167 találat a(z) tőketartalék cimkére

Kérdés

Egy 5 millió forint jegyzett tőkéjű Y nevű zrt.-be beolvad egy 3 millió forint jegyzett tőkéjű B nevű kft. Mindkét cégnek kettő-kettő 50 százalékos részesedésű tagja van. A beolvadó cég vagyonát sem értékelik át. B Kft. végleges vagyonmérleg-leltára szerint 3 millió forint készpénzt és egy 5 millió forint értékű gépkocsit ad át Y Zrt.-nek a beolvadás napjával, majd B Kft. az adóbevallása benyújtása után megszűnik. Y Zrt. eszközeinek értéke az átalakulás után 8 millió forinttal nő, jegyzett tőkéje 10 millió forint lesz, a tőketartalékába 3 millió forinttal fog nőni. Az új kibocsátású 5 millió forint részvényből B Kft. volt tulajdonosai 2-2 millió forint értékű, a régi részvényesek 0,5-0,5 millió forintnyi új részvényt kapnak .Az átalakulás nem volt kedvezményezett, mert a résztvevők úgy vélték, hogy a szabályozás bizonytalan fogalmazása miatt nem teljesíthető, hogy az átalakulás valós gazdasági kereskedelmi okból történt. Kérdéseink 1.) Y Zrt. befogadó számára a megkapott vagyoni elemek minek minősülnek, ajándéknak, apportnak, ingyenes átadásnak, visszterhes átruházásnak? 2.) Y Zrt.-nek lesznek-e társaságiadóalap-növelési, illeték-, áfafizetési kötelezettségei az átvett vagyonelemek miatt, és ez mikor lesz, ha a tulajok belföldi cégek? 3.) Y Zrt. új részvényt kapó tulajainak cégként lesz-e adó-, illetékfizetési kötelezettsége, mint cégeknek? És ha magánszemélyek az tulajdonosok?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság tevékenységet záró beszámolójában a saját tőke az alábbi elemekből tevődik össze: jegyzett tőke 100 E Ft, eredménytartalék: (mínusz) -120 E Ft, tőketartalék 1300 E Ft. A tőketartalék egy nagyon régen kapott vissza nem térítendő beruházási támogatás, amelyet a folyósításkor jogszabály alapján tőketartalékba kellett helyezni, lekötött tartalékba kellett átvezetni. A lekötött tartalékból a feltételek teljesülése után (5 év elteltével) visszavezettük a tőketartalékba. A számviteli törvény 36. § (2) alapján a tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget. Mikor kell ezt az átvezetést lekönyvelni, amikor az eredménytartalék negatívvá válik, vagy ez csak lehetőség, és maradhat negatív az eredménytartalék? Szükséges-e emiatt a végelszámolási nyitó mérlegben korrekciót végezni? Ehhez kapcsolódóan szeretném még kérdezni, hogy a támogatásból származó tőketartalék-csökkenésekor (eredménytartalékba átvezetéskor, illetve megszűnéskor) keletkezik-e bevétele a társaságnak? Amennyiben bevételként nem kell elszámolni, a társaságiadó-alapot meg kell-e növelni, az átvezetett tőketartalék összegével, ha igen, a bevallás mely sorában kell ezt feltüntetni? Hamarosan esedékes a végelszámolási zárómérleg, vagyonfelosztási javaslat és bevallások elkészítése, ezért kérem mielőbbi válaszát, amelyet előre is köszönök!

Kérdés

Kedves Szakértők! Egy cég könyvelője (aki nemrég meghalt) tőketartalékot képzett a társaság tőkésítettsége érdekében, legalábbis én így gondolom. Mennyiben befolyásolja ez a cég végelszámolással történő megszüntetését? Nem fogja-e a cégbíróság ezt tagi kölcsönnek minősíteni, s felszámolásba áttenni az ügyet? Köszönettel.

Kérdés

Egy magyar kft. átvilágítása során a 2017. évben derült ki, hogy a 2005. évben képzett fejlesztési tartalék valamint tőketartalék a mai napig szerepel a könyvekben. A tőketartalék képzésének oka sajnos nem ismert az iratok megsemmisülése miatt. A fejlesztési tartalék nem került felhasználásra, visszaírásra. Tekintettel arra, hogy elévülési időn túli tételekről van szó, mi a helyes eljárás (könyveléstechnika, bizonylatolás, bevallási kötelezettség stb.) a tőketartalékként és a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegek megszüntetésére?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. jegyzett tőkéje 50 mFt. Van visszavásárolt üzletrész 25 mFt, illetve ehhez kapcsolódó lekötött tartalék 25 mFt. Ezt a cég több mint egy éve vette meg két korábbi tulajdonostól. Így maradt kettő tulajdonos (testvérek) 12,5-12,5 mFt részvénnyel. Szeretnék a jegyzett tőkét 3 mFt-ra leszállítani. Hogyan lehetséges ez? Kérdéseim: A visszavásárolt üzletrésszel mi történik a tőkekivonáskor? Eredmény terhére ki kell vezetni egyéb ráfordításként? Pénzmozgás van ilyenkor? Ha igen, kinek? Ha összesen 47 mFt-tal csökkentik a jegyzett tőkét, és ebből 25 mFt visszavásárolt üzletrész, akkor a fennmaradó részt eredménytartalékból kell kivezetni? Ebben az esetben a tagoknak osztalékadót kell fizetni? Vagy ez adómentes? A kft.-nél nincs tőketartalék és értékelési tartalék. Mihamarabbi válaszát megköszönve, üdvözlettel: Király Anita

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérjük szíves segítségüket. Ügyfelünk, egy kft. saját tőkéje nem felel meg azon elvárásnak hogy elérje legalább a jegyzett tőke felét. Szeretnék megoldani ezt a problémát. A társaság 100 százalékos tulajdonosa (külföldi társaság) nagy összegű kölcsönt nyújtott a múltban a kft.-nek. Felmerült a kölcsön tőketartalékba helyezése, kérdésünk ezzel kapcsolatos. Lehetséges, illetve szabályos-e, hogy a tulajdonos tőkeemelés keretében, illetve azzal egy időben tőketartalékba helyezi az említett kölcsönt? Tudomásunk szerint erre a számviteli törvény lehetőséget nyújt: 36. § (1) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét. Segítségüket nagyon köszönjük! Üdvözlettel: Molnár Tibor

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem alapított egy kft.-t azért, hogy egy irodaházat építsen. Az ingatlant tagi kölcsönből fedezték, mivel a kft.-nek egyébként nem volt jövedelme. 2013. évben már látszott, hogy sosem tudják kiadni az ingatlant, így bevétele nem lett a társaságnak. A tagi kölcsönből tőketartalékot képeztek. Így 2013. évtől a mérlegeszközök oldalán van egy 40 millió forint értékű ingatlan, a forrásoldalon a 3 milió forint jegyzett tőke és a 37 millió forint tőketartalék. Mind a két tulajdonos közel 80 éves. Szeretnék végelszámolással megszüntetni a kft.-t. Az ingatlant a tulajdonosok felé ki kell számlázni, és a bevételből vissza lehet fizetni számukra a jegyzett tőkét és a tőketartalékot? Tekintettel arra, hogy a saját, adózott pénzükből vitelezték ki az ingatlant, adófizetési kötelezettségük nincs? (Természetesen a mérlegekben vannak még apró tételek, minimális rezsi stb.) Köszönettel: Szilasné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kell-e ügyvéd közreműködése és társaságiszerződés-módosítás lekötött tartalék vagy tőketartalék képzéséhez tagok általi pótbefizetésből? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cég rendelkezett tagi kölcsönnel, amely a tőketartalék életrehívásával megszűnt. Kérdésem: ha a céget végelszámolással megszüntetjük, kell-e valamilyen adót fizetni a tőketartalék után? A saját tőke, tekintettel arra, hogy az eredménytartalék negatív, alig haladja meg a jegyzett tőke összegét. Előre is köszönöm a válaszát. Üdvözlettel: Reinhardt Éva

Kérdés

Bt. 2017. 01.01-től a kata szerinti adózást szeretné választani. Saját tőkéjében jelentős tőketartalék található, amit szőlőültetvény-telepítésre kapott 2004-ben. Kérdésem az, hogy az osztalék utáni adót kiváltó adó számításánál a tőketartalékot figyelembe kell-e venni? A Sztv. a tőketartalékból eredménytartalékba történő átvezetések jogcímeit tartalmazza, csak a törvényben meghatározott esetekben lehet átvezetni eredménytartalékba.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosa a saját tőke–jegyzett tőke arány javítása érdekében a tagi kölcsön tőketartalékba apportálásáról döntött. Ha azonban a későbbiekben a vállalkozás helyzete engedi, a tőketartalékot szeretné majd csökkenteni tőkekivonással az eredeti állapotra. A tőkekivonásnak lesz-e szja-, illetve eho-vonzata? Köszönöm szépen a segítségét!

Kérdés

Tisztelt szakértő! Egy magánszemély, aki a kft. tagja, egy tőkeemeléshez kapcsolódóan ingatlant hozna be a kft. tőketartalékába. Kérdésünk, hogy egyrészt ez az ügylet ütközik-e bármilyen jogszabályba (azaz megvalósítható-e), másrészt hogy milyen illetékkötelezettséggel jár (visszterhes vagy ajándékozási), ha piaci értéken történik a tranzakció, illetve ha a piaci érték alatti értéken kerül az ingatlan a kft. tulajdonába (és tőketartalékába)? Válaszukat előre is köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy A társaságból kiválással létrejön egy új, B társaság. Az A társaság a kiválás során ingatlant, valamint pénzeszközt ad át az új B társaságnak. Az ingatlan átértékelésre kerül, s az átértékelt értéken fogja a kiválással létrejövő társaság állományba venni a tőketartalékkal szemben. A taotörvény 4. § 23/a bekezdésében szereplő kedvezményezett átalakulásnak attól megfelel az új társaság, mivel nem magánszemély kapja a pénzjuttatást, hanem az új B társaság kapja az átadott eszközökkel együtt? Köszönettel: Turza Istvánné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. a törzstőke leszállításával egy időben a tőketartalék kivezetését is tervezi. Az ügyvédi okirat szerkesztésekor elegendő csak a törzstőke leszállításról határozatot hozni, vagy a tőketartalék teljes kivonását, pénzbeni kifizetését is határozatba kell foglalni? Jogi képviselőnk véleménye szerint a tőketartalék kivonása "csak" könyvelési kérdés, szükségtelen arról határozatot hozni. Mi más lehet az alapbizonylata a könyvelési tételnek? Köszönettel: rendszeres olvasójuk

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Újonnan alakuló kft.-nek egy személyes tagja van (egy külföldi cég a tulajdonosa 100%-ban). Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 forint, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apport) áll. Törzsbetét összetétele: Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport) megnevezése és értéke: az XY Kft.-vel (ez egy másik cég, amelynek a külföldi tulajdonos a 100%-os tagja) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256.000 svájci frank tőke, 29 500 000 forint tőke; 11 470 485 forint tőke + 1 733 077 forint kamat) – melynek értéke 119 960 000 forint - 3 000 000 forint értékű kölcsönkövetelés. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 36. § (1) bekezdés b) pontja alapján a tőketartalék összegét növelő nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport) – mely a törzsbetét összegét nem növeli – megnevezése és értéke: XY Kft.-vel XY Kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tagja) szemben fenálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 svájci frank tőke, 29 500 000 forint tőke; 11 470 485 forint tőke + 1 733 077 forint kamat) – melynek értéke 119 960 000 forint – 116 960 000 forint értékű kölcsönkövetelés". Szeretném Önöket megkérni, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Valamint szeretnék választ kapni arra, hogy mivel csak megemlítésre kerültek az euróban és svájci frankban is meglévő tőketartalékok, azokat nem kell év végén átértékelni, ugye?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Forgalomarányos bérleti díj áfteljesítési időpontja

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Lakásjuttatás adókötelezettsége

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink