Tartozás miatt árukészletet foglalt le a NAV Cikk
Csaknem 240 millió forint értékű árukészletet foglalt le a Nemzeti Adó és Vámhivatal egy olyan cégnél, amelynek jelentős adó- és köztartozása volt.
Csaknem 240 millió forint értékű árukészletet foglalt le a Nemzeti Adó és Vámhivatal egy olyan cégnél, amelynek jelentős adó- és köztartozása volt.
Tisztelt Válaszadó! Adott a következő szituáció: Cégünknek (XY Kft.) kb. 1 éve lejárt kötelezettsége van (több számlából adódóan) egy 2017 májusától kényszertörlési eljárás alatt álló kft.-vel (továbbiakban: jogosult) szemben. A jogosult a követeléseivel kapcsolatban semmilyen formában nem vette fel velünk a kapcsolatot, követeléseit nem érvényesítette, nem próbálta behajtani, nem kérte annak elismerését, nincs per, nincs bírósági eljárás stb. A kényszertörlési eljárás 2018 márciusában befejeződött, a jogosultat törölték a cégjegyzékből. A kérdés az lenne, hogy a kötelezettségeinket mikor vezethetjük ki a nyilvántartásainkból (egyéb bevételként lekönyvelve), mint elévült (vagy akár behajthatatlan) kötelezettséget? A cég megszűnésével annak követelései is elévülnek, jogvesztéssel jár-e a jogutód nélküli megszűnés? A Ptk. általános szabálya szerint a követelések öt év alatt évülnek el. Viszont ebben az esetben már nincs cég, amely ezt követelhetné tőlünk (és így természetesen cég sincs, amelynek kifizethetnénk a tartozást). Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyik üzleti partnerünk saját elhatározásból vezeti össze a vevő-szállító számlákat, kompenzálás helyett. Erről nem értesít bennünket. Ez folyószámla egyeztetéskor derült ki, mikor hosszú időn keresztül nem utalták a tartozásukat. Kértem kompenzáló levelet, de eddig még nem kaptam, a tartozásuk rendezéséről azóta sem nyilatkoztak. Mi a kompenzálás lehetőségének törvényes módja? Szeretnék törvényi hivatkozást küldeni az üzleti partnerünknek ezzel kapcsolatosan. Köszönöm válaszát!
Ismét az adótartozás elévülésről kérdezem: mint a választ megkapva, milyen visszaigazolást kapunk a NAV-tól, hogy elévülés miatt törölte a tartozást? Csak a folyószámla-kivonaton láttuk, az elegendő igazolás? És akkor azt bevételként kell figyelembe venni és adózni utána? Újabb tartozást felhalmozni?
A NAV közzétette az állami adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon keresztül, folyamatosan fennálló 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező – nem magánszemély – adózók legfrissebb listáját.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. adószámát 2017.03.27-étől felfüggesztették, NAV tartozás miatt. Ettől az időpontól az előzetes áfát nem vallottam. A tartozását nem rendezte, de 2018. 01.01-jétől törvény szerint visszaállították az adószámát. Felszámolási eljárás nincs ellene. Kérdésem, hogy a 2017.12.31-éig követelésként kezelt előzetes áfát 2018-ban visszaigényelhetem akár március hónapban? Előre is köszönöm a válaszát: Pánti Etelka
Tartozom egy felszámolás alatt álló cégnek. A cég felszámolási eljárása kb. fél éve kezdődött. A felszámolótól semmilyen értesítést nem kaptam, hogy tartozom. Kivezethetem-e a szállítói követelését a könyvelésemből (az összeg 100 000 Ft körüli)? (Mindkét fél kft.) Vitatott követelésről van szó!
Tisztelt Szakértő! Választhat-e kata adózási formát az a – 2018.01.01-től főállású – egyéni vállalkozó, akinek BKK-tartozás miatt jelenleg – még mint munkaviszonyban álló – munkabérből való letiltása van, és ez a végrehajtás 2018.01.01 után is fenn fog állni? Válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Váradiné P. Judit
A törvény szerint azok, akiknek december 31-én 100 ezer forintot meghaladó adótartozásuk van, azt kizárják a katából. Kérdésem, hogy azok az egyéni vállalkozók, akik decembertől szünetelnek, s 100 ezer forintnál nagyobb adótartozással rendelkeznek, amikor tavasszal "újraélednek", akkor maradhatnak-e katások?
Tisztelt Szakértő! A 2017.11.27-én megválaszolt kérdéssel kapcsolatban az első kérdésemre nem kaptam választ. A cég elszámolhatja a költségei között a díjakat úgy, hogy évek múltán kerül kifizetésre, tehát nem az adóévet követően közvetlenül mint a bérjellegű kifizetéseket? Ha jól tudom, a bérjellegű kifizetéseknél van az a szabály, hogy amennyiben X időpontig nincs kifizetve a bér, akkor nem lehet a költségek között szerepeltetni? A társaság a hosszú lejárati kötelezettségek között mutatja ki ezt a tartozást? Ha nincs kifizetés akkor mikorra, melyik időszakban kell bevallani és az adókat megfizetni? Amikor az elszámolás megtörténik? Ehhez kapcsolódóan a járulékokat a bevallás szerinti időben kell megállapítani?
A következő fél év alkalmat teremthet az úgynevezett elsétálási jog magyarországi bevezetésére – mondta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György a Magyar Időknek, amely úgy tudja, az elsétálási jog bevezetése már felmerült kormányzati berkekben is.
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy kell-e ajándékozási illetéket fizetni az alábbi esetben: Örökös lemond az örökségéről és testvérének ajándékozza az édesapjuktól örökölt ingatlanrész felét. Az erről készült jegyzőkönyv szerint az ajándékozás azért történik, mert a megajándékozott gondozta (és a továbbiakban is gondozza a túlélő szülőt). (A jegyzőkönyvben még az is szerepel, hogy azért ajándékozza az ingatlanrészt,mert a szülők pénzben segítettek hiteltörlesztéssel, de szerintem ez nem releváns, logikusnak sem mondanám, hogy ezért kapja a testvér). A közjegyző szerint nem kell ajándékozási illetéket fizetni, de mivel oldalágról és nem egyeneságról van szó, így nem tudom mi miatt ne kellene fizetni (azért mert gondozás fejében kapja)? Köszönöm.
Tisztelt Szerkesztő! Kétszemélyes kft.-ből az egyik tag kilépne. A cég saját tőkéje 70 millió forint, 50-50 százalékosak a tulajdonrészek, a jegyzett tőke 3 millió forint. Az üzletrész értéke a saját tőke/jegyzett tőke arányában határozható meg. De jelentős szállítói tartozása, banki hitele van a cégnek. Ennek arányos részét le lehet vonni az üzletrész értékéből? Ugyanis nincs a kft.-nek annyi pénze, hogy 30 millió forintot kifizessen. Nem tudom, mi a teendő? Mit javasoljak, mint könyvelő? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja a kft-nek tartozik 9 700 000 forinttal. A kft.-ből a tagot megilleti 9 100 000 forint osztalék. Be lehet-e tudni az osztalék összegét, mint a kölcsön törlesztőrészletét? Így nem vesz fel osztalékot, és a tartozása már csak 600 000 forint a cég felé. Ilyen esetben az osztalékot szja és eho szempontból hogyan kell kezelni? Válaszát köszönöm
Betéti társaság beltagja házi orvosi praxist vásárol, de nincs annyi pénze, hogy kifizesse a teljes összeget. A bt. átvállalhatja-e a fizetési kötelezettséget? Hogyan kell ezt lekönyvelni, és milyen kötelezettsége lesz a bt.-nek, illetve a beltag orvosnak, aki végzi majd a tevékenységet az átvállalt összeg miatt. Az OEP a bt. részére utalja a támogatást, amelyből a beltag kifizeti az alkalmazott, az orvos bérét, valamint a felmerülő egyéb költségeket. Ügyvéd által kell-e ellenjegyeztetni a tartozásátvállalási szerződést? Köszönöm Tóthné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől