Telekszerzés illetékmentesen: így lehet élni a kedvezménnyel

Megosztás Tetszik

Az illetéktörvény egyik legismertebb szabálya a lakóház építésére alkalmas telek megszerzéséhez kapcsolódó illetékmentesség. A részletek kapcsán azonban sok a bizonytalanság: vajon ki, és milyen ingatlan vonatkozásában, mikor, és milyen feltételek vállalása mellett kérheti az adóhatóságtól a kedvező szabály biztosítását? Minden telekszerzés illetékmentes? A válaszok cikkünkben.

Az első kérdés: ki és milyen ingatlan vonatkozásában kérheti az illetékmentességet? A válasz egyszerű: bárki. Magánszemélyek, vállalkozók és cégek egyaránt igénybe vehetik az illetékmentességet, függetlenül attól, hogy a telket ingyenesen (ajándékozás, illetve öröklés útján) vagy ellenérték fejében (visszterhesen) szerezték.

Izgalmasabb kérdés, hogy vajon valamennyi telekszerzés esetén jár-e a mentesség? Egyáltalán mely ingatlanok tekinthetők az illetéktörvény alkalmazásában teleknek? A törvény úgynevezett értelmező rendelkezései között [Itv. 102. § (1) bekezdés l) pont] ezzel kapcsolatban is találhatunk definíciót. A fogalom-meghatározás szerint az az ingatlan tekinthető lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak, amelyet az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően alakítanak ki, tehát olyan beépítetlen földrészlet, ahol lakóházat lehet elhelyezni.

2014-től azonban már nem lesz ennyire szigorú a szabály, és azok az ingatlanok is teleknek minősülnek majd, amelyeken már megkezdődött a lakóház felépítése, de a szerkezetkész állapotot még nem érték el. A módosítás révén tehát akkor is lehet kérni a mentesség alkalmazását, ha a telek nem teljesen üres, hanem például már leöntötték az alapot vagy adott esetben a falak is állnak. Az illetéktörvény szerint egy építmény akkor éri el a szerkezetkész állapotot, ha elkészül a tetőszerkezete.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudhassa, mikor és milyen feltételek vállalásával biztosítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a kedvező szabályt!