Vámbírság: új szabályok július 28-ától

  • Tüske Zsuzsanna vámszakértő

A korábbinál enyhébb elbírálásra számíthatnak július 28-ától a gazdálkodók, ha viszonylag kisebb mulasztást követtek el a vámkezelés során. Az új szabályokat a Magyar Közlöny 2022/127. számában július 27-én a 2023-as központi költségvetés megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvényben hirdették ki, mely módosította a nemzeti vámtörvényt is.

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény legfontosabb módosításai a vámtörvény szerinti vámhiány fogalmához és azzal összefüggésben a vámigazgatási bírság kiszabásának lehetőségéhez kapcsolódnak. Ezen kívül változnak egyes nemzeti adatelemekkel és kódokkal kapcsolatos rendelkezések is.

Vámhiányos vámbírság

A módosítás eredményeként szűkül azon esetek köre, amikor vámhiányhoz kapcsolódó vámigazgatási bírság szabható ki, ugyanis változott a vámhiány törvényben meghatározott fogalma. A nemzeti vámtörvény értelmében ha a hatóság vámhiányt állapít meg egy ügyben, akkor alapesetben a vámhiány 50 százalékát szabja ki bírságként. A módosítás hatálybalépése után nem minősül vámhiánynak a vámjogszabályban foglalt előírások be nem tartása miatt keletkezett és a meghatározott feltételek teljesülése esetén megszűnő vámtartozás, valamint a vámfelügyelettel, vámigazgatási üggyel összefüggő jogsértés miatt keletkezett 10 euró alatti vámtartozás. Az ilyen esetekben ezentúl mulasztási bírságot lehet majd kiszabni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen további változások vannak a vámtörvényben!

A korábbi fogalommeghatározás alapján az utólag keletkezett vámtartozás összege minden esetben vámhiánynak minősült, még akkor is, ha a vámtartozást keletkeztető mulasztás csekély mértékű volt, és amelyhez az uniós vámjogszabály a vámtartozás megszűnésének jogkövetkezményét fűzte.

A jogalkotó felismerte, hogy a bírság mértékének megállapítása során a vám elé állítási kötelezettség megszegését vagy az áru vámfelügyelet alóli elvonását eredményező magatartások nem eshetnek ugyanolyan megítélés alá, mint azok a kevésbé jelentős mulasztások, amelyeknél utólag megszűnik a vámtartozás. Ide tartozik többek között az az eset is, amikor az árutovábbítási eljárás során az eljárás lezárására és az áru vám elé állítására − például szállítási késedelem miatt − a bemutatási határidő leteltét követően került sor. Az ilyen esetekben ugyanis a vámhatóság számos alkalommal kiszabta a felmerülő vámtartozást, valamint (mivel a kiszabott összeg vámhiánynak minősült) az 50 százalékos vámigazgatási bírságot, holott csupán egy mulasztásról volt szó, és végsősoron a szabadforgalomba helyezés során az ügyfél megfizette a vámot és az áfát, tehát valós költségvetési hiány nem keletkezett. Ezeket az eseteket most kivették a vámhiány köréből, így kétségkívül ügyfélbarátabb szabályozás született.

A törvénymódosítás tehát megteremtette a vámtartozás 50 százalékában meghatározott (fix összegű) vámhiányos vámbírság alkalmazása helyett a vámhatósági mérlegelésen alapuló, mulasztási típusú vámbírság kiszabásának a lehetőségét.

Ehhez kapcsolódó fontos és nagyon ügyfélbarát átmeneti rendelkezés, hogy az új szabályokat a módosító törvény hatálybalépésekor folyamatban levő – tehát a bírságmegállapítási – ügyekben is alkalmazni kell.

A módosítás másik része (a vámfelügyelettel, vámigazgatási üggyel összefüggő jogsértések) a kis értékű küldeményekkel (amelyek belső értéke kevesebb mint 150 EUR) kapcsolatos. Ezekből a küldeményekből az áfamentességi értékhatár tavalyi megszűnése következtében óriási csomagmennyiséget szükséges a csomagküldő szolgálatoknak nap mint nap vámkezelniük. Emiatt a jelentős volumenváltozás miatt sajnos gyakran tapasztalható az átmeneti megőrzésben lévő áruk vámfelügyelet alóli elvonása miatt keletkezett kis összegű vámtartozás. Mivel a bírság összegét a vámtartozás arányában, ezer forintra kerekítve kell megállapítani, a kerekítés szabályai szerint a bírság összege sok esetben nulla forint volt, így a jogsértésnek nem volt semmiféle szankciója.

Ebben az esetben is alkalmazható a fenti átmeneti rendelkezés, azaz a folyamatban lévő ügyeket már az új szabályok alapján kell elbírálni.

További változások

Az árunyilatkozatokra, az értesítésekre és az áruk uniós vámjogi státusának igazolására vonatkozó közös adatszolgáltatási követelményeken alapuló nemzeti kódokat a NAV ezentúl nem útmutatóban, hanem felhívásban fogja közzé tenni. Illetve ehhez kapcsolódóan felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a tagállami döntés alapján a kötelező adatelemeket rendeletben állapítsa meg, ezzel gyorsítva a jogalkotást.

Összefoglalva, a vámhiányos vámbírság alkalmazhatósága tekintetében a csekély mértékű mulasztások szankcionálása sokkal méltányosabban és arányosabban történhe, amely számos gazdálkodó számára jelenthet megnyugtató megoldást az érintett (viszonylag gyakran előforduló) mulasztások esetében.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓ

Kérdések és válaszok

Céltartalékképzés

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Csökkentett energiadíj – mikrovállalkozás

Greff Magdolna

okleveles adószakértő

Finacont Kft

Tartozás elengedése két cég között

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs