Görögország államadósságának elengedéséről nem lehet szó, de törlesztési könnyítésekről lehet tárgyalni, ha az athéni vezetés teljesíti az újabb nemzetközi hitelprogramra vonatkozó vállalásait – mondta a német kancellár vasárnap.
A görög kormány által vállalt jelentős mértékű pótlólagos erőfeszítések és garanciák fejében az eurózóna tagállamainak vezetői hétfőn hozzájárultak egy három évre szóló új, 82-86 milliárd euró összegre becsült hitelcsomag nyújtásához Görögországnak. Az eurózónából való görög kilépés, a Grexit közvetlen veszélye ezzel elhárulni látszik, bár előbb a görög törvényhozásnak, majd minimum hat tagország parlamentjének még jóvá kell hagynia a megállapodást, mielőtt egyáltalán elkezdődhetnek a tárgyalások.
Megállapodás született hétfő délelőtt a görög adósságválság ügyében az euróövezeti országok állam-, illetve kormányfőinek előző délután kezdődött brüsszeli tanácskozásán – jelentette be a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón Donald Tusk, az euróövezeti, és egyben az uniós országok csúcsvezetői testületének elnöke.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves állásfoglalását: nagyon sok cég került nehéz helyzetbe az elmúlt évek során. Sok már nem is működik, árbevétele nincs, nem szűnik meg, mert abban bízik, hogy adódik olyan lehetőség, amelyet ki tud használni, és ismét fellendül az üzlet. Nem fizetik az adókat, sokszor már a könyvelőt sem. Több szakmai előadáson elhangzott, hogy a NAV nem fogadja el az " ellenérték nélküli" könyvelést, így a könyvelők inkább kiállítanak egy pár ezer forintos számlát a könyvelési díjról év végén. Ez viszont olyan bevételt generál, ami valótlan. Kérdésem: mit lehet tenni ebben az esetben? Tényleg nem hiszi el az adóhatóság, hogy a könyvelő az elmúlt évekre tekintettel, ezekben a nehéz hónapokban, években nem kér az elvégzett munkáért pénzt? Inkább kreáljunk hamis bevételt a békesség kedvéért? Tisztelettel: Reményi Győzőné
A legnagyobb adózott eredményű hazai vállalatok többsége tavaly már nagyobb nyereségről adott számot, mint 2008-ban, nem kis részük pedig jóval nagyobbról. Folytatjuk a HVG 2013. november 16-ai számában megjelent TOP 500 című összeállítás közlését.
A Piackutatók Magyarországi Szövetsége (PMSZ) és a Professzionális Piackutatók Társasága (PPT) adatgyűjtése szerint...
Adómentességgel segít a legalacsonyabb havi forgalmat bonyolító kisvállalkozásokon a kínai vezetés.
A március elején bejelentett Széll Kálmán Terv egyik legfontosabb célja az államadósság csökkentése, de a csomag keretösszege éppen annyi, mint az egykulcsos családi adó rendszer miatt 2012-2014 között kieső költségvetési bevétel. Véletlen egybeesés vagy költségvetési baki a számszerű azonosság? Reális-e az államadósság GDP-arányos csökkentése a következő években? Angyal József okleveles adószakértőt, Békesi László volt pénzügyminisztert és a Nemzetgazdasági Minisztériumot kérdeztük.
Az idei év első kilenc hónapjában összesen 32.800 dolgozót érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központokhoz, ez pedig több mint kétszeres - 224 százalékos - növekedés az előző év azonos időszakához képest, amikor 14.600 ember leépítéséről döntöttek a munkaadók - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) honlapján közölt szeptemberi munkaerőpiaci adatokból.
Magyarország versenyelőnyt kovácsolhat abból, hogy a válság után sok más országgal ellentétben nem küzd majd adóemelési kényszerrel. A pénzügyminiszterrel egyebek mellett az adórendszer átalakításáról és a várható adótrendekről beszélgetett a hvg.hu.
Válságadót tervez bevezetni a horvát kormány, a recessziótól megtépázott államkincstár bevételeinek felduzzasztására. Az új, 3 százalékos adót a 3000 kuna (mintegy 120 ezer forint) feletti jövedelmekre vetnék ki. Ezen kívül a kormány javasolja az áfa egy százalékpontos emelését 23 százalékra. Ebből 5 milliárd kunát (200 milliárd forint) remélnek.
Több tízezerrel nőtt Magyarországon az elmúlt hónapokban a munkanélküliek száma a KSH adatai alapján, a regisztrált álláskeresők száma pedig – miután idén január végén átlépte a félmilliót - jelenleg 560 ezer fő felett mozog. Az elbocsátások, csoportos létszámleépítések a legvégső megoldást jelentik a kiadások csökkentésére. A cégek - köztük a válság miatt válaszúthoz érkezett középvállalatok - egy része mégis úgy nyúl ehhez a drasztikus eszközhöz, hogy nincs tisztában a lehetőségekkel, amelyeket a munkajog, ha korlátozottan is, de biztosít a vállalkozások számára a foglalkoztatásból eredő költségek csökkentésére - figyelmeztet közleményében a Deloitte.
A válságkezelő program nyomán benyújtott törvényjavaslat előnyösebb átmeneti rendelkezéseket határoz meg egyes áfaügyletekre vonatkozóan, viszont a táppénz-szabályok módosítása például lényegében csökkenti a befizetett járulékokért járó szolgáltatás összegét, ami kvázi járulékemelésnek is felfogható. Mi változik a szakképzési hozájárulásnál, az szja-nál és az adókedvezményeknél?
Fájni fog a válságkezelés, de még jobban fájna, ha elmaradna – ez a Bajnai-csapat filozófiája. Az állami újraelosztás mérséklése érdekében jócskán megcsappannának a jóléti juttatások és kedvezmények, ám cserébe nagyobb eséllyel maradhatnak meg a munkahelyek. Kiket nem ér hátrány?
Ha a dolgozókat a Bérgarancia Alapból fizetik ki, az mekkora összeg lehet egy ember esetén illetve van-e limitálva? Egy csődeljárás meddig tarthat egy munkáltatóval szemben? A passzív táppénz pontosan mit jelent, meddig tarthat, és milyen juttatások illetnek meg alatta? Az olvasók kérdéseire az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték