példában 300 ezer forint – teljes egészében bejelentett fizetésnek minősül, ami után magasabb összegű nyugdíjjogosultság jár. Emlékeztetőül, aki 50 ezer forint katát fizetett, az úgy minősült, mintha 108 ezer forintot keresett volna.

Ezen kívül ez a magasabb összeg lesz a társadalombiztosítási jogviszony alapja is, így például a gyermekgondozási támogatásoknak és a táppénznek is. Ráadásul a katával ellentétben ebből a jövedelemből érvényesíteni lehet az adókedvezményeket (első házasok kedvezménye, családi adókedvezmény), sőt akár a járulékkedvezményeket is. Összességében tehát például egy gyermek mellett dolgozó kismamának akár a kata összegéhez közelítő adóterhet is el lehet érni, miközben magasabb bejelentett fizetése lesz.

Tovább csökkenti a terheket, hogy évente az első 1 millió 200 ezer forint adómentes, és bizonyos feltételek mellett járulékmentes. Ezt az összeget nem kell arányosítani a tört évre, tehát az idei év rögtön némi segítséggel indul. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy az adókedvezményeket mindenki teljes egészében igénybe tudja majd venni, de a bevételek ügyes tervezésével ennek nagyon nagy részét ki lehet használni. Ez az összeg ráadásul mentes a helyi iparűzési adó alól is.

Munkaviszony vagy nyugdíj mellett

Akik eddig munkaviszony mellett választották a havi 25 ezer forint fizetésével járó mellékállásos katát, nekik az 1 millió 200 ezer forint adó- és járulékmentes, tehát erre az évre akár 2 millió forint bevételt szerezhetnek teljesen adómentesen. Ha ezt a bevételi határt jövőre sem lépik túl, akkor jövő évben is adómentes lehet a mellékállás, még helyi iparűzési adót sem kell fizetni utána. Annak a mellékállásban dolgozónak, akinek a bevétele kevesebb, mint 2 millió forint, még az adminisztrációval sem kell bajlódnia, mert adóköteles bevétel hiányában nincs mit bevallani, így könyvelő igénybevételére sincs feltétlenül szükség, csupán havonta be kell küldeni egy üres nyomtatványt.

A nyugdíj mellett vállalkozási tevékenységet folytatók – amellett, hogy az első 1 millió 200 ezer forint nekik is mentes a személyi jövedelemadó alól – a fennmaradó összeg után is csak 15 százalék személyi jövedelemadót fizetnek. A négy- vagy többgyermekes édesanyák speciális kedvezménye ez esetben is érvényesíthető, azaz ők teljes mentességet élveznek a személyi jövedelemadó alól.

A választás hátránya mindenképpen a megnövekedett adminisztráció, egyrészt a megfelelő adónem kiválasztása, másrészt főállású adózók esetén a bevallások elkészítése is adott esetben könyvelőt igényel. Az átalány költségelszámolásos egyéni vállalkozói viszony esetén érdemes arra is figyelni, hogy minden hónapban legyen legalább a minimálbért vagy a garantált bérminimumot elérő bevétel, mert a minimumjárulékokat nulla bevétel esetén is meg kell fizetni. Akinek tehát egyenlőtlenül oszlik el az év során a bevétele, nem biztos, hogy ez a megfelelő adózási mód.

Az átalány költségelszámolás választhatóságának felső határa az éves minimálbér tízszerese, ami idén 24 millió forint. Aki viszont ezt túllépi, az nem plusz adót fizet, hanem kiesik ebből az adózási módból. Ha valaki kiesik, akkor utána 5 évig nem választhatja ezt az adózási formát, tehát aki a határon mozog, annak érdemes erre is gondolnia az év végén.

Ami az áfakérdést illeti: 12 millió forint bevétel alatt továbbra is lehet az alanyi áfamentességet választani, afölött pedig az általános szabályok az irányadók, ez független az egyéni vállalkozói adózástól.

Hogyan kell váltani katáról általányadózásra?

Akik eddig egyéni vállalkozók voltak (illetve egyéni vállalkozóhoz hasonlók – például egyéni ügyvédek vagy közjegyzők), azoknak egy változásbejegyzési nyomtatványt kell beküldeniük.