Nők 40: nyugdíjjogosultság, visszamenőleges ellátás, kereseti korlát Cikk
A nők kedvezményes nyugdíjjogosultsága bevezetésétől kezdve sláger téma portálunkon. Ezúttal három olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
A nők kedvezményes nyugdíjjogosultsága bevezetésétől kezdve sláger téma portálunkon. Ezúttal három olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Az utóbbi hetekben korábban soha nem tapasztalt mértékben világszerte és Magyarországon is felforgatta hétköznapjainkat és a gazdasági, adózási, társadalombiztosítási, valamint a munkajogi szabályokat a koronavírus-járvány.
A 2020-ban induló nyugdíjak visszamenőleg is teljes pontosággal megállapíthatók, miután a Magyar Közlöny 50. számában megjelentek az úgynevezett valorizációs szorzók. A rendelet március 23-ától hatályos.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere az idei évben sem változott. A nyugdíj összege továbbra is az elismert szolgálati évek számától és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegétől függ, azaz a nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.
Érdekelne, hogy a napokban megjelent nyugdíjkalkulátorukban még a 2018. évi valorizációs szorzókat alkalmazzák vagy már a 2019. évit? Köszönettel: Balázs
Tisztelt Szakértő! Nemrég fedeztem fel, hogy a 168/1997. számú kormányrendeletben azt, hogy "az (1)-(5) bekezdés alapján meghatározott naptári évi kereseteket, valamint – ha az 1988. január 1-je előtti keresetet is figyelembe kell venni – a Tny. 22. § (8) bekezdése szerinti kereseteket a 2. számú melléklet szerinti valorizációs szorzószámok figyelembevételével kell növelni. A tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépéséig – a tárgyévet megelőző évi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok figyelembevételével – előleget kell megállapítani" utolsó mondata kimaradt. Nem értem az okát. Ez jelentheti-e azt, hogy 2019. január 07-én öregségi nyugdíjmegállapításnál a 2018. évi valorizációs szorzókat használják, és így a 2019-es valorizációs emeléstől eleshet a munkavállaló?
A nyugdíjtörvényben vannak olyan előírások, amelyekhez érdemes a nyugdíjazás előtt állóknak a kedvezőbb járandóság miatt igazodni, ha van erre módjuk.
A Magyar Közlöny 2018/32. számában megjelent 35/2018. számú kormányrendeletben kihirdették az idei, úgynevezett valorizációs szorzókat. Így nincs akadálya a 2018. évben nyugdíjba vonulók nyugellátása végleges megállapításának.
Az év vége előtt a nyugdíjra jogosultak közül sokakban felvetődik: ha már decemberben is rendelkezik a nyugdíjazáshoz szükséges jogosultsági feltételekkel, már az idén vegye igénybe az öregségi nyugdíjat, vagy inkább nyugdíj jövő évi megállapításával jár jobban?
Április 3-ától hatályba léptek a 2017. évi valorizációs szorzók. Így már nincs akadálya annak, hogy meg lehessen állapítani a 2017-évben nyugdíjba vonulók végleges nyugellátását.
Megjelent a nyugdíj számításánál használandó valorizációs szorzószám rendeletének tervezete a kormány honlapján.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati évek számától és a figyelembe vehető havi átlagkereset összegétől függ.
A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik. Az öregségi nyugdíj összege a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkeresetnek a megszerzett szolgálati időhöz tartozó, törvényben meghatározott százaléka.
Tisztelt Surányi Imréné! Az szja-törvény 69. § (2) bekezdésében az 1,19-szeres szorzót nem módosították 1/0,85 változásnak megfelelően, ennek helyesbítése nélkül meg nem szerzett juttatás is adózás alá kerül. A Jövedelemadó-törvény: itt vannak a részletek a változásról című cikkük példájában szereplő béren kívüli juttatásoknál 1,18*(0,15+0,14)= 34,22 százalék helyett 1,19*(0,15+0,14)=34,51 százalék fizetni való jön ki. Az adóalapszorzó törvényjavaslat szerinti változásának elmaradása valóban végleges-e, nem korrigálandó, mert így a 16 százalékos szja-kulcs alapján számított adóalapszorzó 1/(1-0,16) = 1,19 mellett 15 százalékos adókulcsot kell alkalmazni, nem az eddigi logika szerinti 1/(1-0,15) = 1,18 adóalapszorzót, így ebben az esetben a törvényalkotó szándéka, az adókulcs 1 százalékos csökkenésének hatása sem érvényesül? A módosítás elmaradása figyelmetlenség, amennyiben működik még az a logika, hogy a "kézhez vett" juttatást nettó értéknek kell tekinteni, azaz a juttatás is a bruttó értékből érvényes adókulccsal számított adóval csökkentett értékékként értelmezhető.
A nyugdíj kiszámítása összetett, több lépésből álló matekozás. Sorra vesszük a műveleteket.
dr. Tuczai Dóra
LL.M. (Berlin) ügyvéd
budlegal Ügyvédi Társulás tagja
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől