hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adómentes lehet az utolsó kivás év nyeresége

  • dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász
5

Sok írás született már abban a témában, hogy általánosságban milyen előnyöket rejt magában a kisvállalati adónem választása (mentesülés a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól, kedvező belépési feltételek, egyszerű adóalap-levezetés és adminisztráció stb.). Jelen cikk – egy témára fókuszálva – azt a ritkábban publikált pozitívumot elemzi, amit a kisvállalati adóalanyiság utolsó adóévében keletkezett nyereség rejthet magában.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 28. § (4a) bekezdése úgynevezett áttérési különbözet megképzését írja elő arra az esetre, ha a kisvállalati adóalanyiság a következő adóévtől megszűnik, és az adózónak a kivaalanyiság időszakában olyan számviteli eredménye keletkezett, amely osztalékként a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt nem került megállapításra (azaz nem növelte meg a kiva alapját), és beruházási célokra sem fordították.

A törvény szövege szerint, amennyiben a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartaléknak a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett értéke pozitív, akkor az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel az eredménytartalékból ezzel az értékkel azonos összegű lekötött tartalékot képez.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan számítható ki a megképzendő áttérési különbözet összege!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (5)
Ruszin Zsolt

A NAV a témában téved. Nyilván nehéz belátni, elfogadni és persze, hogy kínos az ilyen tévedés, de ez van.

dr. Császár Zoltán

Köszönöm a konstruktív hozzászólást, örülök, hogy az Önök érdeklődését is sikerült felkelteni a témával.

Amint a cikk is utal rá, az adózott eredmény eredménytartalékba történő átvezetése a következő üzleti év elején történik meg. Ennek következtében, ha egy társaság 20X1. január 1-jével lesz kiva alany, akkor az utolsó tao alatti adóévben, 20X0-ban keletkezett adózott eredményéből az eredménytartalékba kerülő részre nem igaz, hogy a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett (hiszen a 419-413 átvezetés már 20X1. január 1-jén, a nyitás lépései közt történik, amikor a társaság már kiva alany).

Egyetértek azzal, hogy szokatlan a szabályozás, és talán a jogalkotó szándéka sem arra irányult, hogy ilyen „rést hozzon létre a pajzson”. Azzal is egyetértek, hogy a kiva rendszere több – mondjuk így – magyarázatot, összetettebb jogszabályelemzést igénylő szabályt tartalmaz, amit könyvelői rutinból, megszokásból nem feltétlenül helyesen alkalmaz az ember. Ezért is foglalkozom szívesen a Katv. kisvállalati adóra vonatkozó előírásaival. Ajánlom szeretettel az Adózóna gondozásában megjelent "Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben" című nemrégiben megjelent kiadványát, ahol több ilyen és ehhez hasonló érdekességre mutattam rá a kiva vonatkozásában (volt lektor, de dolga nem sok 😊).

Visszatérve a jelen cikkhez, egyfelől megjegyzem, hogy a cikkben foglalt jogértelmezés, és úgy egyáltalán a jogszabály szövegének „jósága”, „logikussága” természetesen képezheti szakmai vita tárgyát, a konstruktív vita előre visz, ehhez szívesen járulok hozzá. Másfelől utalni kívánok rá, hogy tudomásom szerint a NAV is a fenti értelmezést követi, lásd az Adó- és Vámértesítő 2018. július 23-án megjelent kiadványát („Áttérési különbözet megállapítása a kisvállalati adóban” c. írás).

Ruszin Zsolt

Szipszer Tamás tévedni emberi dolog. A logika csődje lenne az eredménytartalék átvezetési időpontját irányadónak tekinteni.

Ruszin Zsolt

A KIVA köztudottan egy adózási délibáb, de ez a cikk más miatt is problémás:

Az időszak alatti keletkezés az is, amit a fordulónap után vezetünk az eredménytartalékba!

Az áttörést különbözetet a KIVA alól kikerültek nem lesznek képesek elberuházni, nagy részük inkább tönkremegy. A nyereség adómentessége egy délibáb.

Kellene már egy lektor! Ehh.

ebit60

Az zavaró az indoklásban, hogy a társasági adó hatálya alatt keletkezett eredményből a mérlegelfogadó taggyűlésen meghatározott eredménytartalékba kerülő rész a társasági adó hatálya alatt keletkezett, függetlenül attól, hogy a mérlegelfogadó taggyűlés és az adózott eredmény eredménytartalékra történő átvezetésének időpontja már a kivás időszakra esik.
Véleményem szerint a fenti levezetés helytelen, ezért kérem szíveskedjen még egyszer átgondolni.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ázsiós tőkeemelés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Menedzserszűrés

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Kkv-kedvezmény és kivabelépés

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink