38 találat a(z) valorizáció cimkére

Cikk

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere az idei évben sem változott. A nyugdíj összege továbbra is az elismert szolgálati évek számától és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegétől függ, azaz a nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.

Kérdés

Érdekelne, hogy a napokban megjelent nyugdíjkalkulátorukban még a 2018. évi valorizációs szorzókat alkalmazzák vagy már a 2019. évit? Köszönettel: Balázs

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nemrég fedeztem fel, hogy a 168/1997. számú kormányrendeletben azt, hogy "az (1)-(5) bekezdés alapján meghatározott naptári évi kereseteket, valamint – ha az 1988. január 1-je előtti keresetet is figyelembe kell venni – a Tny. 22. § (8) bekezdése szerinti kereseteket a 2. számú melléklet szerinti valorizációs szorzószámok figyelembevételével kell növelni. A tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépéséig ˜– a tárgyévet megelőző évi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok figyelembevételével – előleget kell megállapítani" utolsó mondata kimaradt. Nem értem az okát. Ez jelentheti-e azt, hogy 2019. január 07-én öregségi nyugdíjmegállapításnál a 2018. évi valorizációs szorzókat használják, és így a 2019-es valorizációs emeléstől eleshet a munkavállaló?

Kérdés

Tisztelt Surányi Imréné! Az szja-törvény 69. § (2) bekezdésében az 1,19-szeres szorzót nem módosították 1/0,85 változásnak megfelelően, ennek helyesbítése nélkül meg nem szerzett juttatás is adózás alá kerül. A Jövedelemadó-törvény: itt vannak a részletek a változásról című cikkük példájában szereplő béren kívüli juttatásoknál 1,18*(0,15+0,14)= 34,22 százalék helyett 1,19*(0,15+0,14)=34,51 százalék fizetni való jön ki. Az adóalapszorzó törvényjavaslat szerinti változásának elmaradása valóban végleges-e, nem korrigálandó, mert így a 16 százalékos szja-kulcs alapján számított adóalapszorzó 1/(1-0,16) = 1,19 mellett 15 százalékos adókulcsot kell alkalmazni, nem az eddigi logika szerinti 1/(1-0,15) = 1,18 adóalapszorzót, így ebben az esetben a törvényalkotó szándéka, az adókulcs 1 százalékos csökkenésének hatása sem érvényesül? A módosítás elmaradása figyelmetlenség, amennyiben működik még az a logika, hogy a "kézhez vett" juttatást nettó értéknek kell tekinteni, azaz a juttatás is a bruttó értékből érvényes adókulccsal számított adóval csökkentett értékékként értelmezhető.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkaügy, munkabér

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Jövedéki adó

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Családi adókedvezmény érvényesítése

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink