1017 találat a(z) végelszámolás cimkére

Cikk

Idén alakult katás bt. tagjai egyszerűsített végelszámolás mellett döntöttek. Mindkét tag katásként van bejelentve. Hogyan vehetik ki a katás időszakban keletkezett bevételt adómentesen? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Az alábbi kérdésben kérjük segítségét. Végelszámolunk egy társaságot (a végelszámolás kezdő időpontja július 15.), ami egy „holding volt”. Egy üzletrész volt a birtokában, melyet értékesített (névérték felett), és ezzel nyereséget realizált. Ezen kívül gazdasági tevékenységet nem végzett. A társaság mérlegében az üzletrész-adásvétel után nincs követelés, sem kötelezettség, azonban a pozitív társaságiadó-alap (abból eredően, hogy a halasztott veszteség csak az adóalap 50%-áig vehető figyelembe, végelszámolás esetére sajnos nem találtunk ettől eltérő szabályt) adófizetési kötelezettséget eredményez. Sajnos azonban a társaságnak nincs pénzeszköze, hogy ezt a társaságiadó-kötelezettséget rendezze, azonban, ha kap rá kölcsönt, például a tulajdonostól, akkor kötelezettsége lesz a mérlegben, ami miatt szintén nem tud megszűnni végelszámolással. Milyen megoldás lehetséges ilyen esetben, hogyan tudunk a társaságnak pénzeszközt a rendelkezésére bocsátani úgy, hogy ne legyen kötelezettsége, és végelszámolással meg tudjon szűnni, vagy milyen egyéb megoldás lehet? Gondoltunk tulajdonosi kölcsönre és annak elengedésére, de tudomásunk szerint az további adókötelezettséget eredményez, mert rendkívüli bevétel, mely adóalapot képez. Tőkeemelésre nincs lehetőség. Segítségüket előre is köszönjük! Köszönettel: Molnár Tibor

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Az alábbi kérdésben kérjük segítségüket. Végelszámolunk egy társaságot, ami egy „holding volt”, egy üzletrész volt birtokában, melyet értékesített (névérték felett) és ezzel nyereséget realizált. Ezen kívül gazdasági tevékenységet nem végzett. A társaság mérlegében az üzletrész-adásvétel után nincs követelés, sem kötelezettség, azonban a pozitív társasági adóalap (abból eredően, hogy a halasztott veszteség csak az adóalap 50%-áig vehető figyelembe, végelszámolás esetére sajnos nem találtunk ettől eltérő szabályt) adófizetési kötelezettséget eredményez. Sajnos a társaságnak azonban nincs pénzeszköze, hogy ezt a társaságiadó-kötelezettséget rendezze, azonban, ha kap rá kölcsönt pl. a tulajdonostól, akkor kötelezettsége lesz a mérlegben, ami miatt szintén nem tud megszűnni végelszámolással. Milyen megoldás lehetséges ilyen esetben, hogyan tudunk a társaságnak pénzeszközt rendelkezésére bocsátani úgy, hogy ne legyen kötelezettsége és végelszámolással meg tudjon szűnni, vagy milyen egyéb megoldás lehet? Gondoltunk tulajdonosi kölcsönre és annak elengedésére, de tudomásunk szerint az további adókötelezettséget eredményez, mert rendkívüli bevételt eredményez, mely adóalapot képez. Segítségüket előre is köszönjük! Köszönettel: Molnár Tibor

Kérdés

T. Szakértő! Egyszemélyes kft.-tag elhunyt, a cég végelszámolás alatt volt. Azt szeretném kérdezni, hogy ilyenkor a könyvelőnek milyen feladata van, az örökösöket nem ismeri. Kell-e valamit a NAV felé beadni, illetve bejelenteni? Előre is köszönöm a válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Legyen kedves a következő kérdés megválaszolásával a segítségemre lenni: Kft. az egyszerűsített végelszámolás mellett döntött. Lehetséges-e a végelszámolás választása abban az esetben, ha a kft.-nek van még jegyzett, de be nem fizetett tőke nyilvántartva? A segítséget nagyon köszönöm.

Kérdés

T. Szakértő! Evás kft. 2017. évi eredményét jóváhagyta osztalékként. A kifizetésre 2018-ban nem került sor. A 2018-as vesztesége miatt, már nincs annyi szabad eredménytartaléka, hogy teljes egészében kifizesse a jóváhagyott osztalékot. 2019-ben egyszerűsített végelszámolással szeretne megszűnni. Ha a tagok elengedik a 40 ezer forint osztalékot, ez a bevétel ismét eva-fizetési kötelezettséget jelent? A csökkentő tételek között nem szerepel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Elvállaltuk egy cég végelszámolást záró beszámolójának elkészítését. Ezzel kapcsolatban kérem szíves segítségüket. A pénztár állása a könyvekben 1,5 millió forint, a valóságban a végelszámoló (aki a cég korábbi ügyvezetője) azt nyilatkozta, hogy nincs a pénztárban egy forint sem. A cég kb. 6 millió forint értékű tárgyi eszközzel rendelkezik a könyvelés szerint, azonban a végelszámoló szerint a valóságban ezek az eszközök sincsenek meg. Nullára van írva minden, de kivezetve nem lettek. Mit tudunk ezekkel kezdeni? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott kft. jogutód nélkül szűnne meg, de van tagi kölcsöne. Szakmai cikkekben, és az azokban hivatkozott törvény szerint lehet apportálni a tagi kölcsönt, de a NAV átminősítheti az ügyletet, mondván, hogy az eljárás nem jóhiszemű, mert az csak arra irányul, hogy eltűnjön a tartozás és ezáltal meg tudjon szűnni a cég végelszámolással. Idézem a leírtakat, amire a NAV korábbi tájékoztatója alapján hivatkoztak a szakmai cikkek a tagi kölcsön apportálásával kapcsolatban a végelszámolás során: "Az adózó olyan saját magával szemben fennálló követelést apportált, melynek kielégítésére vagyoni, pénzügyi eszközök hiányában nincs lehetőség és nem is várható, hogy lesz, így az apportált követelés nem bírt olyan vagyoni értékkel, melynek segítségével a társaság eredményes működése helyreállítható lett volna." A kérdésemhez kapcsolódó cégben csak ingatlan van, 10 millió forint értékben, a tagi kölcsön 2,6 millió forint. Apportálás esetén dönthet úgy a NAV, hogy mivel végelszámolásról van szó, az apportálás adóelkerülés miatt valósul meg? Adózóna cikk hivatkozik NAV-állásfoglalásra mely szerint nincs akadálya az apportnak, csak az állásfoglalást nem találom. Mondhatom azt, hogy az ingatlan az a vagyon, melynek segítségével a társaság működése helyreállítható lett volna? Segítségüket köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy másfél éve megkezdett végelszámolás befejezésével kapcsolatban szeretném megtudni, hogy mi a teendő. Nem igazán világos számomra, hogy mely lépéseket kell elvégeznem könyvelőként, hogy minden zökkenőmentes legyen, illetve milyen sorrendben. A függőben lévő tagi kölcsön elengedése megtörtént, az illeték meg lett fizetve, az ez után még keletkező társasági adó a záróbevallásba kerül, ha ezt jól gondolom? Akkor ennek megfizetésére még fenn kell tartani a bankszámlát, illetve azt mikor kell megszüntetni? Mikor kell megigényelnem a nyugdíjbiztosítótól az igazolást? Az ügyvéd által beadandó anyagokhoz nekem mit szükséges elkészítenem? Segítségét és türelmét előre is köszönöm. Renáta

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdéssel fordulok Önök felé. 2019. 01. 01-jével belépett az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá egy betéti társaság, bevételi nyilvántartást vezet. 2020. 01. 01-jével végelszámolással kíván megszűnni a bt. Az osztalékot kiváltó adó első részletét már megfizette, a második és harmadik részlete, jól gondoljuk-e, hogy 2019. 12. 31-én lesz esedékes, illetve a 2019. 01. 01-je előtt társasági adóalanyiság alatt keletkezett eredménytartalék után már további fizetési kötelezettség nem keletkezik? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem végelszámolás lezárása előtt álló kft., aminek A (görög magánszemély 30%), B (ciprusi cég 30%) és C (magyar magánszemély 40%) tulajdonosa van. A cég 500 ezer Ft jegyzett tőkével jött létre, ami később 14 millió forintra lett felemelve eredménytartalékból. C tulajdonos D korábbi tulajdonostól vette meg 30% üzletrészét 2 millió forintért, így lett 10% helyett 40% tulajdonrésze. A cég saját tőkéje 5 millió forint a zárás előtt (jegyzett tőke, eredménytartalék, adózott eredmény egyben). Helyesen gondolom, hogy a vagyonfelosztási javaslat alapján minden tulajdonosra jutó adózandó eredménye a rá eső kezdeti külső forrásból származó jegyzett tőke és a v.f.o. javaslat szerinti érték különbözete lesz, függetlenül attól, hogy C tulajdonos ennél magasabb értéken vásárolt 30% üzletrészt? Jól gondolom, hogy a jegyzett tőkén felüli vagyon osztalék típusú jövedelem lesz, és nem árfolyamnyereség? Ez a görög magánszemélynél fontos, a kettős adóztatást kizáró egyezmény más-más pontja vonatkozik ezekre. Köszönettel.

Kérdés

Néhány éve eredménytartalékból történt a törzstőkeemelés. A cég végelszámolás alatt van. Kérdésem: az elkülönitett le nem adózott eredménytartalék zárás esetén kinek a kötelezettsége (cég, vagy a magánszemély) vallja,illetve teljesiti? Mindezek bevallása, hogyan történik? Válaszukat előre is köszönöm: Szakács Zsuzsanna adoszaki54@gmail.com

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját tőkéje a jegyzett tőke fele alá csökkent a 2018. évben. A beszámolót 2019. 05. 30-án fogadták el. A kérdésem az, hogy egyszerűsített végelszámolással vagy felszámolással szüntethető-e meg a társaság? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Végelszámolás lezárásával kapcsolatosan lenne pár kérdésem. A vállalkozás vagyona között szerepel egy tehergépjármű, melyre kértünk egy kereskedőtől vételi ajánlatot, ez alapján átértékelésre került a könyvekben (veszteség jellegű elszámolás), és vagyonfelosztás keretében az egyik tulajdonos kapja majd meg. Kérdésem lenne, hogy ilyenkor az átíráshoz, GFB biztosítás lemondásához milyen okiratot kell benyújtani? A gépjárműn kívül bankban van pénz és áfakövetelés van, melyet a zárás keretében vissza fogunk igényelni – a záró beszámolóban még követelésként tartjuk nyilván?!. A saját tőke pedig negatív. A gépjármű GFB biztosítás jövő év elejéig rendezve lett. A végelszámolás bejezésének napja június 30-a lesz. A cég törlésének pontos dátumát nem tudjuk, de azzal a nappal megtörténhet már a vagyonkiadás, s ekkor a kft. bejelenti a biztosítónak, hogy nem ő kötelezett a biztosítási díjat fizetni, így lesz visszajáró összeg. Ezt hogyan könyveljük a zárás során és milyen összeggel számoljunk? A vagyon kiadását hogyan könyveljük, mik a kontírozási tételek, hogy a könyvviteli nyilvántartások ezek után értékadatokat már ne tartalmazzanak? Gépjármű – bank – negatív saját tőke – biztosítási díj követelés és visszaigényelt áfa – ez utóbbi remélhetőleg a bankszámlán fog már szerepelni. Köszönettel:

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Elektronikus nyugta

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Családi adókedvezmény

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Családi adókedvezmény közös háztartás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink