143 találat a(z) tőketartalék cimkére
Mezőgazdasági fejlesztési támogatás számviteli elszámolása
Kérdés
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a Vidékfejlesztési Program keretén belül az EMVA és a hazai költségvetésből 2019. évben megkapott fejlesztési célú támogatás a hatályos jogszabályok alapján (2019. 07. 31.) könyvelhető-e tőketartalékba: (a támogatói okirat kelte 2018.03.29.)?
Tőketartalék végelszámoláskor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. egyszerűsített végelszámolást határozott el 2019.12.31-ei fordulónappal. Ez a kft. 2018. december hónapban ázsiós tőkeemelést hajtott végre. (A cégbíróságon a jegyzett tőke változása bejegyzésre került, a tőketartalékba helyezett összegről mindössze taggyűlési határozat van.) A tőketartalékba került a tag által az évek során betett tagi hitel és a tag egyéni vállalkozása által nyújtott hitel. 2019. február hónapban az áru szállítását végző külföldi partner a közreműködést felmondta, azóta a kft. tevékenységet nem végzett. A tevékenységet záró beszámolóban az eszközoldalon tárgyi eszköz és pénzeszköz szerepel, melynek összes értéke 589 ezer forint, a forrásoldalon a jegyzett tőkén felül mínusz eredménytartalék és jelentős összegű tőketartalék szerepel. A vagyonfelosztás során a tag az 589 ezer forint értéket veheti ki a vállalkozásból (ez eddig rendben van), azonban felmerült bennem az a kérdés, hogy egy esetleges NAV-ellenőrzés alkalmával elfogadható-e az egy évvel ezelőtt végrehajtott ázsiós tőkeemelés? Nem minősül ez adóelkerülésnek? Miért kérdezem ezt? Amennyiben ázsiós tőkeemelés helyett (annak idején) a tagi hitel és az egyéni vállalkozás által adott kölcsön elengedésre került volna, akkor az (az egyéb bevétel elszámolása miatt) taoalapot növelő tétel lett volna, és illetékkötelezettség is terhelte volna. Felmerül-e az egyszerűsített végelszámolás zárásakor a meglévő tőketartalék megadóztatása? Szné
EMVA Támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az "Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) társfinanszírozásában megvalósuló beruházások igénybe vételének általános feltételeiről szóló 23/2017. FVM rendelet a hatálya alá tartozó fejlesztési támogatásokra kimondja, hogy azokat a tőketartalékban kell elszámolni. A 2014-2020. időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló, 272/2014 kormányrendelet azonban nem tartalmaz ilyen előírást. Az lenne a kérdésem, hogy mikor járok el helyesen: ha a tőketartalékba helyezem a támogatás összegét vagy a kapott beruházási támogatást a felhasználásig halasztott bevételként tartom nyilván? Előre is köszönöm válaszukat, tisztelettel: Lőrincz Margit
Ázsió könyvelése a tőketartalékba befizető cégnél
Kérdés
A kft. tulajdonosa két jogi személy. A tőkehelyzetüket ázsiós tőkeemeléssel kívánják rendezni. A kft.-tulajdonosok cégeinél a tőketartalékba befizetett összeg végleges pénzátadásnak minősül? Van-e adófizetési kötelezettsége a befizető cégnek?
Bt. megszüntetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 2003-ban alakult bt.-t szeretnék megszüntetni végelszámolással. A cég még 2003-ban 60 000 Ft készpénzt fizetett be, mely tőketartalékként került kimutatásra. Továbbá a cég rendelkezik 160 ezer Ft tagi hitellel. Tevékenységet évek óta nem folytat, saját tőke negatív, pénzeszköz nulla. A tagi hitelről a tagok lemondanak a megfelelő adóteher befizetésével. Kérdésem, hogy a tőketartalékkal mi a teendő? Válaszát előre is köszönöm!
Mezőgazdasági géptámogatás könyvelése
Kérdés
T. Címzett! Az alábbi kérdésem lenne: Egy kft. (kettős könyvvitelt vezet) a Vidékfejlesztési Program Irányító hatósága által 2016.11.08. napján kiadott Kertészet korszerűsítése – kertészeti gépbeszerzés támogatása című VP2-4.1.3.5-16 kódszámú felhívása alapján gépbeszerzéshez támogatást nyert. Kérdésem, hogy a kft. által elnyert és megkapott géptámogatást a tőketartalékba vagy egyéb bevételként (és passzív időbeli elhatárolásként) kell könyvelni? 2019.07.15. Válaszukat előre is köszönöm.
Tőketartalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kapcsolt vállalkozásról van szó. Az egyik cég tőkeemelés címén 30 millió forint nem pénzbeli hozzájárulást ad a másik cégnek, de ez csak a tőketartalékba kerül, nem válik a törzstőke részévé. Ilyenkor, mivel tőketartalékba kerül a pénz, nem minősül tulajdonjog-átruházásnak. Kérdésem: hogyan kell ezt könyvelni az egyik, illetve a másik cégnél?
Átalakulás vagy követeléselengedés?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság negatív saját tőkével rendelkezik, és jelentős (1 milliárd forint) kötelezettsége van. A kötelezettség nem az eredeti jogosulttal szemben áll fenn, az eredeti kötelezettséget egy másik cég – nyomott áron – megvásárolta. A negatív saját tőke rendezésére három lehetőség tűnik reálisnak, a kérdés, hogy melyik, milyen adóvonzatokkal jár, mind a kötelezett, mind a kötelezettséget megvásárló cég számára. 1.) A társaság átalakul kft.-ből zrt.-vé, átértékeli a vagyonát, és a kötelezettséget megvásárló cég igazolása alapján a kötelezettséget leértékeli (és így a különbözet tőketartalékba kerül). 2.) A kötelezettséget megvásárló cég elengedi a kötelezettséget. 3.) A két társaság összeolvad, így a két érték közötti különbözet ismét a tőketartalékba kerül. Válaszát előre is köszönöm.
Támogatott eszköz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Támogatott eszközt selejtezni kellett megrongálódás miatt, az kikerült a könyvekből. A fenntartási idő már lejárt 3 éve. Mi a teendő a tőketartalékba helyezett támogatással? Tisztelettel: Lőrincz Margit
Tőketartalék sorsa üzletrész értékesítésekor
Kérdés
Egy bt. kft.-vé történő átalakulásakor (magánszemély tulajdonosokkal) az apporteszközök értékelési különbözetét a tőketartalékkal szemben számolta el. A kft. eredménytartaléka pozitív. A tulajdonosok el kívánják adni – névértéken – az üzletrészüket, és igényt tartanak az előző időszaki eredményre, mely még az üzletrész eladása előtt osztalék címen kifizetésre kerül. Kérdésem: a saját tőke részét képező tőketartalék átcsoportosítható-e az eredménytartalékba (nem negatív) és így osztalék címen kivehető-e? Köszönöm.
Követelésapport
Kérdés
X Kft. tulajdonosa Y Kft-nek. X Kft. az Y Kft.-nek adott hosszú lejáratú kölcsönét beapportálja Y Kft.-be. A követelés egy része jegyzett tőke, nagyobbik része tőketartalék lesz Y Kft.-ben. Hogyan kell ezt X Kft.-nél könyvelni? Jelenleg tehát az 1-es számlaosztályban van kimutatva az adott kölcsön. Köszönöm
Saját tőke rendezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, saját tőkéje 2016. évben negatív volt, amely 2017-re már pozitív lett, de még így sem érte el a jegyzett tőke felét. A társaságban 2017. év végével tagi kölcsön is volt, amely a rövid lejáratú kötelezettségek között lett kimutatva. Az alábbi kérdések merültek fel: 1. Abban az esetben, ha a tagi kölcsönnel megemeli a társaság a saját tőkéjét, akkor ehhez milyen dokumentumok kellenek, szükséges-e a cégbírósághoz bejelenteni az emelést, illetve elég-e tőketartalékban kimutatni az emelést, vagy mindenképpen szükséges a jegyzett tőke emelése is? 2. Milyen lehetőségei vannak a társaságnak úgy megemelni a saját tőkéjét, hogy az ne járjon cégbírósági bejegyzéssel? (Ez majd csak a 2018-as beszámolóban lesz kimutatva.) 3. Abban az esetben, ha tagi kölcsön nélkül, pénzbeli hozzájárulás formájában rendezi sajáttőke-helyzetét a tag, akkor tőketartalékba könyvelendő az összeg vagy lekötött tartalékba? Ebben az esetben szükséges-e a cégbírósági bejegyzés? 4. Akkor, ha a 2018-as év akkora pozitív eredménnyel zárul, amelynek következtében a saját tőke/jegyzett tőke aránya a törvényi feltételeknek megfelelően helyre áll, akkor a saját tőke fent említett rendezési lehetőségei elhagyhatóak-e? Elegendő lesz-e így a tőkerendezés és ezáltal nem fog a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni a 2018. évi beszámoló közzétételéig? Köszönettel!
Jegyzett tőke tőketartalék apportból
Kérdés
Tisztelt Szakértő Egy ügyfél úgy akar céget (Új Cég) alapítani, hogy a három kisebbségi tag egy Meglévő Cégben lévő üzletrészeket apportálják az Új Cégbe, és így a Meglévő Cég végső soron az Új Cég leányvállalata lesz. Alapító Részesedés Jegyzett tőke m Ft Tőke tartalék m Ft Összesen m Ft I 16,7% apport 15,00 68,33 83,33 II 16,7% apport 15,00 68,33 83,33 III 16,7% apport 15,00 68,33 83,33 IV 50,0 % készpénz 45,00 205,00 250,00 Összesen 100% Kérdésem az, hogy meg lehet úgy osztani az apportot, hogy az bizonyos összegig jegyzett tőkének, bizonyos összegig meg tőketartaléknak minősüljön ugyanaz az eszköz? Ugyanez vonatkozhatna például ingatlanra is, tehát hogy például egy darab 100 milliós ingatlant tesznek be a cégbe alapításkor, amiből mondjuk 3 milliónyit tekintenek úgy, hogy törzstőke, 95 milliónyit meg úgy hogy tőketartalék? Köszönöm Mikro
Tőketartalék kivonása
Kérdés
Az ázsiós tőkeemelés keretében a tulajdonos által a tőketartalékba helyezett adózott összeg – ami beszámít az üzletrész bekerülési értékébe – hogyan vehető ki a cégből adómentesen (természetesen a kialakuló tulajdoni hányad arányában)? A törzstőke leszállításával – 3 millió forintról 4 millióra növekvő törzstőkét feltételezve és az arányossági követelményt figyelembe véve – sajnos csak viszonylag kis részt lehetne kivenni. Ötlet: ha a cég profitja engedi, később átmenetileg meg lehet emelni a törzstőkét, majd a minimum szintre leszállítani, így az eredménytartalék nagy része kivehető, de kérdés, hogy kell-e utána adózni?
Tőketartalék
Kérdés
Tisztelt Pölöskei Pálné! Köszönöm szépen a gyors választ, még egyet szeretnék kérdezni: amennyiben az anyavállalat (zrt.) a leányvállalatánál (kft.) tőkét szeretne emelni, van-e meghatározott arány a jegyzett tőkére, illetve a tőketartalékra? A tőkeemelés nem a saját tőke rendezésére vonatkozik, hanem fejlesztési célból emelne az anyavállalat. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
