További témák

Adómentes lehet az utolsó kivás év nyeresége

  • dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász
5

Sok írás született már abban a témában, hogy általánosságban milyen előnyöket rejt magában a kisvállalati adónem választása (mentesülés a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól, kedvező belépési feltételek, egyszerű adóalap-levezetés és adminisztráció stb.). Jelen cikk – egy témára fókuszálva – azt a ritkábban publikált pozitívumot elemzi, amit a kisvállalati adóalanyiság utolsó adóévében keletkezett nyereség rejthet magában.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 28. § (4a) bekezdése úgynevezett áttérési különbözet megképzését írja elő arra az esetre, ha a kisvállalati adóalanyiság a következő adóévtől megszűnik, és az adózónak a kivaalanyiság időszakában olyan számviteli eredménye keletkezett, amely osztalékként a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt nem került megállapításra (azaz nem növelte meg a kiva alapját), és beruházási célokra sem fordították.

A törvény szövege szerint, amennyiben a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartaléknak a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett értéke pozitív, akkor az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel az eredménytartalékból ezzel az értékkel azonos összegű lekötött tartalékot képez.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan számítható ki a megképzendő áttérési különbözet összege!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (5)

Ruszin Zsolt

A NAV a témában téved. Nyilván nehéz belátni, elfogadni és persze, hogy kínos az ilyen tévedés, de ez van.

dr. Császár Zoltán

Köszönöm a konstruktív hozzászólást, örülök, hogy az Önök érdeklődését is sikerült felkelteni a témával.

Amint a cikk is utal rá, az adózott eredmény eredménytartalékba történő átvezetése a következő üzleti év elején történik meg. Ennek következtében, ha egy társaság 20X1. január 1-jével lesz kiva alany, akkor az utolsó tao alatti adóévben, 20X0-ban keletkezett adózott eredményéből az eredménytartalékba kerülő részre nem igaz, hogy a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett (hiszen a 419-413 átvezetés már 20X1. január 1-jén, a nyitás lépései közt történik, amikor a társaság már kiva alany).

Egyetértek azzal, hogy szokatlan a szabályozás, és talán a jogalkotó szándéka sem arra irányult, hogy ilyen „rést hozzon létre a pajzson”. Azzal is egyetértek, hogy a kiva rendszere több – mondjuk így – magyarázatot, összetettebb jogszabályelemzést igénylő szabályt tartalmaz, amit könyvelői rutinból, megszokásból nem feltétlenül helyesen alkalmaz az ember. Ezért is foglalkozom szívesen a Katv. kisvállalati adóra vonatkozó előírásaival. Ajánlom szeretettel az Adózóna gondozásában megjelent "Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben" című nemrégiben megjelent kiadványát, ahol több ilyen és ehhez hasonló érdekességre mutattam rá a kiva vonatkozásában (volt lektor, de dolga nem sok 😊).

Visszatérve a jelen cikkhez, egyfelől megjegyzem, hogy a cikkben foglalt jogértelmezés, és úgy egyáltalán a jogszabály szövegének „jósága”, „logikussága” természetesen képezheti szakmai vita tárgyát, a konstruktív vita előre visz, ehhez szívesen járulok hozzá. Másfelől utalni kívánok rá, hogy tudomásom szerint a NAV is a fenti értelmezést követi, lásd az Adó- és Vámértesítő 2018. július 23-án megjelent kiadványát („Áttérési különbözet megállapítása a kisvállalati adóban” c. írás).

Ruszin Zsolt

Szipszer Tamás tévedni emberi dolog. A logika csődje lenne az eredménytartalék átvezetési időpontját irányadónak tekinteni.

Ruszin Zsolt

A KIVA köztudottan egy adózási délibáb, de ez a cikk más miatt is problémás:

Az időszak alatti keletkezés az is, amit a fordulónap után vezetünk az eredménytartalékba!

Az áttörést különbözetet a KIVA alól kikerültek nem lesznek képesek elberuházni, nagy részük inkább tönkremegy. A nyereség adómentessége egy délibáb.

Kellene már egy lektor! Ehh.

ebit60

Az zavaró az indoklásban, hogy a társasági adó hatálya alatt keletkezett eredményből a mérlegelfogadó taggyűlésen meghatározott eredménytartalékba kerülő rész a társasági adó hatálya alatt keletkezett, függetlenül attól, hogy a mérlegelfogadó taggyűlés és az adózott eredmény eredménytartalékra történő átvezetésének időpontja már a kivás időszakra esik.
Véleményem szerint a fenti levezetés helytelen, ezért kérem szíveskedjen még egyszer átgondolni.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Munkavállaló, aki a távollétét nem igazolta

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szabadság számítása gyed alatt

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X