Pálinkaharc: elbukott adómentesség

Megosztás Tetszik

Nem egyeztethető össze az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, illetve főzetni – mondta ki múlt csütörtöki ítéletében az Európai Unió Bírósága.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény kimondja:

„Adómentes jövedéki termék
(3) Adómentes a magánfőzésben a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat [63. § (2) bekezdés 1. pont], feltéve, hogy az a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál.”

A legálisan 50 liter mennyiségű pálinkafőzés vagy főzetés Magyarországon nagy népszerűségnek örvend, hiszen igen komoly hagyományai vannak az otthoni pálinkafőzésnek. 1980 után az állam maga szüntette meg szeszmonopóliumát, ugyanis az 1982. évi törvényerejű rendelet kimondta: „Gyümölcsből készült pálinka előállításával magánszemély is foglalkozhat.” Kinek a szülei vagy a nagyszülei ne főztek volna otthon pálinkát családi felhasználásra, és ne izgultak volna a fináncok érkezésétől... Sőt az egyik utolsó még épségben lévő várunk – Szepes vár – is egy pálinkafőzés eredményeként robbant fel. Nagy történelme van tehát a szeszfőzésnek itthon és más külföldi országokban is.

Ha Ausztriának, Csehországnak és Németországnak megengedik az otthoni sörfőzést, Szlovéniának pedig a pálinkafőzést, jogos lehet a kérdés: akkor mi miért nem főzhetünk? 

Magyarország már az 1990-es évek közepén megpróbált mentességet, illetve átmeneti jövedékiadó-mentességet szerezni, azonban ezt a fenti országokkal ellentétben soha nem sikerült neki. Az 50 literes szabad főzés miatt Brüsszel 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, a házi pálinkafőzés bérfőzési szeszadójának eltörlése miatt. Brüsszel szerint Magyarország a házi párlatkészítésre nem alkalmazhatott volna adómentességet. Az EU végrehajtó testülete két hónapot adott a magyar kormánynak, hogy változtasson a szabályozáson, de a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a pálinkafőzés "a magyarság kulturális örökségének része", vagyis nem engedett, így az ügy az Európai Bíróságra került.

Az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját uniós jogszabály (a 92/83/EGK irányelv) harmonizálja, a belső piaci verseny torzulásainak megelőzése érdekében. Az irányelv alapján Magyarország a szeszfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket 50 százalékkal csökkentheti évi 50 liter mennyiségig. A pálinka előállítása kapcsán Magyarország által alkalmazott mentesség ezért meghaladja az uniós szabályozás által megengedett mértéket.

Az Európai Unióban központilag szabályozzák az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját, hogy megelőzzék a közösség belső piacán a verseny torzulását. A csatlakozási szerződésben Magyarország vállalta, hogy a szeszfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket ötven százalékkal csökkentheti évi ötven liter mennyiségig. Tehát Magyarország arra kapott felhatalmazást, hogy a jövedékiadó-mértéket 50 százalékkal csökkentheti, azonban a pálinkafőzést nem teheti adómentessé. Egyébként az 50 százalékos szabály is csak 2015-ig lehetett volna alkalmazni, azt követően felülvizsgálták volna. A magánfőzött, illetve a bérfőzött pálinka évi 50 litert meghaladó mennyiségére egyébként az általános szabályok szerinti jövedéki adót, azaz egy hektoliter tiszta alkoholra 333 385 forintot kell fizetni.

Az Európai Unió Bírósága szerint, még ha vannak is olyan tagállamok, amelyekben a párlat házi előállítása jövedékiadó-mentes, az nem mentesíti Magyarországot az uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítése alól. Nem lehet hivatkozni arra sem, hogy esetleg mások is megszegik a közösségi előírásokat, még akkor sem, ha ellenük nem indítottak kötelezettszegési eljárást. Természetesen Brüsszel azt szeretné, ha mindenki főzné továbbra is a pálinkáját némi költségvetési hozzájárulás keretében.