hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adómentes lehet az utolsó kivás év nyeresége

  • dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász
5

Sok írás született már abban a témában, hogy általánosságban milyen előnyöket rejt magában a kisvállalati adónem választása (mentesülés a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól, kedvező belépési feltételek, egyszerű adóalap-levezetés és adminisztráció stb.). Jelen cikk – egy témára fókuszálva – azt a ritkábban publikált pozitívumot elemzi, amit a kisvállalati adóalanyiság utolsó adóévében keletkezett nyereség rejthet magában.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 28. § (4a) bekezdése úgynevezett áttérési különbözet megképzését írja elő arra az esetre, ha a kisvállalati adóalanyiság a következő adóévtől megszűnik, és az adózónak a kivaalanyiság időszakában olyan számviteli eredménye keletkezett, amely osztalékként a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt nem került megállapításra (azaz nem növelte meg a kiva alapját), és beruházási célokra sem fordították.

A törvény szövege szerint, amennyiben a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartaléknak a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett értéke pozitív, akkor az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel az eredménytartalékból ezzel az értékkel azonos összegű lekötött tartalékot képez.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan számítható ki a megképzendő áttérési különbözet összege!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (5)
Ruszin Zsolt

A NAV a témában téved. Nyilván nehéz belátni, elfogadni és persze, hogy kínos az ilyen tévedés, de ez van.

dr. Császár Zoltán

Köszönöm a konstruktív hozzászólást, örülök, hogy az Önök érdeklődését is sikerült felkelteni a témával.

Amint a cikk is utal rá, az adózott eredmény eredménytartalékba történő átvezetése a következő üzleti év elején történik meg. Ennek következtében, ha egy társaság 20X1. január 1-jével lesz kiva alany, akkor az utolsó tao alatti adóévben, 20X0-ban keletkezett adózott eredményéből az eredménytartalékba kerülő részre nem igaz, hogy a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett (hiszen a 419-413 átvezetés már 20X1. január 1-jén, a nyitás lépései közt történik, amikor a társaság már kiva alany).

Egyetértek azzal, hogy szokatlan a szabályozás, és talán a jogalkotó szándéka sem arra irányult, hogy ilyen „rést hozzon létre a pajzson”. Azzal is egyetértek, hogy a kiva rendszere több – mondjuk így – magyarázatot, összetettebb jogszabályelemzést igénylő szabályt tartalmaz, amit könyvelői rutinból, megszokásból nem feltétlenül helyesen alkalmaz az ember. Ezért is foglalkozom szívesen a Katv. kisvállalati adóra vonatkozó előírásaival. Ajánlom szeretettel az Adózóna gondozásában megjelent "Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben" című nemrégiben megjelent kiadványát, ahol több ilyen és ehhez hasonló érdekességre mutattam rá a kiva vonatkozásában (volt lektor, de dolga nem sok 😊).

Visszatérve a jelen cikkhez, egyfelől megjegyzem, hogy a cikkben foglalt jogértelmezés, és úgy egyáltalán a jogszabály szövegének „jósága”, „logikussága” természetesen képezheti szakmai vita tárgyát, a konstruktív vita előre visz, ehhez szívesen járulok hozzá. Másfelől utalni kívánok rá, hogy tudomásom szerint a NAV is a fenti értelmezést követi, lásd az Adó- és Vámértesítő 2018. július 23-án megjelent kiadványát („Áttérési különbözet megállapítása a kisvállalati adóban” c. írás).

Ruszin Zsolt

Szipszer Tamás tévedni emberi dolog. A logika csődje lenne az eredménytartalék átvezetési időpontját irányadónak tekinteni.

Ruszin Zsolt

A KIVA köztudottan egy adózási délibáb, de ez a cikk más miatt is problémás:

Az időszak alatti keletkezés az is, amit a fordulónap után vezetünk az eredménytartalékba!

Az áttörést különbözetet a KIVA alól kikerültek nem lesznek képesek elberuházni, nagy részük inkább tönkremegy. A nyereség adómentessége egy délibáb.

Kellene már egy lektor! Ehh.

ebit60

Az zavaró az indoklásban, hogy a társasági adó hatálya alatt keletkezett eredményből a mérlegelfogadó taggyűlésen meghatározott eredménytartalékba kerülő rész a társasági adó hatálya alatt keletkezett, függetlenül attól, hogy a mérlegelfogadó taggyűlés és az adózott eredmény eredménytartalékra történő átvezetésének időpontja már a kivás időszakra esik.
Véleményem szerint a fenti levezetés helytelen, ezért kérem szíveskedjen még egyszer átgondolni.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Iparterület-vásárlás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close