9 találat a(z) versenytilalom cimkére

Versenytilalom/titoktartás díja végkielégítésnél Kérdés

Versenytilalmi megállapodás Kérdés

Versenytilalmi megállapodás: hogyan, mikor, mennyiért? Cikk

A dolgozó munkája ellátása során gyakran juthat olyan ismeretek birtokába, melyeket majd a munkaviszony megszűnését követően is kamatoztatni tud. Ezzel pedig akár előnyös helyzetbe juttathatja új foglalkoztatóját. Ugyanakkor a munkáltató, a konkurenciát csökkentve, ennek elejét tudja venni egy ügyesen megfogalmazott versenytilalmi megállapodással.

Eljáró bíróság, Mt. Tpvt. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Amennyiben a munkavállaló versenyjogot is érintő jogsértést követ el (pl. üzleti titok megsértése), akkor a munkaügyi bíróság vagy a törvényszék illetékes (pl. kártérítés, vagy akár sérelemdíj esetén)? Változik-e ez, ha már a munkaviszonya megszűnése után követi el a jogsértést a volt munkavállaló? Illetve ebből a szempontból számít-e, hogy ez a munkaviszony alatt vagy után derült ki a munkaviszony alatti kötelezettségszegés? Köszönettel.

Versenytilalmi díj járulékalap? Kérdés

Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni. Eddig úgy tudtam, hogy a munkaviszony alatt megfizetett versenytilalmi díj adó- és járulékköteles, illetve a munkáltató szocadót fizet a díj után. Ha a munkaviszony megszűnt és ezután fizettük havonta a díjat, akkor jogviszony hiányában egyéb jövedelemként csak adóköteles, és a kifizető 22% ehot fizet. A Tb. törvény végrehajtási rendeletében 2017-től bejött az alábbi paragrafus: R 4/A § (7) Nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. 11. §-a, 11/A. §-a, 11/B. §-a vagy 13. §-a alapján nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától. Akkor jól értem, hogy ez azt jelenti: attól függetlenül, hogy a megszűnés előtt vagy után fizetem, mivel ez egy jövőbeni időtartamra vonatkozó díj, amikor már nincs jogviszony a felek között, akkor ez a juttatás járulékalapot és szocadó alapot nem képez? Köszönettel.

Mi a megfelelő ellenérték? – A versenytilalmi megállapodásról Cikk

A versenytilalmi megállapodást a törvény egyetlen rövid szakaszban rendezi, a részleteket a munkaügyi bíróságok gyakorlata alakította, alakítja. Cikkünk több kérdésre keresi a választ: mi minősül megfelelő ellenértéknek? Ki tekinthető versenytársnak? Ha a munkavállaló megsérti vállalt kötelezettségét, milyen összegű ellenértéket köteles visszafizetni?

Versenytilalmi megállapodás bérszámfejtés szempontjából Kérdés

Tisztelt Szakértő! Versenytilalmi megállapodás esetén a havonta fizetett díjat (mely így bérként adózik, munkavállalói és munkáltatói járulékok, adók megfizetése egyaránt) a bértől elkülönítve egyéb jövedelemként kell számfejteni? Vagyis a bérjegyzéken egyértelműen azonosítható legyen, és nem a bérbe építve számolandó? Köszönöm.

Kirúgott, felmondott dolgozók: ez jár, ha nem rohannak a versenytárshoz Cikk

Adott egy munkáltató, aki gondos körültekintéssel, több lépcsős kiválasztási folyamat eredményeként munkaviszonyt létesített egy mérnök-informatikussal. Telik-múlik az idő, és a munkavállaló – nagyobb karriert és/vagy magasabb bért remélve – más munkáltatók felé kacsintgat. Tudására és szakmai tapasztalatára figyelemmel a munkahelyváltás nem okoz nehézséget, a munkáltató versenytársai örömmel fogadják jelentkezését. A potenciális új munkáltatók a széleskörű gyakorlat mellett ugyanis a legféltettebb titkok felfedésében is reménykednek.

Versenytilalom: ezt is le kell írni a munkaszerződésben! Cikk

A versenytilalmi megállapodás alapján a munkavállaló megfelelő ellenérték fejében, a munkaviszony megszűnése utáni időtartamra legfeljebb két évre arra vállal kötelezettséget, hogy nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné.