A gazdák földhöz juttatását szolgálja a földterületek tulajdonviszonyainak tisztázása 2018-2022 között; a program költsége mintegy 9,5 milliárd forint – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter pénteken Fonyódon, 21. gazdafórumán.
A magyar családi vállalkozások tulajdonosainak 74 százaléka a tulajdon megtartásával szeretné átadni a cégvezetést, 47 százalékuk családtagnak, 17 százalékuk cégen belüli, míg 10 százalékuk külső vezető szakembernek, és csak 18 százalékuk gondolkodik a cég eladásán – derült ki a BDO Magyarország könyvvizsgáló és tanácsadó cég, valamint az Opten céginformációs szolgáltató közös felméréséből.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben várnám szíves állásfoglalását: Egy egyszemélyes kft. nagyértékű ingatlannal rendelkezik. A tag eladja üzletrészét egy belföldi magánszemélynek névértéken, 3 millió forintért. A kft. korábbi tagja belföldi illetőségű magánszemély, ugyanúgy, mint a vásárló tag, egy napig sem bírtak külföldi illetőséggel. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben van-e bármilyen bejelentési kötelezettségem a NAV felé akár változásbejelentő leadásának tekintetében, vagy akár illetékkivetéshez történő adatszolgáltatáshoz vagy társaságiadó-fizetési kötelezettség megállapításához? Keletkezik-e adó- vagy illetékfizetési kötelezettség bármilyen tekintetben bármelyik szereplőnél? Második kérdésem hasonló: ha egy nagy eszközértékű társaság belföldi magánszemély tagja eladja üzletrészét egy másik hasonló magánszemélynek úgy, hogy az üzletrész eladásáért nem kér többet, mint az üzletrész névértéke, keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége akár a régi, akár az új tagnak, akár a társaságnak? Azzal tisztában vagyok, hogy a tagok személyében történt változásról változásbejelentőt kell küldenem a NAV-nak – ez minden esetben így van, mikor olyan változás történik a társasági szerződésben/alapító okiratban mely a tagok személyének változását illeti. Válaszát előre köszönöm.
Tovább szigoríthatják a külföldi befektetők tevékenységét szabályozó előírásokat Németországban a kínai tőke térnyerése miatt – jelezte egy hét végi interjúban a szövetségi gazdasági miniszter azzal kapcsolatban, hogy a Geely kínai autógyártó társaság tulajdonosa váratlanul megszerezte a Daimler német járműipari csoport csaknem 10 százalékát.
Tisztelt Szakértő! 2018. januárban kezdő egyéni vállalkozó esetében az alábbi kérdésem lenne. Az egyéni vállalkozóvá válás előtt, magánszemélyként vásárolt teherautó automatikusan az egyéni vállalkozás tulajdonává válik-e, és számlázhat-e arra vonatkozóan például bérbeadást? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Kiküldetési rendelvény esetén a 2018. évi változások tükrében a munkáltatónak (kifizetőnek) be kell-e "gyűjtenie" a személygépkocsi tulajdonlását igazoló dokumentum (törzskönyv, zárt végű lízing szerződés) másolatát a kifizetést megelőzően? Avagy elegendő egy nyilatkozat az elszámolásban érintett személytől, hogy az ő vagy közeli hozzátartozója tulajdonában, zárt végű lízingbe vételében van a személygépkocsi? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A 2018-as változások szerint, ha jól értelmezem, adhatok olyan munkavállalónak is adómentesen mobilitási támogatást, aki 60 kilométeren és 3 órán belül lakik (győri cég, győri állandó lakcímmel rendelkező munkavállaló, nincs tulajdona, illetve haszonélvezeti joga, 20 éve ugyanannál a cégnél dolgozik) abban az esetben, ha nincs 50 százalékot meghaladó tulajdon, illetve haszonélvezeti joga, és albérletben lakik. És ha már 20 éves a munkaviszonya, akkor 2018. január 1-től indulna az 5 éve? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó őstermelést is végez. Az őstermelői tevékenységébe bejelentette az erdőgazdálkodást (9 éve használja, van erről megállapodása is). Az erdőgazdaságot házastársától örökölte 9 éve, tehát neki egyrészt be van jegyezve a felére tulajdonjog, illetve az egészre haszonélvezeti jog és az erdő másik fele a gyerekei tulajdonában van. A szerződéskori érték nem ismert, mert az illeték alapjában a földterület értéke is benne van. A vágásérett erdőt újratelepíti, az értékesítésről számlát állított ki. A teljes bevételt figyelembe véve 40 százalékos költséghányadot alkalmazott és elszámolta az újratelepítés költségeit. Helyes-e a számítás? Ha nem, akkor hogyan kell eljárni az erdőgazdálkodónak és a gyermekeinek, akik tulajdonosok, figyelemmel az szja tv. 6. sz. mellékletében foglaltakra? A nem saját tulajdonú, de haszonélvezeti joggal bíró földterületen szerzett bevétel őstermelői bevétel-e? Ha nem, akkor ingóértékesítés? Ha ingóértékesítés, kinek kell bevallani, illetve ilyen esetben a tulajdonostársaknak kifizetett rész elszámolható-e költségként? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozásnak van két tulajdonosa 50-50 százalék tulajdoni arányban. Az egyik tulajdonos értékesítette az 50 százalékos tulajdoni részét egy másik harmadik személynek. A régi tulajdonos a 1 500 000 forint névértékű üzletrészét 1 500 000 forintért adta el. De alakulás óta a társaságnak lett ingatlana és az előző évi beszámolóban a saját tőke összege közel 160 millió forint. Két kérdésem is lenne: 1. A vevőnek kell illetéket (vagy bármi mást) fizetnie? (A társaság ingatlannal rendelkezik.) Ha igen, mi a számítás és bevallás menete? 2. Az eladónak a fenti adatok alapján kell-e adót (szja-t és ehót) fizetnie? Ha igen, akkor mint magánszemély vallja be és fizeti be, vagy az adott társaság a 08-as bevalláson? Segítséget előre is köszönöm.
Tisztelt szakértő! Az "ügyvezető tulajdonában ingatlanba bejelentett székhely"... témájú kérdés kapcsán kérdezem: ha nem minősül székhelyszolgáltatásnak az adott szituáció, akkor a kéményseprő szolgáltatásért (ami a magánszemélynek ingyenes) kötelező-e fizetni – egy jócskán megemelt – díjat? Mondván : a magánszemély tulajdonában levő ingatlan díja ingyenes, de ha be van jelentve a lakásba székhelyként egy vállalkozás, ami pusztán csak formális bejelentés, mert semmilyen tevékenységet nem végez a vállalkozás a lakásban, semmilyen költséget nem számol el a lakás rezsiből...csak az székhelye..tevékenységét egy telephelyen végzi. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Abban kérem segítségét, hogy jogszerű lehet-e az alábbi: egy munkavállaló kapcsolt munkakörrel (ügyvezető "A" cégben és egyfajta szakmai igazgató "B"-ben) látná el feladatait az Mt. 195. §-a szerinti munkaszerződés alapján. "B" cégnek kismértékű tulajdona van "A" cégben. A cél, hogy a munkavállaló jogszerűen elláthassa feladatait "A"-ban, de betagozódjon "B" cég szervezeti hierarchiájába (s "A" cégnek is legyen szerepe, legyen kapocs a 2 cég között, ne csak a kismértékű tulajdonrész). Ha nem jogszerű, van-e esetleg valamilyen megoldási javaslata? Segítségét köszönöm. Tisztelettel.
A belföldi vállalatok EU-n kívüli tulajdonoshoz kerülését korlátozó rendeletet fogadott el szerdai ülésén a német kormány.
Tisztelt Adózóna! Egy katás bt. szeretne tulajdont szerezni egy cégben, melytől osztalékot szeretne kapni a jövőben. Ez lehetséges-e, mármint tulajdonszerzés egy másik cégben, nincs valami korlátozás ebben? Ha nincs korlátozás és egy katás bt.-nek lehet részesedése másik cégben, akkor a kapott osztalék után hogyan kell adózni? Ez a bevétel bekerülhet a bevételi nyilvántartásba (hova kerülhetne máshova?), s ha igen, akkor hogyan lehet kivenni ezt a bevételt? Katás bt.-nél értelmezhetetlen az osztalék jövedelem, mivel csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie. Az így szerzett jövedelmet mint katás kivétet felveheti? Persze a havi katát megfizetve (25 000 Ft/fő/hónap vagy 50 000 Ft/fő/hónap) és betartva a katás bevételi határokat (8 millió, illetve 12 millió Ft/év arányosítva). Továbbá betartva a katás szabályokat (1 millió Ft feletti jövedelem bejelentése, színlelt munkaszerződés elkerülése). Összegezve a fő kérdések: van-e valami korlátozás vagy veszély, ha a cég így szerez részesedést és később osztalékjövedelmet? Hogy lehet legálisan ezt a jövedelmet kivenni? Köszönettel, várva válaszukat. Viktor
Kapcsolt vállalkozás kölcsönt nyújtott 2014-2015 években egy – beruházást végző – kapcsolt kft.-nek. A kölcsönfelvevő nem tudja határidőre visszafizetni a kölcsönt. Hogyan lehet megoldani, hogy a kölcsön tulajdonrésszé váljék a kölcsönfelvevő cégben? (Ehhez a kölcsönfelvevő hozzájárulna.) A kölcsön összege milyen viszonyítás alapján kerülne százalékos tulajdonrésszé? (A törzstőkéhez viszonyítva vagy a saját tőkéhez viszonyítva vagy megegyezés kérdése?) Köszönettel: Cs
Tisztelt Szakértő! Szeretném kérni a segítségét a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) mint vissza nem térítendő állami támogatással kapcsolatosan. Élettársi kapcsolatban élek, melyből két kiskorú gyermekem született. Használt lakás vásárlására szeretném az állami támogatást igénybe venni. Jogosult vagyok-e a vissza nem térítendő állami támogatásra, ha a földhivatalnál irodaként bejegyzett ingatlannal rendelkezem? Köszönettel!
Pölöskei Pálné
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték