Nemzetközi, de akár tisztán hazai társaságok ügyletei esetén is joguk van a feleknek arra, hogy az ellenértéket külföldi fizetőeszközben állapítsák meg, az áfatörvény előírásai értelmében azonban az adóalapot és az adót minden esetben forintban kell meghatározni és bevallani Magyarországon.
Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint.
Olvasónk azt szerette volna megtudni, hogy miként lehet Törökországból árut szabályosan behozni. A kérdésre Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette honlapján a 3010/2016. útmutatót a szabad forgalomba bocsátás vámeljáráskor az áfatörvény 95. és 96. §-aiban szabályozott adómentesség alkalmazásáról.
Tisztelt Szakértő! Németországi központú, azonos tulajdonú cégcsoport egyik német és a magyar cége között az alábbi ügylet jön létre: a cégcsoport egyik németországi cégénél az egyik gyáregység gyártó gépsorait leszerelik Németországban, és a cégcsoport magyar cégéhez szállítják, ahol összeszerelik, és a továbbiakban Magyarországon folytatódik a gyártás. A használt gyártó gépsor értékesítője a német cégcsoport német cége, vevője a cégcsoport magyar cége. A gépek németországi leszerelését, magyarországi összeszerelését és üzembe helyezését a gépeket értékesítő német cég megbízásából egy független magyar vállalkozás végzi. Az ügyletben résztvevő minden fél a saját országában regisztrált közösségi áfaalany, áfalevonási jogosultsággal rendelkezik. A kérdés az ügylet áfaminősítése. Az import és a hozzá kapcsolódó összeszerelés esetére az Áfa tv. 32. § vonatkozik? Az összeszerelést végző magyar cég számlázhatja-e adómentes közösségi értékesítésként, áfamentesen a magyarországi összeszerelési szolgáltatást a német megrendelőnek? Köszönettel: Gerendásné Máté Lilla
Megbízók: speditőrök, szállítmányozók, akik belföldi adóalanyok. Megbízás: – Magyarországról viszünk árut EU-ban lévő kikötőig, onnan megy tovább harmadik országba (export), – harmadik országból érkező árut hozunk EU-ban lévő kikötőből Magyarországra. Mindkét esetben papíron az áru még nincs beléptetve EU-ba, Magyarországra, azaz még nincs vámkezelve. A megbízóink nem az áru tulajdonosai. [2018-ban az alábbiak szerint áfamentes számlákat állítottunk ki: – export fuvar: adómentes az Áfa tv. 102. § alapján, – import fuvar: adómentes az Áfa tv. 93. § (2) bekezdés alapján] 2019. 01. 01-jétől az exportra vonatkozó 102. § kiegészítésre került a 3. ponttal Kérdéseink: Export fuvar esetében csak olyan megbízónak számlázhatok áfamentesen, aki ténylegesen kilépteti az árut az EU-ból, azaz aki ténylegesen elszállítja? Ha az áru tulajdonosa megbíz egy szállítmányozót Magyarországon, az megbíz egy fuvarost, aki továbbadja egy alvállalkozó fuvarosnak, akkor a sor végén álló alvállalkozó fuvaros nem számlázhat áfamentesen a első fuvarosnak? Csak az első számú fuvaros a szállítmányozónak? Ki milyen áfával számláz? Az Áfa tv. "Adó alóli mentesség termék importja esetében" című fejezeténél nem láttunk ilyen jellegű módosítást. Tehát, ha a fent hivatkozott 93. § (2) bekezdése megvalósul, arról a megbízóm nyilatkozik, akkor továbbra is jogszerűen számlázunk áfamentesen?
Tisztelt Szakértő! Termékimport esetében jelent-e valamilyen különbséget a vámterhek kivetésére vonatkozóan az, hogy az exportőr alanyi adómentes vagy áfabevalló adóalany – és ennek megfelelően számláz? Mindkét esetben ugyanazon mértékben kerülnek kivetésre a vámterhek a befogadó ország által, ugyanarra a termékre? A regisztrációs kötelezettség értékhatárát el nem érő értékesítésről van szó. Köszönettel.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték