Vámbírság: új szabályok július 28-ától

  • Tüske Zsuzsanna vámszakértő

A korábbinál enyhébb elbírálásra számíthatnak július 28-ától a gazdálkodók, ha viszonylag kisebb mulasztást követtek el a vámkezelés során. Az új szabályokat a Magyar Közlöny 2022/127. számában július 27-én a 2023-as központi költségvetés megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvényben hirdették ki, mely módosította a nemzeti vámtörvényt is.

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény legfontosabb módosításai a vámtörvény szerinti vámhiány fogalmához és azzal összefüggésben a vámigazgatási bírság kiszabásának lehetőségéhez kapcsolódnak. Ezen kívül változnak egyes nemzeti adatelemekkel és kódokkal kapcsolatos rendelkezések is.

Vámhiányos vámbírság

A módosítás eredményeként szűkül azon esetek köre, amikor vámhiányhoz kapcsolódó vámigazgatási bírság szabható ki, ugyanis változott a vámhiány törvényben meghatározott fogalma. A nemzeti vámtörvény értelmében ha a hatóság vámhiányt állapít meg egy ügyben, akkor alapesetben a vámhiány 50 százalékát szabja ki bírságként. A módosítás hatálybalépése után nem minősül vámhiánynak a vámjogszabályban foglalt előírások be nem tartása miatt keletkezett és a meghatározott feltételek teljesülése esetén megszűnő vámtartozás, valamint a vámfelügyelettel, vámigazgatási üggyel összefüggő jogsértés miatt keletkezett 10 euró alatti vámtartozás. Az ilyen esetekben ezentúl mulasztási bírságot lehet majd kiszabni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen további változások vannak a vámtörvényben!

A korábbi fogalommeghatározás alapján az utólag keletkezett vámtartozás összege minden esetben vámhiánynak minősült, még akkor is, ha a vámtartozást keletkeztető mulasztás csekély mértékű volt, és amelyhez az uniós vámjogszabály a vámtartozás megszűnésének jogkövetkezményét fűzte.

A jogalkotó felismerte, hogy a bírság mértékének megállapítása során a vám elé állítási kötelezettség megszegését vagy az áru vámfelügyelet alóli elvonását eredményező magatartások nem eshetnek ugyanolyan megítélés alá, mint azok a kevésbé jelentős mulasztások, amelyeknél utólag megszűnik a vámtartozás. Ide tartozik többek között az az eset is, amikor az árutovábbítási eljárás során az eljárás lezárására és az áru vám elé állítására − például szállítási késedelem miatt − a bemutatási határidő leteltét követően került sor. Az ilyen esetekben ugyanis a vámhatóság számos alkalommal kiszabta a felmerülő vámtartozást, valamint (mivel a kiszabott összeg vámhiánynak minősült) az 50 százalékos vámigazgatási bírságot, holott csupán egy mulasztásról volt szó, és végsősoron a szabadforgalomba helyezés során az ügyfél megfizette a vámot és az áfát, tehát valós költségvetési hiány nem keletkezett. Ezeket az eseteket most kivették a vámhiány köréből, így kétségkívül ügyfélbarátabb szabályozás született.

A törvénymódosítás tehát megteremtette a vámtartozás 50 százalékában meghatározott (fix összegű) vámhiányos vámbírság alkalmazása helyett a vámhatósági mérlegelésen alapuló, mulasztási típusú vámbírság kiszabásának a lehetőségét.

Ehhez kapcsolódó fontos és nagyon ügyfélbarát átmeneti rendelkezés, hogy az új szabályokat a módosító törvény hatálybalépésekor folyamatban levő – tehát a bírságmegállapítási – ügyekben is alkalmazni kell.

A módosítás másik része (a vámfelügyelettel, vámigazgatási üggyel összefüggő jogsértések) a kis értékű küldeményekkel (amelyek belső értéke kevesebb mint 150 EUR) kapcsolatos. Ezekből a küldeményekből az áfamentességi értékhatár tavalyi megszűnése következtében óriási csomagmennyiséget szükséges a csomagküldő szolgálatoknak nap mint nap vámkezelniük. Emiatt a jelentős volumenváltozás miatt sajnos gyakran tapasztalható az átmeneti megőrzésben lévő áruk vámfelügyelet alóli elvonása miatt keletkezett kis összegű vámtartozás. Mivel a bírság összegét a vámtartozás arányában, ezer forintra kerekítve kell megállapítani, a kerekítés szabályai szerint a bírság összege sok esetben nulla forint volt, így a jogsértésnek nem volt semmiféle szankciója.

Ebben az esetben is alkalmazható a fenti átmeneti rendelkezés, azaz a folyamatban lévő ügyeket már az új szabályok alapján kell elbírálni.

További változások

Az árunyilatkozatokra, az értesítésekre és az áruk uniós vámjogi státusának igazolására vonatkozó közös adatszolgáltatási követelményeken alapuló nemzeti kódokat a NAV ezentúl nem útmutatóban, hanem felhívásban fogja közzé tenni. Illetve ehhez kapcsolódóan felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a tagállami döntés alapján a kötelező adatelemeket rendeletben állapítsa meg, ezzel gyorsítva a jogalkotást.

Összefoglalva, a vámhiányos vámbírság alkalmazhatósága tekintetében a csekély mértékű mulasztások szankcionálása sokkal méltányosabban és arányosabban történhe, amely számos gazdálkodó számára jelenthet megnyugtató megoldást az érintett (viszonylag gyakran előforduló) mulasztások esetében.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓ

Kérdések és válaszok

Iratselejtezés

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Átalányadó teszor

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Egyéni vállalkozás megszüntetése

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs