Tisztelt Szakértő! Egy kft. továbbszámlázná telefon-, illetve internetköltségeit egy másik vállalkozás részére. A számlán szükséges-e valamit feltüntetnie, illetve a számlát kiállító vállalkozás ezen költségeket számvitelileg hogyan számolja el? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Gyors válaszukat köszönöm! Az 1/a kérdésre adott válasz a gyakorlatban nem kivitelezhető, mármint, hogy a bérleti szerződés tartalmazza azt, hogy melyik havi rezsiköltséget melyik havi bérleti díjjal számlázzuk tovább, inkább a likviditás miatt olyan fordulatok szerepelnek, hogy közműszámla beérkezésekor továbbszámlázza. Jellemzően például az áramszámla beérkezik következő hó második felében, a gázszámla pedig az időszakot követően 2,5-3 hónap múlva, és nem naptári hónapra szól. Ezeket beérkezésükkor rögtön, bérlőkre szétbontva, külön számlában számlázzuk ki. Az adozasitanacsadas.hu oldalon ökölszabályként szögezték le, hogy "ha a rezsiköltséget utólag külön számlázzuk, úgy a számla teljesítési időpontja mindig a számla kiállításának a napja". Visszajelzésüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk egyik alkalmazottjának kérésére családi utazásának (szállás és repülőjegy) számláit cégünk saját nevére rendeli meg, fizeti ki, majd számlázza azt tovább a részére. Tartozásának pénzügyi rendezése a következő fizetéséből történő levonással 30 napon belül megoldható. Nem jellemzőek a fentiek a cég többi dolgozója esetén. Adózási szempontból megfelelő, ha a számlákat közvetített szolgáltatásként egyszerűen továbbszámlázzuk (nem tevékenységünk az utazásszervezés). Esetleg taonövelő a tétel, vagy áfával, egyéb járulékkal terhelt? Válaszát köszönve!
Tisztelt Adózóna! Az időszakos elszámolású ügyletekkel kapcsolatban kérdezném: 1. Konkrétan a bérleti díjhoz kapcsolódóan továbbszámlázott szolgáltatások teljesítési időpontjával kapcsolatosan: 1./a) A NAV e témában kiadott tájékoztatójában leírt példánál (7. oldal) maradva a január havi fogyasztásokat februárban számlázzuk tovább, a tájékoztató szerint a közműszolgáltatás a februári bérletidíjszámla járulékos szolgáltatása lesz, és felveszi annak áfasorsát, de nem világos, hogyan alakul a teljesítési időpont, van-e különbség: – ha a február havi bérleti díj teljesítési időpontja február (a számla kelte és a fizetési határidő is február), ebben az esetben a járulékos szolgáltatás teljesítési időpontja február; – illetve, ha a február havi bérleti díj teljesítési időpontja március (a számla kelte február, a fizetési határidő március), abban az esetben? Elő kell kell venni mindig a bérletidíjszámlát, hogy hogyan alakult a teljesítés, és úgy kiállítani a járulékos számlát, vagy leszögezhetjük, hogy járulékos szolgáltatásnál mindig a számla kelte a teljesítési időpont? 1./b) A továbbszámlázott mellékszolgáltatás fogalmába minden továbbszámlázás beletartozik, vagy csak a szűken vett közműszolgáltatások? Felmerül még takarítás, őrzés-védelem, internetköltség stb. továbbszámlázása is. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunknak egy társasházban van üzlethelyisége, melyet bérbe adtunk. Bérleti szerződésünk értelmében a felmerült költségeket továbbterheljük a bérlő felé. A társasházi közös költséget a lakógyűlés határozata alapján fizetjük. Kérdésem arra vonatkozik, hogy ezt a közös költséget hogyan tudjuk továbbhárítani a bérlőnk felé? A bérbeadásunk adóköteles tevékenység. Számlát kell kiállítanunk a költségről és az áfát felszámítani? Ez továbbszámlázott szolgáltatásnak minősül-e?
Tisztelt Adózóna! Társaságunk saját tulajdonú gépkocsik bérbeadásával foglalkozik. A bérlők által elkövetett szabálysértések következtében kiszabott gyorshajtási, parkolási bírságok címzettje a mi társaságunk. Amennyiben tovább szeretnénk hárítani ezt a költséget a bérlők felé, akkor áfásan, vagy áfamentesen kell megtennünk? Járulékos költségnek minősül tehát, vagy sem? Köszönettel, Szentesi Péter
Egy kft. az ingatlan-bérbeadásra az általános szabályokat alkalmazza. Viszont van továbbszámlázott bérbeadása, amit áfával számláznak neki. A továbbszámlázott szolgáltatást milyen áfatartalmú?
Tisztelt Adózóna! Kérem, ismertessék szakmai álláspontjukat, hogy mi az áfabeli teljesítési időpont 2016. évtől az 58. § alá tartozó ügyletekhez kapcsolódó mellékszolgáltatások továbbszámlázásának, azon belül konkrétan az ingatlanbérleti díjhoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatások továbbszámlázására tekintettel? Sajnos a NAV inkább a sertéshúsrészek áfabesorolását, és részletes elmagyarázását tartotta érdemesnek, és közzétételre alkalmasnak, az általam most kérdezett törvénymódosítást viszont mélyen elhallgatja. Remélem, Önök mielőbbi válaszadásra alkalmasnak találják e témát. Válaszukat előre is köszönöm, tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Alapítványi iskola vásárolt szolgáltatásként látja el a diákok étkeztetését. Beszedjük az ebéd díját, amit aztán kiegészítve továbbadunk az ételt biztosító szolgáltatónak. Tavalyi évben az étkezésre beszedett pénz meghaladta a 6 millió forintot. Mi a teendő ilyen esetben, mivel a pénz gyakorlatilag csak "átfut" az iskolán. Be kell-e jelentkezni az áfakörbe, ilyenkor csak az étkezéssel kapcsolatos áfát kell-e bevallani, vagy minden áfás lesz. Sajnos ezzel a területtel nem foglalkoztam, így tanácstalan vagyok. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni. Terméket értékesítünk harmadik országba (Korea), a terrmékértékesítéshez tartozik egy vámügyintézés, amit kiszámlázott nekünk a vámoltatást intéző kft. A vámügyintézést tovább kell számláznunk a harmadik országbeli tagállamnak, a szolgáltatás áfamegítélése az áfatörvény 37. § (1) bekezdése alapján valósul meg, és áfa területi hatályán kívüli szolgáltatásnak minősül? Segítségét és válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk saját tulajdonú ingatlannal rendelkezik egy irodaházban. Az irodaházban a többi tulajdonos is társas vállalkozás. Az irodaház társasházi formában működik. A működési és fenntartási költségekről áfás számlát állít ki a tulajdonosok részére. A társasház adószáma alapján (2) az általános szabályok szerint állapítja meg az általános forgalmi adót. A számlázás alapja a tulajdonosokkal kötött megállapodás, valamint a ténylegesen felhasznált energia (áram, víz, gáz..stb.), illetve az egyéb karbantartási szolgáltatás. A közös költségekről, illetve a biztosítási díjról díjbekérőt kapnak a tulajdonosok a társasháztól. Ügyfelünk a saját tulajdonú ingatlanát bérbeadással hasznosítja, és a társasháztól kapott számlákban szereplő működési költségeket továbbszámlázza a bérlő felé. Kérem állásfoglalásukat arról, hogy a társasház által alkalmazott számlázás megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak. Tisztelettel: Balázs Józsefné Defter Kft.
Tisztelt Szakértő! Cégünk kereskedelmi tevékenységet folytat bérelt telephelyen. A telephelyet úgy béreltük ki, hogy a különféle karbantartási munkák és a tevékenység végzéséhez szükséges átalakítások költségét társaságunk kifizeti és közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza a bérbeadónak. Az igénybe vett szolgáltatások és anyagok költségszámlái főként 27 százalékos áfát tartalmaznak, de van közöttük fordított adózású, és áfamentesek is. Kérdésem az lenne, hogy milyen áfakulccsal számlázzuk tovább a különböző áfakulcsú tételeket, mivel mi változatlan formában adjuk azt tovább? Az áfabevallás 7. és 8. lapján is szerepeltetni kell a fordított adózású számlák tartalmát, mint beszerzés és értékesítés? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! A "Közvetített szolgáltatás: ezekre ügyeljen a besorolásnál!" című cikkük alapján lenne kérdésem. Ha egy ingatlanon belül több bérlőnek osztja szét a beérkezett közüzemi díjakat az ingatlan tulajdonosa (a tulajdonos és a bérlők is cégek), az miért nem minősül közvetített szolgáltatásnak, hiszen a tulajdonos változatlan formában, hozzáadott tartalom nélkül számlázza tovább, osztja szét a díjakat több számlán? Még a bejövő és a kimenő számlák összerendelhetősége is egyértelműen megoldható, kimutatható. A közvetített szolgáltatás témakörében felmerült kérdés, hogy a telefondíj továbbszámlázása értelmezhető e közvetített szolgáltatásnak? A cég a nevére kapott számlában szereplő egyes tételeket (telefonszámlák forgalmát) továbbszámlázza a magánszemélynek, így a bejövő számla egy része saját költség, míg a továbbszámlázandó rész közvetített szolgáltatásként könyvelendő (könyvelhető?). Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy áfakörbe tartozó vállalkozás csatornatisztítási szolgáltatást vett igénybe egy alanyi mentes egyéni vállalkozótól. Ennek a költségnek egy részét továbbhárítja a cég két további vállalkozás felé. Az áfakörös vállalkozásnak áfamentesen vagy áfa felszámításával kell a számlát kiállítania a két társaság felé? Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Vitába keveredtem könyvelő kollégámmal a következő témában: Ügyfelem ingatlant bérel egy banktól. Az ingatlan közműszámlái a bank nevére érkeznek, a bank továbbszámlázza a beérkezett számlákat úgy, hogy a számlán lévő bruttó értékre (a közműcég által kiállított bruttó értékre) számol rá 27 százalék forgalmi adót, és ezzel növelten küldi tovább a saját számláját. A kiállított számlán nem tünteti fel, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz, azonban a szolgáltatás megnevezésében jelzi, mit számláz. A bank az ingatlan-bérbeadási tevékenységére nem választott áfakötelezettséget. Példa Elmű számla értékei: áfa (%) nettó áfaérték bruttó 27 % 180 777 48 810 229 587 0 % 25 809 0 25 809 Összesen 255 396 Ft Banki számla (továbbszámlázva a fenti): 27 % 255 396 68 957 324 353 Ft Kérdésem, hogy ez a példa megfelel-e az áfatörvény előírásainak, jogos-e az Elmű-számla bruttó értékének további áfával történő terhelése? További kérdésem, hogy a bank (egyéb tevékenységében áfás) melyik összeget vonhatja le az áfabevallásában, illetve melyikkel kell növelnie a befizetését, jogos-e az eredeti számlában lévő áfa ilyen jellegű áfásítása? Válaszát köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték