Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: Adott egy angol részvénytársaság, amelynek a tőketartalékában van x ezer euró. Az angol cég 100 százalékos tulajdonában van egy magyar kft. Hogyan tud az angol cég tőketartalékából a magyar cég tőketartalékába átkerülni az x ezer euró? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségüket, hogy két kapcsolt vállalkozás egyike a társasági szerződés szerint 7000 dollár tőketartalékot fizetett a másiknak, s azt szeretném tudni, hogy mind a tőketartalékot fizető, mind a tőketartalékot kapó cégnél hogyan kell az év végi árfolyamkülönbséget elszámolni? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magyarországi kft. vagyunk, alapítónk euróban utal összeget forintos bankszámlánkra, mint jegyzett-tőke-emelést. Tehát ez az összeg forintban fog megjelenni. Kérdésem az, hogy a társasági szerződés módosításában milyen összeggel kell szerepeltetni a jegyzett-tőke-emelést? A már rendelkezésre álló forint összegben, vagy (elvileg az ügyvéd szerint van kerekítési szabály) 5 000 forint vagy 10 000 forjntos kerekítési szabály figyelembevételével? Én úgy gondolom, ha már forintban tudjuk a jegyzett-tőke-emelést, akkor azzal, vagy legalábbis a hozzá legközelebb álló ezer forintra való kerekítéssel kellene a társasági szerződést elkészíteni, a különbözet, mely elvileg nem lesz így számottevő, a tőketartalékba kerülne. Köszönettel.
Ha apportálnák a tag tagi kölcsönből eredő követelését, és így teljesítené a kft. a kötelező tőkeemelést, különböző gazdasági események bekövetkeztekor milyen adó- és járulékterhekre lehet számítani a jövőben? Olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.
Tisztelt Sinka Júlia! A törzstőke rendezéséről szóló cikkéből sok hasznos információt kaptam, sok kérdésemre választ adott. A tulajdonosok által előzőekben nyújtott és a könyvekben tagi kölcsönként szereplő összeg jegyzett tőkébe vagy tőketartalékba történő beemelése sok cég problémáját megoldhatja. Felmerül azonban a kérdés, hogy ha a tulajdonosok a társasággal szembeni követelésüket átengedik a társaságnak, ebből adódóan lesz-e egyéb fizetési kötelezettsége a magánszemélynek vagy a társaságnak? Gondolok itt például az elengedett követeléskor fizetendő illetékre. Tisztelettel: Kecskemétiné H Katalin
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás jegyzett tőkéjének összegét a cégbírósági bejegyzés szerinti forintösszegben kell könyvelni. A befizetés teljesítése devizában történik deviza számlára. A számviteli politikában rögzített, választott árfolyamon veszem nyilvántartásba a deviza számlára befizetett jegyzett tőkét. Így a tőkére befizetett összeg eltért, azaz több lett, mint a bejegyzett összeg. Ebben az esetben a tulajdonosok dönthetnek úgy, hogy lemondanak a többletről? Természetesen írásba foglalva. A társasági szerződésben nem rendelkeztek a tulajdonosok a többlet sorsáról, például visszafizetnék, vagy tőketartalékba helyeznék. Ha lemondanak a többletről, akkor még 2015-ben a rendkívüli bevételek között elszámolható a különbözet? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben a tagok létrehoztak egy szofvert, amely használatát most szeretnék a piacra bevezetni. Eddig a szoftver ingyen volt használható az interneten, most díj ellenében fogják a használatát engedélyezni. A szoftvert milyen módon és könyveléssel tudnák a cégbe betenni? A létrehozásra csak munkaóra-ráfordítás volt, egyéb anyag- és szolgáltatási költség nem volt. A tagok jelenleg nem főállásban vannak a kft.-ben, ezért bérköltség itt nem volt elszámolva. A piaci érték jelenleg több millió forint. Az 1-es számlaosztályba, hogy felkerüljön, mivel szemben kellene, hogy álljon?Tőketartalékkal? Jegyzett tőkét emeljenek? Saját termelésű készlettel? Adókímélő megoldást szeretnénk választani. Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném állásfoglalását kérni: Alakul egy cég 4 millió forint készpénzbefizetéssel és 40 millió forint vagyoni értékű jog átadásával. A 4 millió forint pénzeszközt jegyzett tőkébe, a 40 millió forint apportot tőketartalékba kívánják helyezni a tulajdonosok. Az áfatörvény 17. §-a alapján apport esetén nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Kérdésem: Igaz-e, hogy amennyiben a vagyoni értékű jog a tőketartalékba kerül, akkor a jog átadóját kb. 11 millió forintt (a 40 millió forint 27 százaléka) áfafizetési kötelezettség terhelné, míg ha a törzstőkébe, akkor az apport áfamentes lene? Igaz-e, hogy azok a tőketartalékba helyezett vagyoni hozzájárulások, amelyekről a társasági szerződés egyértelműen akként rendelkezik, hogy apportként a tőketartalékba helyezik, nem járnak áfafizetési kötelezettséggel, mentesek az áfa alól? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel.
A 66/2013 (VII.29) VM-rendelet alapján létrehozott erdei közjóléti létesítmények (jelen esetben erdei kilátó) megvalósításához nyújtandó támogatások a gazdasági társaság esetében hogyan számolhatók el? Időbeli elhatárolásként, vagy tőketartalékként, a kilátó tárgyi eszközként nyilvántartásba vételével együtt? A támogatást nem költségarányosan, hanem kvóta alapján a létesítmény rendelet szerint euróban meghatározott összegben, utólag folyósítják, függetlenül a tényleges költségtől, természetesen a szakmai előírások szigorú betartása mellett.
1992. évben "A" külföldi kft. alapított "A" magyar kft.-t. "A" külföldi cég még abban az évben beruházásokra a törzstőkén felül jelentős pénzt küldött, melyet tőketartalékként könyveltük, tartottuk nyilván. Külföldi társ cége, nevezzük "B" külföldinek, alapított egy "B" belföldi kft.-t. 2014. évben az "A" belföldi cég telephelyét eladták. A bankszámlán lévő pénzt mint tőketartalékot a "B" magyar kft.-nek utalták. "A" és "B" külföldi cégek ebben megállapodtak, a B külföldi cég a B belföldi cég számláit ebből egyenlítette ki. A két külföldi cég egymással számol el. Helyesen jártak-e el, illetve jártunk el? Válaszát köszönöm szépen
Erdőtelepités állami támogatással történt, a támogatást tőketartalékba kell helyezni, a felmerült költségeket – telepítés, ápolás, művelés költségeket a beruházás számlán gyüjtöttem. Mikor kell aktiválni az erdőt, és a költségeket hogyan vezetem ki a beruházás számláról? A költségek áfáját folyamatosan levonásba helyeztem. Aktiváláskor kell-e áfát felszámitani.
Mi lesz a sorsa végelszámolás során a végelszámolt vállalkozás más társaságban meglévő részesedésnek, ha a másik társaság nem tudja azt megvásárolni, és a megszűnő kft. tulajdonosai sem tartanak igényt az üzletrészre? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adószakértő, mérlegképes könyvelő szakértőnk válaszolt.
„X” kft a tulajdonában lévő 350 M Ft könyv szerinti értékű ingatlant 350 M Ft apport értéken tőkeemeléssel „Y” cégbe apportál, úgy, hogy 1 M Ft a jegyzett tőkét növeli, 349 M Ft a tőketartalékba kerül. Sztv. 86. § (3) és (69) bekezdés szerint az apportot átadó tagnál az apportba adásakor az ingatlan 350 M Ft könyv szerinti értéke rendkívüli ráfordítás, az ingatlan társasági szerződés szerinti értéke rendkívüli bevétel. Kérdésem: mennyi az apportot nyújtó tagnál a részesedés értéke: – csak a jegyzett tőke értéke: 1 M Ft vagy – az apportáló részesedésére jutó saját tőke értéke: 1 M Ft a jegyzett tőkében és 349 M Ft a tőketartalékban, azaz összesen 350 M Ft, ezen az értéken kerül be a tagnál a részesedés a könyvekben. Könyvelése: T 8. Rendkívüli ráfordítások - K 1. Ingatlanok könyv szerinti érték: 350 M Ft T 3. Egyéb követelés - K 9. Rendkívüli bevételek 1+349 M Ft, összesen 350 M Ft Cégbírósági bejegyzés után: T 1. Tartós részesedés - K 3. Egyéb követelés 350 M Ft VAGY T 8. Rendkívüli ráfordítások - K 1. Ingatlanok könyv szerinti érték: 350 M Ft T 3. Egyéb követelés - K 9. Rendkívüli bevételek 1 M Ft Cégbírósági bejegyzés után: T 1. Tartós részesedés - K 3. Egyéb követelés 1M Ft
T.Szakértő! Tőketartalékból lehet-e negatív eredménytartalékot megszüntetni? Segítségét köszönöm. Ildi
Tisztelt Adószakértő! Bruttó utófinanszírozású, beruházási célú, vissza nem térítendő támogatási szerződés alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészből nyújt támogatást egy bt.-nek. Konkrétan paragrafusra nem hivatkozik a szerződés, de a 2011. évi CLV. törvény alapján a tőketartalékba kell helyeznem az összeget. 2014-ben támogatási előleg érkezett, 2015-ben pedig megjött a maradék pénz. A kérdéseim a következők: 1. Valóban helyezhetem tőketartalékba a törvény alapján, vagy csak akkor, ha a szerződésben kifejezetten le van írva a tőketartalékba helyezés szövegrész? 2. Az előleget kötelezettségként kezelem 2014-ben, vagy rögtön tehetem azt is tőketartalékba? (Az elszámolás megtörtént 2014-ben, csak a pénzt 2015-ben tudták utalni.) 3. A szreződés szerint a "jelzett időszak hátralévő hónapjaira időarányosan eső támogatási összegnek azt a hányadát köteles a Támogató visszafizetni, amilyen arányban az eszköz beszerzése a támogatás terhére elszámolásra került" (5 évig kell üzemeltetni a tárgyi eszközt). Az idézett rész azt jelenti, hogy lekötött tartalékba kell átvezetnem a tőketartalékot, vagy mindig egy hányadát? Legyen szíves egy példával illusztrálni ennek az aránynak a kiszámítását! Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték