Tisztelt Szakértő! Nagykereskedő cég értékesít kiskereskedelmi tevékenységet végző cég felé termékeket. Kiskereskedelmi cég ezeknek a termékeknek az értékesítése során a magánszemély vásárlóinak utalványt ad, amely levásárolható nála a későbbiekben. Ezeknek az utalványoknak az értékét beszámlázná a nagykereskedő társaság felé. Kérdésem, hogy ez jár-e valamilyen adóvonzattal (áfa, egyéb adók) a nagykereskedő cégnél? Válaszukat megköszönve.
Tisztelt Szakértő! Adott cég vallotta be, és fizeti a helyi ingatlanadót egy másik cég tulajdonában lévő ingatlan után. Bérleti jogviszony már nem áll fenn. Továbbszámlázható-e az ingatlanadó (vagy számlát helyettesítő okirattal átterhelhető-e), illetve így, hogy nincs bérleti szerződés, mi az áfarendszerbeli megítélése?
Tisztelt Szakértő! Cégünk bérel egy nagy alapterületű ingatlant. Az ingatlanban több cég dolgozik, akik viszont a mi cégünknek fizetnek bérleti díjat. A feléjük kiszámlázott bérleti díj a mi cégünk által kapott számla összegének arányosan továbbszámlázott része, tehát nem haszonnal számlázzuk tovább, hanem azt az összeget, amit a cég fizet, arányosan szétosztjuk a bérlők között. Erről rendes szerződések vannak. Tudom, hogy a bérleti díj, mint költség, az 522-re könyvelődik. De továbbszámlázás esetén is az, vagy az mehet közvetített szolgáltatásra? Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné
Tisztelt Szakértő! Felek megállapodása alapján negyedéves időszakokra történik a bérleti díjak kiszámlázása úgy, hogy a negyedéves bérleti díj a tárgynegyedévet megelőző hónapban esedékes, és a számla kiállítására is a tárgynegyedévet megelőző hónapban kerül sor. Kérdésünk, hogy melyik időszak bérleti díjához, mint áfabeli elszámolási időszakhoz fog kötődni az alábbi esetben a közüzemi díj, ha a bérleti díjak nem havonta vannak számlázva, hanem a felek megállapodása szerint negyedévente, továbbá a rezsiköltségeket nem a bérleti díjjal együtt számlázzák, hanem ahogy a szolgáltatótól megérkeznek, azt követően történik a továbbhárításuk a bérleti díjhoz kötőtő áramszámláknak? Bérleti díj időszaka: 2016. II. negyedév: számla kibocsátása 2016. 03. 01., fizetési határideje 2016. 03. 20., áfa teljesítési időpontja 2016. 03. 01. az áfatörvény 58. §-a szerint. 2016. III. negyedév: szláma kibocsátása 2016. 06. 01., számla fizetési határideje 2016. 06. 20., áfa teljesítési időpontja 2016. 06. 01. Kiszámlázandó áramdíj: 2016. 01. havi áramdíj. Kiszámlázva 2016. 02. hónapban, 2016. 03. havi fizetési határidővel. (45 napos a fizetési határidő a szerződés szerint.) 2016. 02-03. havi áramdíj. Kiszámlázva 2016. 04. hónapban, 2016. 05 havi fizetési határidővel. 2016. 04. havi áramdíj. Kiszámlázva 2016. 05. hónapban, 2016. 07. havi fizetési határidővel. Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. továbbszámlázná telefon-, illetve internetköltségeit egy másik vállalkozás részére. A számlán szükséges-e valamit feltüntetnie, illetve a számlát kiállító vállalkozás ezen költségeket számvitelileg hogyan számolja el? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Gyors válaszukat köszönöm! Az 1/a kérdésre adott válasz a gyakorlatban nem kivitelezhető, mármint, hogy a bérleti szerződés tartalmazza azt, hogy melyik havi rezsiköltséget melyik havi bérleti díjjal számlázzuk tovább, inkább a likviditás miatt olyan fordulatok szerepelnek, hogy közműszámla beérkezésekor továbbszámlázza. Jellemzően például az áramszámla beérkezik következő hó második felében, a gázszámla pedig az időszakot követően 2,5-3 hónap múlva, és nem naptári hónapra szól. Ezeket beérkezésükkor rögtön, bérlőkre szétbontva, külön számlában számlázzuk ki. Az adozasitanacsadas.hu oldalon ökölszabályként szögezték le, hogy "ha a rezsiköltséget utólag külön számlázzuk, úgy a számla teljesítési időpontja mindig a számla kiállításának a napja". Visszajelzésüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk egyik alkalmazottjának kérésére családi utazásának (szállás és repülőjegy) számláit cégünk saját nevére rendeli meg, fizeti ki, majd számlázza azt tovább a részére. Tartozásának pénzügyi rendezése a következő fizetéséből történő levonással 30 napon belül megoldható. Nem jellemzőek a fentiek a cég többi dolgozója esetén. Adózási szempontból megfelelő, ha a számlákat közvetített szolgáltatásként egyszerűen továbbszámlázzuk (nem tevékenységünk az utazásszervezés). Esetleg taonövelő a tétel, vagy áfával, egyéb járulékkal terhelt? Válaszát köszönve!
Tisztelt Adózóna! Az időszakos elszámolású ügyletekkel kapcsolatban kérdezném: 1. Konkrétan a bérleti díjhoz kapcsolódóan továbbszámlázott szolgáltatások teljesítési időpontjával kapcsolatosan: 1./a) A NAV e témában kiadott tájékoztatójában leírt példánál (7. oldal) maradva a január havi fogyasztásokat februárban számlázzuk tovább, a tájékoztató szerint a közműszolgáltatás a februári bérletidíjszámla járulékos szolgáltatása lesz, és felveszi annak áfasorsát, de nem világos, hogyan alakul a teljesítési időpont, van-e különbség: – ha a február havi bérleti díj teljesítési időpontja február (a számla kelte és a fizetési határidő is február), ebben az esetben a járulékos szolgáltatás teljesítési időpontja február; – illetve, ha a február havi bérleti díj teljesítési időpontja március (a számla kelte február, a fizetési határidő március), abban az esetben? Elő kell kell venni mindig a bérletidíjszámlát, hogy hogyan alakult a teljesítés, és úgy kiállítani a járulékos számlát, vagy leszögezhetjük, hogy járulékos szolgáltatásnál mindig a számla kelte a teljesítési időpont? 1./b) A továbbszámlázott mellékszolgáltatás fogalmába minden továbbszámlázás beletartozik, vagy csak a szűken vett közműszolgáltatások? Felmerül még takarítás, őrzés-védelem, internetköltség stb. továbbszámlázása is. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunknak egy társasházban van üzlethelyisége, melyet bérbe adtunk. Bérleti szerződésünk értelmében a felmerült költségeket továbbterheljük a bérlő felé. A társasházi közös költséget a lakógyűlés határozata alapján fizetjük. Kérdésem arra vonatkozik, hogy ezt a közös költséget hogyan tudjuk továbbhárítani a bérlőnk felé? A bérbeadásunk adóköteles tevékenység. Számlát kell kiállítanunk a költségről és az áfát felszámítani? Ez továbbszámlázott szolgáltatásnak minősül-e?
Tisztelt Adózóna! Társaságunk saját tulajdonú gépkocsik bérbeadásával foglalkozik. A bérlők által elkövetett szabálysértések következtében kiszabott gyorshajtási, parkolási bírságok címzettje a mi társaságunk. Amennyiben tovább szeretnénk hárítani ezt a költséget a bérlők felé, akkor áfásan, vagy áfamentesen kell megtennünk? Járulékos költségnek minősül tehát, vagy sem? Köszönettel, Szentesi Péter
Egy kft. az ingatlan-bérbeadásra az általános szabályokat alkalmazza. Viszont van továbbszámlázott bérbeadása, amit áfával számláznak neki. A továbbszámlázott szolgáltatást milyen áfatartalmú?
Tisztelt Adózóna! Kérem, ismertessék szakmai álláspontjukat, hogy mi az áfabeli teljesítési időpont 2016. évtől az 58. § alá tartozó ügyletekhez kapcsolódó mellékszolgáltatások továbbszámlázásának, azon belül konkrétan az ingatlanbérleti díjhoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatások továbbszámlázására tekintettel? Sajnos a NAV inkább a sertéshúsrészek áfabesorolását, és részletes elmagyarázását tartotta érdemesnek, és közzétételre alkalmasnak, az általam most kérdezett törvénymódosítást viszont mélyen elhallgatja. Remélem, Önök mielőbbi válaszadásra alkalmasnak találják e témát. Válaszukat előre is köszönöm, tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Alapítványi iskola vásárolt szolgáltatásként látja el a diákok étkeztetését. Beszedjük az ebéd díját, amit aztán kiegészítve továbbadunk az ételt biztosító szolgáltatónak. Tavalyi évben az étkezésre beszedett pénz meghaladta a 6 millió forintot. Mi a teendő ilyen esetben, mivel a pénz gyakorlatilag csak "átfut" az iskolán. Be kell-e jelentkezni az áfakörbe, ilyenkor csak az étkezéssel kapcsolatos áfát kell-e bevallani, vagy minden áfás lesz. Sajnos ezzel a területtel nem foglalkoztam, így tanácstalan vagyok. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni. Terméket értékesítünk harmadik országba (Korea), a terrmékértékesítéshez tartozik egy vámügyintézés, amit kiszámlázott nekünk a vámoltatást intéző kft. A vámügyintézést tovább kell számláznunk a harmadik országbeli tagállamnak, a szolgáltatás áfamegítélése az áfatörvény 37. § (1) bekezdése alapján valósul meg, és áfa területi hatályán kívüli szolgáltatásnak minősül? Segítségét és válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk saját tulajdonú ingatlannal rendelkezik egy irodaházban. Az irodaházban a többi tulajdonos is társas vállalkozás. Az irodaház társasházi formában működik. A működési és fenntartási költségekről áfás számlát állít ki a tulajdonosok részére. A társasház adószáma alapján (2) az általános szabályok szerint állapítja meg az általános forgalmi adót. A számlázás alapja a tulajdonosokkal kötött megállapodás, valamint a ténylegesen felhasznált energia (áram, víz, gáz..stb.), illetve az egyéb karbantartási szolgáltatás. A közös költségekről, illetve a biztosítási díjról díjbekérőt kapnak a tulajdonosok a társasháztól. Ügyfelünk a saját tulajdonú ingatlanát bérbeadással hasznosítja, és a társasháztól kapott számlákban szereplő működési költségeket továbbszámlázza a bérlő felé. Kérem állásfoglalásukat arról, hogy a társasház által alkalmazott számlázás megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak. Tisztelettel: Balázs Józsefné Defter Kft.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték