NAV-tájékoztató harmadik országból az EU-ba áttelepülők személyes vagyontárgyainak vám- és adómentességéről

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) harmadik országból az Európai Unióba áttelepülők személyes vagyontárgyainak vám- és adómentességéről szóló tájékoztatót tett közzé honlapján.

Kiknek szól ez a tájékoztató?

Azoknak a természetes személyeknek, akik szokásos lakóhelyüket harmadik országból az Európai Unióba helyezik át.

Miről szól ez a tájékoztató?

Arról, hogy harmadik országból Magyarországra – s ezzel az Európai Unióba – települő magánszemélyek milyen feltételekkel [vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendelet (vámmentességi rendelet) II. cím I. fejezetében foglalt, a „Szokásos lakóhelyüket harmadik országból a Közösségbe áthelyező természetes személyekhez tartozó személyes vagyontárgyak” című része alapján] kérhetik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) személyes vagyontárgyaik vám- és adómentes szabad forgalomba bocsátását.

Mi az a szokásos lakóhely?

Szokásos lakóhely (az uniós jogban kialakított állandó ítélkezési gyakorlat szerint) az a hely, amelyet az érintett személy érdekeinek állandó központjául választott.

Miért fontos a szokásos lakóhely?

A személyes vagyontárgyak vám- és adómentességének alapvető feltétele – ebben az esetben –, hogy az ügyfél korábban legalább 12 hónapot töltsön az Európai Unión kívül, ezért a szabad forgalomba bocsátáskor elsőként ezt vizsgálja a NAV.

Ha ez igazolt, a NAV ezután értékeli azokat a releváns tényeket, amelyek alátámasztják, hogy az ügyfél szokásos lakóhelye – érdekeinek állandó központja – ebben az időszakban valóban az EU vámterületén kívül volt.

Minden olyan tény releváns, amely tükrözi az érintett személy szándékát, hogy az életmód és a szokásos társadalmi és szakmai kapcsolatok alakulása folytán életvitele helyén bizonyos stabilitást alakítson ki, így például:

• az érintett személynek és családtagjainak tényleges fizikai jelenléte,
• van-e lakóhelyük,
• a gyermekek ténylegesen hol járnak iskolába,
• hol gyakorolják szakmájukat,
• a vagyoni érdekek, illetve
• a hatóságokkal és társadalmi szervezetekkel fennálló közigazgatási kapcsolatok mely helyhez kötődnek.

A releváns tények közül csupán egyetlen aspektus lehet a személyes kötődés.

A vámmentességhez minden előírásnak meg kell felelni (a vámmentességi rendelet szerint), nem elég önmagában a harmadik országban eltöltött minimális időtartam megléte. Ha a szokásos lakóhelyet az ügyfél nem tudja kétséget kizáróan bizonyítani, a vámmentesség nem adható meg neki.

Hogyan igazolható a szokásos lakóhely?

Teljesség nélkül, néhány releváns tény, amelyek azt tükrözik, hogy az ügyfél életvitelszerűen harmadik országban élt, és igazolásuk lehetséges módjai:

• az adott személy tényleges fizikai jelenléte (például munkaszerződés, tanulmányi szerződés, iskolalátogatási igazolás);
• tényleges lakóhely (például albérleti szerződés, ingatlan-adásvételi szerződés);
• szakmai tevékenység gyakorlása (például munkaszerződés, tanulmányi szerződés);
• hatóságokkal fennálló kapcsolatok (például adó-, tb-, nyugdíjügyekben);
• társadalmi szervezetekkel (esetleg közüzemi szolgáltatókkal) fennálló kapcsolatok;
• egyesületi tagsági viszonyt igazoló okmány;
• éves bérlet tömegközlekedésre, éves autópályamatrica.

Mikor kérhető ez a fajta vám- és adómentesség?

A szokásos lakóhelyet rendszerint az alábbi négyféle élethelyzetben helyezik át harmadik országból a Közösség területére.

1. Az ügyfél, az EU területén mindent felszámolva, kivándorol, majd több év, évtized múltán hazatér, és ismét le akar telepedni. (Sok, korábban – például 1956-ban – kivándorolt honfitársunk tér így haza. Esetükben nem kérdés, hogy megadható-e a mentesség, ha a többi, jogszabályban felsorolt feltétel fennáll.

2. Az ügyfél az EU területére érkezik végleges letelepedési szándékkal (például házasságot köt itt élő párjával). Ekkor sem kérdéses, hogy az ügyfél már eleve úgy tervezte, hogy az EU területén fog letelepedni, és itt fogja kialakítani egzisztenciális, szociális és munkakapcsolatait. A mentesség ekkor is megadható.

3. Az EU területén szokásos lakóhellyel rendelkező személy előre meghatározott időintervallumra munkát vállal harmadik országban, majd onnan hazatér. Egy természetes személy nem rendelkezhet egyidejűleg állandó lakóhellyel egy tagállamban és egy harmadik országban (az Európai Bíróság C‑528/14. számú ügyben hozott ítélete szerint). Ha az ügyfél a harmadik országban személyes és foglalkozási kötődésekkel, a tagállamban pedig személyes kötődésekkel rendelkezik, annak eldöntésére, hogy szokásos lakóhelye harmadik országban helyezkedik‑e el, a releváns tények átfogó értékelésekor különös jelentőségű a harmadik országbeli tartózkodás időtartama (a vámmentességi rendelet 3. cikke szerint).

4. Harmadik országban szokásos lakóhellyel rendelkező személy munkavállalási céllal érkezik az EU-ba, esetünkben Magyarországra.

Minden munkavállaló megkaphatja a vám- és adómentességet?

Munkavállalási szerződéssel a harmadik országban letelepedett munkavállaló Magyarországon tartózkodhat:
a) meghatározott időintervallumon belül vagy
b) huzamosan.

a) Vámmentesség a meghatározott időintervallumon belüli tartózkodásnál

Az adott személy az ideiglenes munkavállalásához kaphat:

• tartózkodási engedélyt,
• szálláshely-igazolást – mely az állandó/életvitelszerű lakcím igazolására nem alkalmas –, továbbá
• munkavégzésre vagy egyéb tevékenységre irányuló munkavállalási engedélyt.

Az ilyen személy harmadik országból származó munkavállalónak számít. Az ideiglenes tartózkodási engedély csupán azt teszi lehetővé, hogy egy meghatározott időintervallumban hivatalosan és törvényesen tartózkodjon Magyarországon, viszont nem tükrözi a vámmentességi rendeletben több helyen is nevesített végleges letelepedési szándékot.

Hiába szeretnék szokásos lakóhelyüket áthelyezni, a nemzeti jogszabályok értelmében kritérium, hogy legkorábban a nemzeti letelepedési engedély kérelmezése előtt legalább három éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén kell tartózkodniuk.

Így, harmadik országból származó munkavállaló először csak szálláshely-igazolást, és munkavégzésre vagy egyéb tevékenységre irányuló munkavállalási engedélyt kaphat. Csak akkor vámkezeltetheti ingóságait Magyarországon köztehermentesen a vámmentességi rendeletre hivatkozva, ha az ideiglenes tartózkodási helyet igazoló szálláshely-igazolás helyett letelepedési engedélyért és lakcímkártyáért tud folyamodni. Ekkor azonban már vállalnia kell, hogy hat hónapon belül ténylegesen áthelyezi a Közösség területére szokásos lakóhelyét (a vámmentességi rendelet 9. cikke alapján) – amit a lakcímkártya fog alátámasztani.

A NAV vizsgálja a letelepedés szándékosságát is, mivel a mentesség akkor adható meg – az egyéb kitételek mellett –, ha a személynek az volt a szándéka (a vámmentességi rendelet 5., 9. és 10. cikke alapján), hogy szokásos lakóhelyét a Közösség vámterületére áthelyezze.

Így, az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező személy mégis vámmentesen vámkezeltetheti ingóságait, ha hitelt érdemlően tudja bizonyítani azt, hogy a szokásos lakóhelyét a harmadik országban végleg felszámolta, ugyanis az már azt mutatja, hogy további életét az Európai Unió területén képzeli el.

b) Vámmentesség huzamos tartózkodásnál

A letelepedési engedély – a tartózkodási engedéllyel ellentétben – huzamos magyarországi tartózkodásra jogosít.

Magyarországon letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedély így igényelhető.

Az a harmadik országbeli állampolgár, aki nemzeti letelepedési engedélyt kap, határozatlan ideig jogosult Magyarországon tartózkodni, és hatósági lakcímet igazoló okmányt is kaphat. A lakcímigazolvánnyal – mivel tartalmazza személyi azonosítóját és bejelentett lakcímét – közhitelesen igazolhatja adatait a NAV-nak is.

Magyarországon így kapható az első hatósági lakcímet igazoló okmány.

A Közösség gazdasági érdeke az, hogy az ilyen munkavállalónak – aki a szokásos lakóhelyét harmadik országból a Közösség vámterületére helyezi át – megkönnyítse a letelepedést, közvetlenül támogatva ezzel a munkába állását; ezért neki a vámmentesség megadható.

Összefoglalva

Nem hozhatja be vám- és adómentesen személyes vagyontárgyait az, aki ideiglenesen, kizárólag munkavállalás céljából, előre meghatározott időtartamra érkezik Magyarországra.

Körülményei – munkásszállón/közösségi szállón élés, a család hátrahagyása stb. – nem tükrözik, hogy életmódja és társadalmi, szakmai kapcsolatainak alakulásával Magyarországon bizonyos stabilitást akar kialakítani, ezzel azt sem, hogy szokásos lakóhelyét ide kívánja áthelyezni.

Az úgynevezett vendégmunkás státuszú ügyfélnek tehát nem adható vámmentesség szokásos lakóhely áthelyezése jogcímen.

A szabad forgalomba bocsátásnál ezt a kedvezményt harmadik országból szokásos lakóhelyüket Magyarországra áthelyező személyek csak letelepedési engedély birtokában kaphatják meg.