114 találat a(z) termékértékesítés cimkére

Talpmasszőr termékértékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Talpmasszázst végző egyéni vállalkozó gyógyteákat, vitaminokat is szeretne értékesíteni. Árulhatja-e ezeket a masszázsszalonban és kötelező-e számára a pénztárgépes nyugtaadás? 2017. január 1-jétől a talpmasszázs tevékenységre már kötelező lesz a pénztárgép alkalmazása? Szeretne majd szoláriumot is üzemeltetni, 2017. január 1-jtől ez a tevékenység is pénztárgépköteles? Köszönettel.

5%-os áfás lakás vásárlása vs. áfavisszatérítés (támogatás) II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azonos címmel feltett korábbi kérdésemre kapott válasz nyomán szeretnék kiegészítő kérdéseket feltenni. Mikor minősül (milyen esetekben minősül) termékértékesítésnek egy ingatlan (új, használt) értékesítése, és mikor minősül szolgáltatásnyújtásnak? Gondolataim összekuszálódását az is fokozza, hogy a Szolgáltatások Jegyzékében szerepel az ingatlanforgalmazás is. Például termékértékesítésnek minősül az ingatlan értékesítése: - áfatörvény 9. § (1) bekezdése, 10. § a) pont (zárt végű pénzügyi lízing), 10. § d) pont (generálkivitelező építési-szerelési munkája során előállított ingatlan) Szolgáltatásnyújtásnak minősül az ingatlanértékesítés, például a nyílt végű pénzügyi lízing keretében eladott ingatlanok, a generálkivitelező nélkül létrehozott ingatlan. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

Termékértékesítés EU-n belül harmadik országbeli partnernek Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk egy szingapúri megrendelőnek gyárt le kiállítási installációt (fából készült stand és pavilon), amelyet ügyfelünk egy párizsi kiállításon használ fel, azaz nem hagyja el az unió területét a termék. Lehet-e a termék értékesítését áfamentesen számlázni? Illetve milyen egyéb körülmények figyelembevétele szükséges ahhoz, hogy az áfakérdést (mentes vagy áfaköteles-e az értékesítés) eldönthessük:

Termékértékesítés EU-n kívüli magánszemély Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég motorcsónakot vásárol egy másik magyar cégtől áfás számlával. A motorcsónakot tovább fogják értékesíteni egy külföldi magánszemély részére (nem EU állampolgár). A motorcsónak a BVI (British Virgin Island) területén van, és Magyarországon nem is kerül nyilvántartásba. Áfa vonatkozásában milyen szabályok vonatkoznak a beszerzésre és az értékesítésre? Köszönöm

Kúria-döntés indoklásának elérhetősége Kérdés

Tisztelt Adózóna.hu! A "Kifizette, mégsem kérte, mi a helyzet az áfával?" című cikkben hivatkoznak két Kúria előtti jogesetre, amelyek a következők: – egy társaság gyártott alkatrészt az anyavállalata részére….; – villamos energia átvételére vonatkozó, úgynevezett „take or pay” …. Amennyiben van rá lehetőségük, kérem, írják meg a kúriai indoklás elérhetőségét!

EU-n belüli termékértékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyarországi telephellyel rendelkező kft. B Németországból hoz be terméket A-tól, melyet egy másik, C németországi cég felé értékesít. Az áru nem hagyja el Németország területét, mivel az A közvetlenül a C-nek szállítja, B csak közvetítő szerepet tölt be. A 19 százalékos áfával terhelt számlát állított ki B felé. Kérdésem, hogy B-nek milyen számlát kell kiállítani C felé, kell-e áfát feltüntetni, továbbá az áfabevallásban hogyan kell szerepeltetni a fenti eseményt, elég, ha az összesítő nyilatkozatban szerepeltetem az ügyletet, megjelölve, hogy abban közbenső vevőként jártam el. További kérdésem, hogy be kell-e jelentkezni Németországban adóalanyként? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Ilona

12 kérdés a lakás áfájáról – válaszol a NAV Cikk

Telek, burkolás, garázs, 2015-ben fizetett előleg : megannyi talány az új lakásokra bevezetett 5 százalékos áfáról A NAV összegyűjtötte és megválaszolta az érintetteket leginkább érdeklő kérdéseket.

Termékértékesítés Kérdés

Ha egy vállalkozás eszközértékesítés jogcímen úgy kap pénzösszeget, hogy az a vevő részére nem eredményez tulajdonszerzést, illetve birtokbaadás sem történik, akkor számlázási és számviteli szempontból a pénzmozgás csak előlegnek minősül? Csak később a teljes vételár kiegyenlítésekor áll be a tulajdonszerzés vevő részére, illetve a birtokbaadás időpontjában. Csak ekkor állítható ki termékértékesítésről számla? Mi a teljesítés időpontja ebben az esetben?

Közösségi termékértékesítés Kérdés

Egy kft. egy külföldi EU-s partner megbízásából különböző termékeket gyárt. A gyártáshoz szükséges gyártóeszközöket a belföldi kft. saját részére beszerzi, majd továbbszámlázza azt az EU-s partner részére. A számlán eszközértékesítés van. Kiállítható-e számla vagy csak előlegnek minősül, ha tényleges birtokbaadás nem valósul meg? Ezen eszközöket nem adja át a partner részére, mert a termékgyártáshoz szükségesek, a gyártás ideje alatt továbbra is belföldön marad. A birtokbaadásra vélhetően csak a teljes projekt után kerül sor az EU-s partner részére, de ez akár 5-10 év is lehet. 1. Áfa szempontjából termékértékesítésről beszélhetünk-e, hiszen a birtokba vehető dolog átengedésére nem kerül sor, ugyanakkor a két fél megállapodása alapján a számla/előleg teljes kiegyenlítésekor a tulajdonjog átszáll az EU-s partner részére. 2. Ha a megállapodás úgy szól, hogy a tulajdonszerzés ténye a birtokbaadás időpontjában áll be, megvalósul a termékértékesítés vagy addig a kifizetett összeg előlegként kezelendő? 3. Mivel nem teljesül a 89. § azon kitétele,hogy igazoltan más EU-s országba kerüljön a termék, ezen értékesítés nem lehet közösségi adómentes értékesítés, így 27 százalékos áfatartalommal kell kiállítani a számlát? 4. Ha 5 év múlva megtörténik a birtokbaadás is, és így másik EU-s tagországba kerül a termék, az eredeti áfás számlát helyesbíteni lehet, hiszen már teljesül az adómentes közösségi értékesítés? Ilyen esetben mindig áfa-önrevíziót, illetve számviteli/könyvelési helyesbítést kell végezni?

Káosz az iparűzési adó alapjának értelmezésében Cikk

Egy félreértelmezett törvényi szabályozás miatt rendkívüli bírságokra számíthatnak azok a cégek, melyek az év folyamán a nyomdai árucikkeiket termékként szerezték be és az adott összeget nem szolgáltatásként számolták el a könyvelésükben, hívja fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária. A törvényi anomália már csak azért is furcsa, mert az áfatörvény világosan rögzíti, hogy a nyomdában készült egyes árucikkek milyen esetben minősülnek terméknek és milyen esetben szolgáltatásnak, állítja a tanácsadó cég.

Fogas kérdés az áfában: együtt, illetve külön kezelendő ügyletek Cikk

A nemzetközi és a hazai adóhatóságok számára is kiemelt adónem az áfa, így az Európai Bíróság elé kerülő ügyek folyamatosan befolyással vannak az egyes országok jogalkalmazására is. Már sokszor az is vitára ad okot, hogy egy komplexebb ügylet áfa szempontból egységes szolgáltatásnak, értékesítésnek minősül, vagy elkülönült elemekből áll-e. Ha egységes komplex ügyletről van szó, akkor azt is el kell dönteni, hogy az egy csomagban teljesített értékesítések vagy szolgáltatások közül melyik tekintendő a főelemnek, amely aztán a járulékosan kapcsolódó elem áfa megítélését is befolyásolja – értékeli a helyzetet az RSM DTM szakértő.

Egyéni vállalkozó alanyi adómentességi határa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó esetében hogyan értelmezendő az áfatörvény 188. § (1) bekezdésében az alanyi adómentesség felső értékhatáraként megfogalmazott "...összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték összege..."? Ez pénzügyileg rendezett bevételt, azaz az általa kiállított számlák értékéből csak a már megtérített pénzösszeget jelent? Avagy az átutalásos fizetési móddal kiállított számlák értéke is beleszámítandó az értékhatárba, még akkor is, ha azok ellenértékét még nem kapta meg, azaz még nincsenek kiegyenlítve? Köszönöm válaszát!

Elbukhatja az áfát és bírságot is fizethet, ha ezekre nem figyel Cikk

Hatalmas összegeket bukhatnak az adózók, ha egyes ügyleteket másként minősítenek, mint a NAV. Ilyen veszélyes terep, a termékbeszerzés/értékesítés és az ügynöki tevékenység összekeverése.

Belföldi cégek közötti értékesítés külföldi szállítási cím esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Belföldi cég (A), termékértékesítést végez másik belföldi cégnek (B). "B" cég a termék kiszállítását annak a külföldi (Csehországi) cégnek (C) a székhelyére kéri, amelynek a terméket tovább fogja számlázni. A terméket "A" cég számlázza "B" cégnek, majd "B" cég számlázza "C" cégnek. A termék "A" cég székhelyéről (Magyarország) közvetlenül a C cég székhelyére (Csehország) kerül kiszállításra. A fuvarozásról "A" cég gondoskodott, fuvarozó megbízásával. A kérdésem az lenne, hogy "A" illetve "B" cégnek, hogyan kell (áfásan/áfamentesen) kiállítania a számláit, illetve adólevonási joggal, áfabevallással és összesítő nyilatkozattal kapcsolatban milyen speciális szabályok vonatkoznak az egyes ügyletekre? Válaszát előre is köszönöm!

Egyenes vagy fordított adózás alá esik? Az attól függ... Cikk

Ugyanaz a tevékenység egyik esetben egyenes, a másikban fordított adózás alá esik az építőiparban. Összeállítottuk, milyen szempontokat kell figyelembe venni a kérdés eldöntésekor.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Láncügylet harmadik országok között

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Utazásszervezés, iparűzési adóalap

Kiss Péter

adószakértő

TruTax Kft.

Alkalmi 2024

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 február
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 1 2 3