Tisztelt Szakértő! Egy végelszámolás alatt álló kft. 2 fő nyugdíjas munkaviszonyban álló tagja dönthet-e úgy, hogy a hátralévő időszakban nem vesz ki jövedelmet? Az egyik tag a vállalkozás ügyvezetője, azaz végelszámolója. Amennyiben ez nem lehetséges, akár 1 órás napi munkaidőben is elláthatják feladataikat? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Tisztelt Szakértő! A jelenlegi helyzetben egy katás bt.-nek visszamondták az eddigi szerződéseit, és mivel mint bt. szünetelésre nincs lehetősége, megszüntetné a cégét. A végelszámolás kezdő időpontja május 1-je lenne. A bt. beltagja lenne a végelszámoló, de neki nincs máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, a bt.-ben fizette az 50 ezer forintos katát. Ha ő lesz a végelszámoló, és a cég visszakerül a tao hatálya alá a végelszámolási időszakra, akkor neki, mint bt.-beltagnak és mint végelszámolónak, keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a bt.-ben? Köszönöm szépen a segítséget!
Üdvözlöm! Az alábbiakban kérnék tanácsot. Egy olyan cég könyvelése került hozzám, amely megelőzően felszámolónál volt. A felszámolónál lévő időszakban végelszámolás alatt volt a cég. Az új tulajdonos átvételekor a végelszámolást lezárták, visszavonták, a társaság folytatja tevékenységét. A főkönyvben jelentős összegű kötelezettségek szerepelnek (hitelek, kölcsönök). Az ügyvezető elmondása szerint van egy felszámolói nyilatkozat, amely szerint ő nem fogadja el az előző tulajdonosok időszaka alatt bekönyvelt kötelezettségeket. Viszont mégsem kerültek ezek a tételek kivezetésre. Ha a felszámoló ezt nem rendezteti visszamenőlegesen (lehet még ezt?), akkor az új tulajdonos kivezettetheti ezeket a tételeket (a felszámoló nyilatkozata alapján), és az új tulajdonosnak kell megfizetni a kivezetéssel (egyéb bevétel) járó adót? Van/lehetséges erre vonatkozóan társasági adókedvezmény?
A cég végelszámolást indított el és a lekötött tartalékon van összeg, mely pótbefizetésből keletkezett, de ezt a cég nem tudja viszafizetni. Ilyenkor mit kell tenni? Kivezetem és 9-be könyvelem, és ezek után társasági adót kell fizetnie még a cégnek? Válaszát köszönöm szépen!
A közérdekű nyugdíjasszövetkezet 2018. évben alakult, és 2020-ban a végelszámolás mellett döntött. A szövetkezet gazdálkodása eredményét eredménytartalékba helyezte, mely után társasági adót nem fizetett. Kérdésem, hogy a társasági adót a végelszámolás végén, a felosztandó még le nem adózott eredménytartalék után kell-e megfizetni, nyugdíjasszövetkezet által fizetett osztalék címén. Az így leadózott vagyont a szövetkezet tagjai között feloszthatja-e vagyoni hozzájárulásuk arányában a szövetkezet? Köszönettel: Csordásné F. Edit
Megjelent a kormány rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A kormány az Alaptörvény által és a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján kihirdette az egyes eljárásjogi intézkedéseket, olvasható a koronavirus.gov.hu oldalán.
A járvány egyre erőteljesebben érezteti gazdasági hatását: likviditási tartalék hiányában számos vállalkozás kénytelen szüneteltetni tevékenységét vagy véglegesen bezárni kapuit. Ez az egyéni vállalkozók, a kisvállalkozó cégek mellett egyre inkább érinti a nagyobb gazdasági társaságokat is. Milyen teendők vannak és milyen munkajogi következményekkel kell számolni? Mi lesz a munkavállalókkal?
Tisztelt Szakértő! Egy nem közhasznú alapítvány szeretne megszűnni. A törvényszék ezt már végzéssel engedélyezte is. Rendelkezik tárgyi eszközökkel, amelyeket szeretnének ingyenesen átadni. Az alapítvány egy főiskolai tanszékhez kapcsolódik, így annak a tanszéknek átadnák ezeket. Ez jár-e adóvonzattal: társasági adó vagy áfa? Nem áfás az alapítvány, de amikor ezek az eszközök beszerzésre kerültek még az volt. 2016.év végével kilépett az áfa körből. Ez érinti-e az áfáját? Amikor kilépett az áfából követelés volt az áfán, ez azóta fennáll. Ezt visszakapja a végelszámolás végén? Az alapítványnak nincs pénzeszköze, évek óta nem működik, tehát a megszűnést olyan módon tudná megoldani, ami nem jár adófizetéssel. Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kft.-ről kérdeznék. 2019. évben határozatot hoztak a megszűnésről. Elkészült a tevékenységet lezáró bevallás. Közben – végelszámolás időszaka alatt – úgy döntöttek, hogy folytatják a tevékenységet. Most elérkezett a 2019. év zárása. Milyen időszakról kellene számot adnunk? A tevékenységet lezáró időszaktól 12.31-éig, vagy január 1-jétől december 31-éig? Köszönöm válaszát!
Katás bt. bevétele teljesen visszaesett a koronavírus miatt, nincs forrás a kata megfizetésére sem. Milyen lehetőségei vannak a társaságnak? Olvasói kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! 100 százalékos önkormányzati tulajdonú kft. pályázati forrásból létrehozott egy látogatóközpontot, kb. 100 millió forint értékben, a fenntartási időszak leteltével végelszámolás keretében megszüntetnék. Áfa-visszaigénylése nem volt a beruházás során (akkor még alanyi mentes volt). Ha jól értelmezem, áfafizetési kötelezettsége nem lesz, de a kifizetői szja-t és szochót meg kell ebben az esetben is fizetni a vagyonfelosztáskor? Előre is köszönöm a választ.
Magyarországi taoalany kft.-alapításkor apportba kapott külföldi (EU-s) anyavállalatától immateriális jószágot (vagyoni jog). A kft. végelszámolásra készül. Hogyan kell eljárni végelszámoláskor az immateriális jószág kivonása kapcsán, ha az apportba kapott eszköznek van még könyv szerinti értéke, illetve ha a könyv szerinti értéke már nulla? Ha értékesítésként kell eljárni, akkor az EU-s értékesítés szabályai szerint fordított áfával (0%) kell számlázni? Ha az eszköznek nulla az értéke, akkor is kell számlát kiállítani?
Tisztelt Szakértő! A szóban forgó kkt. 2019 végéig evás volt, 2020-tól katás lett, 03. 01-jével egyszerűsített végelszámolás indult. A végelszámoló a kkt. ügyvezető tagja. A végelszámolás alatt kell-e járulékot fizetnie a végelszámolást végző ügyvezetőnek? Válaszát előre is köszönöm!
Szigorúan fellép a továbbiakban az Magyar Nemzeti Bank (MNB) azon az alapvető működési adataikat a jegybanknak késedelmesen vagy egyáltalán nem megküldő pénzügyi vállalkozásokkal szemben. A mulasztók – e piac közel ötöde – a felszólításokon, bírságon túl végső esetben engedély-visszavonásra számíthatnak a felügyelési munka akadályozásáért. A jegybank súlyos adatszolgáltatási jogsértések miatt vonta vissza most a Credit Unió Pénzügyi Zrt. és a Pannon Star Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt. engedélyét is, olvasható az MNB honlapján.
Februárban 20 százalékkal több volt a törölt, mint az induló vállalkozás, 2580 cégalapítás mellett 3098 cégtörlést tettek közzé, de a cégek számának csökkenése lassulni látszik – derül ki az Opten mai közleményéből.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték