A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2026. február végén közzétette a 2026. évre vonatkozó ellenőrzési tervét, a legfontosabb tudnivalókat a Niveus Transzferár és Adótanácsadási üzletágának rendkívüli hírlevelei foglalják össze. Továbbá a Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2026. március 12-én közzétett tájékoztatása szerint mintegy 3200 vállalatot szólítottak fel könyvvizsgálati kötelezettségük teljesítésére – hívja fel a figyelmet a Niveus.
Társaságunk bérbe adja az ingatlanjait kapcsolt vállalkozásának. Szokásos piaci áron az ügyleti érték nem haladja meg a 150 millió forintot. A közüzemi díjakat változatlan értékben terheli át a kapcsolt vállalkozására (500 millió forint alatt). Összevonandó ügyletnek minősül-e a bérbeadás, és a kapcsolódó közüzemi díjak számlázása? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Antretter Erzsébet adószakértő, a Niveus adótanácsadási üzletágvezetője adott választ.
Az idei évben is a NAV-ellenőrzések egyik kiemelt területe a kapcsolt felek között alkalmazott árak (transzferárak) vizsgálata. Cikkünkben összefoglaljuk, hogy ezen a területen az adóhatóság mire figyel különösen, s kitérünk arra is, hogy tapasztalatok alapján az ellenőrzésekre történő felkészülés során mire érdemes kiemelten ügyelni.
A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek transzferár-kockázata 2026-ban sem csökken, a szokásos piaci ár elve a társaságiadó-alap meghatározásának egyik klasszikus ellenőrzési pontja, és a hiányos dokumentáció miatti mulasztási bírság nyilvántartásonként is. A megfelelés gyakorlati kérdés, a bevallásban teljesítendő adatszolgáltatás mögött tényleges, az adott adóévre elkészített transzferár-nyilvántartásnak kell állnia.
Mi minősül kapcsolt vállalkozásnak, mire kell ügyelni a szokásos piaci árazás, transzferárazás során a 2026. évi változások értelmében? A társasági adózásban alkalmazott kapcsolt vállalkozási viszony eldöntése a gyakorlatban nem annyira egyszerű, mint amilyennek tűnik, és az ezzel kapcsolatos adókötelezettségek teljesítése sem minden esetben evidencia. Előadóink a változások elméleti ismertetése mellett konkrét példákkal arra fókuszálnak, hogy a kkv-k változással járó gyakorlati teendőit tisztázzák. A 2026. évi változások mellett az adóhatóság ezirányú figyelme, a vonatkozó dokumentációs kötelezettség ellenőrzésére irányuló revíziók külön aktualitást adnak a témának. A webináriumról készült videófelvétellel alapozó ismereteket kívánunk adni a téma iránt érdeklődőknek a transzferárazás összetett rendszerében.
Mi minősül kapcsolt vállalkozásnak, mire kell ügyelni a szokásos piaci árazás, transzferárazás során a 2026. évi változások értelmében? A társasági adózásban alkalmazott kapcsolt vállalkozási viszony eldöntése a gyakorlatban nem annyira egyszerű, mint amilyennek tűnik, és az ezzel kapcsolatos adókötelezettségek teljesítése sem minden esetben evidencia. Előadóink a változások elméleti ismertetése mellett konkrét példákkal arra fókuszálnak, hogy a kkv-k változással járó gyakorlati teendőit tisztázzák. A 2026. évi változások mellett az adóhatóság ezirányú figyelme, a vonatkozó dokumentációs kötelezettség ellenőrzésére irányuló revíziók külön aktualitást adnak a témának. Jelen webinárium alapozó ismereteket kíván adni a téma iránt érdeklődőknek a transzferárazás összetett rendszerében.
Milyen esetekben minősül egy gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak a Tao tv. értelmében? Mit jelent a többségi befolyás? Mire kell figyelni ügyvezetői egyezőség esetén? Miért fontos tisztán látni a nem független vállalkozások közötti tranzakciók elszámolására vonatkozó szabályokat, kötelezettségeket? Mi a jelentősége a szokásos piaci árnak, az összehasonlító árnak, a transzferár-nyilvántartásnak a kapcsolt vállalkozások ügyleteinél? A mikrofonnál: Kenyeres Beáta, senior adótanácsadó és dr. Szarvák Jenő, vezérigazgató, HÍD Consulting.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) társadalmi egyeztetésre bocsátotta az új transzferár-rendelet normaszövegét, amely várhatóan idén hatályba is fog lépni. Az új rendelet számos érdemi változást hozhat a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek szabályozásában, jelentősen befolyásolja majd az adminisztrációs és dokumentációs követelményeket, ezért az érintett vállalkozásoknak érdemes időben szakértő segítségét kérni a felkészüléshez – derül ki a Deloitte sajtóközleményéből.
Az európai kereslet visszaesése, a digitális átállás és a beruházási források biztosítása miatt aggódnak leginkább a hazai vállalatok – derül ki az EY közel 200 pénzügyi és adóvezető körében készített felméréséből. A tanácsadó cég éves adókonferenciáján bemutatott kutatásából kiderül, hogy a megkérdezett társaságok többsége fél éven belül adóellenőrzésre számít.
A kapcsolt vállalkozások transzferár-kiigazításra kötelezettek, ha egymás között alkalmazott áraik nem felelnek meg a szokásos piaci ár elvének. Mivel az adott tranzakció típusától függően a kiigazítás módja és időzítése jelentősen befolyásolhatja a tranzakcióval kapcsolatos adókötelezettségeket, érdemes a transzferár-kiigazítások kérdéskörével akár már most, az üzleti év vége előtt elkezdeni foglalkozni.
2025. október 14-én benyújtották a parlamenthez az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/12801 törvényjavaslatot, valamint az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló T/12802 törvényjavaslatot.
A számviteli törvény (2000. évi C. törvény, Szt.) több lényeges pontját módosítaná a kormány az október 2-án társadalmi egyeztetésre bocsátott adótörvény-módosítási javaslatban foglaltak szerint. Cél a hazai számviteli gyakorlat közelebb vitele az adórendszer és különösen a társasági adó szabályaihoz, illetve a jogharmonizáció erősítése és a beszámolók valódiságának biztosítása.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték