Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    164 találat a(z) tőketartalék cimkére

    Kérdés

    Egy bt. kft.-vé történő átalakulásakor (magánszemély tulajdonosokkal) az apporteszközök értékelési különbözetét a tőketartalékkal szemben számolta el. A kft. eredménytartaléka pozitív. A tulajdonosok el kívánják adni – névértéken – az üzletrészüket, és igényt tartanak az előző időszaki eredményre, mely még az üzletrész eladása előtt osztalék címen kifizetésre kerül. Kérdésem: a saját tőke részét képező tőketartalék átcsoportosítható-e az eredménytartalékba (nem negatív) és így osztalék címen kivehető-e? Köszönöm.

    Kérdés

    X Kft. tulajdonosa Y Kft-nek. X Kft. az Y Kft.-nek adott hosszú lejáratú kölcsönét beapportálja Y Kft.-be. A követelés egy része jegyzett tőke, nagyobbik része tőketartalék lesz Y Kft.-ben. Hogyan kell ezt X Kft.-nél könyvelni? Jelenleg tehát az 1-es számlaosztályban van kimutatva az adott kölcsön. Köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, saját tőkéje 2016. évben negatív volt, amely 2017-re már pozitív lett, de még így sem érte el a jegyzett tőke felét. A társaságban 2017. év végével tagi kölcsön is volt, amely a rövid lejáratú kötelezettségek között lett kimutatva. Az alábbi kérdések merültek fel: 1. Abban az esetben, ha a tagi kölcsönnel megemeli a társaság a saját tőkéjét, akkor ehhez milyen dokumentumok kellenek, szükséges-e a cégbírósághoz bejelenteni az emelést, illetve elég-e tőketartalékban kimutatni az emelést, vagy mindenképpen szükséges a jegyzett tőke emelése is? 2. Milyen lehetőségei vannak a társaságnak úgy megemelni a saját tőkéjét, hogy az ne járjon cégbírósági bejegyzéssel? (Ez majd csak a 2018-as beszámolóban lesz kimutatva.) 3. Abban az esetben, ha tagi kölcsön nélkül, pénzbeli hozzájárulás formájában rendezi sajáttőke-helyzetét a tag, akkor tőketartalékba könyvelendő az összeg vagy lekötött tartalékba? Ebben az esetben szükséges-e a cégbírósági bejegyzés? 4. Akkor, ha a 2018-as év akkora pozitív eredménnyel zárul, amelynek következtében a saját tőke/jegyzett tőke aránya a törvényi feltételeknek megfelelően helyre áll, akkor a saját tőke fent említett rendezési lehetőségei elhagyhatóak-e? Elegendő lesz-e így a tőkerendezés és ezáltal nem fog a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni a 2018. évi beszámoló közzétételéig? Köszönettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő Egy ügyfél úgy akar céget (Új Cég) alapítani, hogy a három kisebbségi tag egy Meglévő Cégben lévő üzletrészeket apportálják az Új Cégbe, és így a Meglévő Cég végső soron az Új Cég leányvállalata lesz. Alapító Részesedés Jegyzett tőke m Ft Tőke tartalék m Ft Összesen m Ft I 16,7% apport 15,00 68,33 83,33 II 16,7% apport 15,00 68,33 83,33 III 16,7% apport 15,00 68,33 83,33 IV 50,0 % készpénz 45,00 205,00 250,00 Összesen 100% Kérdésem az, hogy meg lehet úgy osztani az apportot, hogy az bizonyos összegig jegyzett tőkének, bizonyos összegig meg tőketartaléknak minősüljön ugyanaz az eszköz? Ugyanez vonatkozhatna például ingatlanra is, tehát hogy például egy darab 100 milliós ingatlant tesznek be a cégbe alapításkor, amiből mondjuk 3 milliónyit tekintenek úgy, hogy törzstőke, 95 milliónyit meg úgy hogy tőketartalék? Köszönöm Mikro

    Kérdés

    Az ázsiós tőkeemelés keretében a tulajdonos által a tőketartalékba helyezett adózott összeg – ami beszámít az üzletrész bekerülési értékébe – hogyan vehető ki a cégből adómentesen (természetesen a kialakuló tulajdoni hányad arányában)? A törzstőke leszállításával – 3 millió forintról 4 millióra növekvő törzstőkét feltételezve és az arányossági követelményt figyelembe véve – sajnos csak viszonylag kis részt lehetne kivenni. Ötlet: ha a cég profitja engedi, később átmenetileg meg lehet emelni a törzstőkét, majd a minimum szintre leszállítani, így az eredménytartalék nagy része kivehető, de kérdés, hogy kell-e utána adózni?

    Kérdés

    Tisztelt Pölöskei Pálné! Köszönöm szépen a gyors választ, még egyet szeretnék kérdezni: amennyiben az anyavállalat (zrt.) a leányvállalatánál (kft.) tőkét szeretne emelni, van-e meghatározott arány a jegyzett tőkére, illetve a tőketartalékra? A tőkeemelés nem a saját tőke rendezésére vonatkozik, hanem fejlesztési célból emelne az anyavállalat. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Állásfoglalását szeretném kérni az alábbi kérdéshez: Az anyavállalat tőkét szeretne emelni a leányvállalatánál, de a teljes összeget tőketartalékban kívánja elszámolni, jegyzett tőkét nem szeretne emelni. Számvitelileg lehetséges ez? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy 100 százalékos külföldi tulajdonban lévő kft. jegyzett tőkéje 3100 ezer HUF, tőketartaléka 566 198 ezer HUF, Eredménytartaléka -604 442. Saját tőkéje jegyzett tőke alá került, kérdésem, hogy veszteségeinek rendezésére dönthet-e úgy, hogy tőkét csökkent, illetve a tőkecsökkentés eredményeként elveszíti – e korábbi évek felhalmozott, elhatárolt veszteségeihez kapcsolódó kedvezményeit (adóalapcsökkentés lehetősége a tao-ban). A társaság eddigi működése során folyamatosan veszteséges volt, de 2018-ban ez a tendencia már megfordulni látszik. Köszönöm előre is válaszát!

    Cikk

    Kft. 2003. évben keletkezett jelentős vesztesége meggyengítette a sajáttőke-mutatóját. A saját tőke rendezése céljából 13 millió forint tőketartalékot fizetett be a tulajdonos. 2017 végére a saját tőkéje jelentősen megemelkedett, így a befizetett 13 millió forint tőketartalék feleslegessé vált. Kiveheti-e ezt az összeget a bankból, a pénztárból a tulajdonos? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft. 2003. évben keletkezett jelentős vesztesége meggyengítette a saját tőkéjét. A saját tőke rendezése céljából 13 millió forint tőketartalékot fizetett be a tulajdonos. 2017. év végén a saját tőkénk olyan erős, hogy a befizetett 13 millió forint tőketartalék feleslegessé vált. Kérdésem: a befizetett 13 millió forintot kiveheti-e a bankból és a pénztárból a tulajdonos? Kivételesen sürgősen kérném segítségüket. Üdvözlettel: Ildi

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég, amely forintban vezeti könyveit, taggyűlési határozati döntéssel – a saját tőke forintban történő egyidejű emelése mellett – euróban maghatározott összegben tőketartalékot képzett, melynek HUF összegét a taggyűlési jegyzőkönyvben nem határozták meg. Kérdés: milyen árfolyamértékkel kell ezt az EUR-ban meghatározott tőketartalékot nyilvántartásba venni (a társaság MNB-árfolyamot alkalmaz a devizaügyletei kapcsán, ami a NAV részére is be van jelentve)? Véleményünk szerint a bírósági bejegyzés napján érvényes MNB-árfolyamon kell ezt nyilvántartásba venni, az akkor érvényes MNB árfolyamon. Helyes a feltételezésünk?

    Kérdés

    Tisztelt Szerkesztőség! Betéti társaságunk negatív saját tőkével rendelkezik. A bt. tagikölcsön-állománya lehetővé tenné, hogy a saját tőke pozitív legyen. Kérdésem: a bt. taggyűlési határozata alapján a tagok kölcsönüket tőketartalékba szeretnék helyezni, így pozitívvá válna a saját tőke nagysága. Elegendő-e a taggyűlési határozat vagy cégbírósági bejegyzés is szükséges a tagi kölcsönből történő tőkeemeléshez?

    Kérdés

    Egy 5 millió forint jegyzett tőkéjű Y nevű zrt.-be beolvad egy 3 millió forint jegyzett tőkéjű B nevű kft. Mindkét cégnek kettő-kettő 50 százalékos részesedésű tagja van. A beolvadó cég vagyonát sem értékelik át. B Kft. végleges vagyonmérleg-leltára szerint 3 millió forint készpénzt és egy 5 millió forint értékű gépkocsit ad át Y Zrt.-nek a beolvadás napjával, majd B Kft. az adóbevallása benyújtása után megszűnik. Y Zrt. eszközeinek értéke az átalakulás után 8 millió forinttal nő, jegyzett tőkéje 10 millió forint lesz, a tőketartalékába 3 millió forinttal fog nőni. Az új kibocsátású 5 millió forint részvényből B Kft. volt tulajdonosai 2-2 millió forint értékű, a régi részvényesek 0,5-0,5 millió forintnyi új részvényt kapnak .Az átalakulás nem volt kedvezményezett, mert a résztvevők úgy vélték, hogy a szabályozás bizonytalan fogalmazása miatt nem teljesíthető, hogy az átalakulás valós gazdasági kereskedelmi okból történt. Kérdéseink 1.) Y Zrt. befogadó számára a megkapott vagyoni elemek minek minősülnek, ajándéknak, apportnak, ingyenes átadásnak, visszterhes átruházásnak? 2.) Y Zrt.-nek lesznek-e társaságiadóalap-növelési, illeték-, áfafizetési kötelezettségei az átvett vagyonelemek miatt, és ez mikor lesz, ha a tulajok belföldi cégek? 3.) Y Zrt. új részvényt kapó tulajainak cégként lesz-e adó-, illetékfizetési kötelezettsége, mint cégeknek? És ha magánszemélyek az tulajdonosok?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság tevékenységet záró beszámolójában a saját tőke az alábbi elemekből tevődik össze: jegyzett tőke 100 E Ft, eredménytartalék: (mínusz) -120 E Ft, tőketartalék 1300 E Ft. A tőketartalék egy nagyon régen kapott vissza nem térítendő beruházási támogatás, amelyet a folyósításkor jogszabály alapján tőketartalékba kellett helyezni, lekötött tartalékba kellett átvezetni. A lekötött tartalékból a feltételek teljesülése után (5 év elteltével) visszavezettük a tőketartalékba. A számviteli törvény 36. § (2) alapján a tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget. Mikor kell ezt az átvezetést lekönyvelni, amikor az eredménytartalék negatívvá válik, vagy ez csak lehetőség, és maradhat negatív az eredménytartalék? Szükséges-e emiatt a végelszámolási nyitó mérlegben korrekciót végezni? Ehhez kapcsolódóan szeretném még kérdezni, hogy a támogatásból származó tőketartalék-csökkenésekor (eredménytartalékba átvezetéskor, illetve megszűnéskor) keletkezik-e bevétele a társaságnak? Amennyiben bevételként nem kell elszámolni, a társaságiadó-alapot meg kell-e növelni, az átvezetett tőketartalék összegével, ha igen, a bevallás mely sorában kell ezt feltüntetni? Hamarosan esedékes a végelszámolási zárómérleg, vagyonfelosztási javaslat és bevallások elkészítése, ezért kérem mielőbbi válaszát, amelyet előre is köszönök!

    Kérdés

    Kedves Szakértők! Egy cég könyvelője (aki nemrég meghalt) tőketartalékot képzett a társaság tőkésítettsége érdekében, legalábbis én így gondolom. Mennyiben befolyásolja ez a cég végelszámolással történő megszüntetését? Nem fogja-e a cégbíróság ezt tagi kölcsönnek minősíteni, s felszámolásba áttenni az ügyet? Köszönettel.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Magánszemély személygépkocsi bérbeadása kft.-nek

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Kivaalap, behajthatatlan követelés

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Építőipari vállalkozás helyi iparűzési adója II.

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media