33 találat a(z) társasági adóalap cimkére

Adóalap-kedvezmények kis- és középvállalkozások részére Cikk

Kétrészes cikkünk második írása a kkv-k által a társasági adóalap meghatározásakor érvényesíthető kedvezmények (adóalapot csökkentő tételek) igénybevételének feltételeit és az esetleges szankciókat mutatja be.

Ingatlanvásárlás munkásszállás céljából Kérdés

Tisztelt Szakértő! Építőipari kft. dolgozói a székhelytől 400 km-re dolgoznak, számukra a kft. munkásszállást bérel. Felmerült lehetőségként egy családi ház vásárlása, melyben munkásszállás kerülne kialakításra. Ebben az esetben az ingatlan vásárlása és a munkásszállás kialakításának, majd üzemeltetésének, fenntartásának költségei társasági adóalapot csökkentő tételként is elszámolható költségek? Válaszát előre is köszönöm!

Kölcsön bt.-beltagnak Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem az alábbi: egy bt. magánszemély beltagjának kölcsönt nyújtott. A magánszemély tulajdonos elhunyt. A kérdésem az, hogy milyen bizonylat szükséges ahhoz, hogy a társaság ráfordításként el tudja számolni az adott kölcsönt és kell-e társasági adóalapot növelni? Mivel nem az új tulajdonosnak adták a kölcsönt, aki az elhunyt felesége, így az tőle követelhető-e? Ha mégis követelhető, az elengedés után keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?

Terven felüli értékcsökkenés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk egy öntözéses beruházásra kívánt pályázni. A korábbi évek tapasztalatai alapján, a pályázat mielőbbi benyújtása érdekében, ill. a pályázhatóság feltételeként még a kiírását megelőzően erveket készítettünk, szakértői díjakat, vízjogi engedélyeket fizetettünk. A pályázat megjelenésekor viszont kiderült: nem vagyunk jogosultak a részvételre, legalábbis abban a formában, ahogy mi szerettünk volna, így inkább elvetettük a lehetőséget, a jövőben sem kívánjuk megvalósítani. Vállalkozásunk a 2015-ös évben kifizetettet díjakat, engedélyeket befejezetlen beruházásként vette nyilvántartásba, 2016-ban jelent meg a pályázati kiírás, amely alapján kiderült: nem fogjuk megvalósítani a beruházást. A befejezetlen beruházást terven felüli értékcsökkenésként kivezettük a könyveinkből 2016-ban. Az lenne a kérdésünk, hogy ezt társasági adóalap-növelő tételként figyelembe kell-e vennünk?

Osztalék kivaalapnál és társaságiadó-alapnál Cikk

A cikk két témát érint: az osztalék figyelembe vételét kivaalanyoknál és kiváról a társasági adó alá visszatérőknél, illetve a magánszemély tag osztalékjövedelme utáni adókötelezettséget, kitérve a 2017-től bekövetkező változásra.

Különválás – társasági adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Különválás esetén (A cég megszűnik B, C társaságok jönnek létre) a jogutód B cég társaságiadó-alapjánál figyelembe kell-e venni a megszűnő cég adóalapját az 500 millió forintos, 10 százalékos kedvezményes sávba eső adóalap meghatározása során?

Bérelt ingatlanon végzett beruházás Kérdés

Bérelt ingatlanon végzett, nem aktivált beruházást az év végi egyenlegével a társasági adóalap meghatározásánál csökkentő tényezőként figyelembe vehetem-e?

Fejlesztési tartalék téves feloldása Kérdés

Egy gazdasági társaság 2012. decemberében 50 millió forintot vezetett át eredménytartalékből lekötött tartalékba, amely az adóév utolsó napján is lekötött tartalékban volt, amellyel csökkentette az adózás előtti eredményt fejlesztési tartalék címén a társasági adóalap megállapítása során. 2013-ban vásárolt egy ingatlant, ahol a telek értéke 8 millió forint, az épület bekerülési értéke 42 millió forint. Az ingatlanvásárláskor, 2013. nyarán, a cég a 2012-ben képzett fejlesztési tartalék teljes összegét feloldotta, és a lekötött 50 millió forintot visszavezette a lekötött tartalékból az eredménytartalékba. A vállalkozás 2014 őszén feltárta, hogy 2013-ban elkövetett egy könyvelési hibát, a 2012-ben képzett fejlesztési tartalékból csak 42 millió forintot oldhatott volna fel a lekötött tartalékból. A telek értéke, 8 millió forint, nem jogosít a fejlesztési tartalék feloldására. Helyesen jár-e el a cég, amikor a 2013-ban elkövetett könyvelési hibát úgy korrigálta 2014-ben, hogy a 2014-es beruházásokra veszi figyelembe a lekötött tartalékból 2013-ban hibásan feloldott részt? Ha nem jár el helyesen, hogyan tudja a 2013-as könyvelési hibát javítani? Válaszukat előre is köszönöm.

Kisvállalkozói adókedvezmény Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. beruházásokat tervez 2015-2016. évekre, ezért szeretne fejlesztési tartalékot képezni. Kérdésem az lenne, hogy ha például képez 10 millió forint tartalékot (társasági adóalapot csökkent), és 2015-ben vesz egy gépet 7 millióért, amire 5 milliót felold, akkor ebben az esetben jól gondoljuk-e, hogy a feloldással a társasági adóalapja megnövekszik, az 5 millió után értékcsökkenést már nem számolhat el, és a fennmaradó 2 millióra pedig vagy értékcsökkenést índit meg, vagy igénybe vesz kisvállalkozói adókedvezményt, ami szintén társasági adóalapot csökkent egyösszegben és értékcsökkenést már nem lehet elszámoln? Válaszát köszönöm!

Társaságiadóalap-csökkentés Kérdés

A társasági adóalapot csökkenthetem-e a belföldi adózótól igénybe vett kutatási és kísérleti-fejlesztési szolgáltatás ellenértékével, ha a másik adózó nyilatkozik, hogy e tevékenységet saját maga végezte?

Telek-értékesítés Kérdés

Egy kft. 2007. 07. 27-én vásárolt egy irodaházat a hozzá tartozó telekkel együtt. A telekár 8 millió 870 ezer forint, ami a jelenlegi könyv szerinti érték is. Értékesíteni szeretné az ingatlant, de külön-külön, mert a vevőnek a telekre nincs szüksége. A telek értékesítése 1-2 millió forintért lehetséges csak, mert nem lehet eladni, telki szolgalom is van rajta. Szakértő szerint is csupán 3 millió forint körüli a jelenlegi értéke. Van-e arra lehetőség hogy a kft. ügyvezetője, aki többségi tulajdonos, megvásárolja ezt a telket ilyen áron? Hogyan történik a számlázása, a társaságiadó-fizetésre milyen hatása van az ügyletnek? Válaszukat előre is köszönöm.

Egyszerűsített munkavállaló maximum bére Kérdés

A kérdésem az alkalmi munkavállaló napi elszámolható maximum bére lenne. Az adóhatóság telefonon azt a felvilágosítást adta, hogy a törvényben nincs maximálva a napi bér összege. A társasági adóban adóalap-növelő a napi 9340 forint feletti rész? Nem tudom, mi a szabályos, mert ellentmondást látok abban, hogy akár 30 ezer forint bért is ki lehet venni 1000 forint járulékfizetéssel. Várom válaszukat.

Tao-alap csökkentés 2014 Kérdés

Ügyfelem kettő jogcímen szeretné csökkenteni 2014. évi társasági adóalapját: kiszámlázott jogdíjbevétel, illetve fejlesztési tartalék címen. Mindkét adóalap-csökkentési lehetőség az adózás előtti eredmény 50 százalékáig vehető igénybe. A mi számításunk szerint az adóalap lemegy nullára esetünkben. Van-e bármilyen korlát, ami elkerülhette a figyelmünket a fentiek alkalmazása esetén? 2.) Ismernek-e bármilyen előírást arra vonatkozóan, hogy a növekedési hitelből vásárolt eszközök beszerzésekor a fejlesztési tartalék feloldása akadályba ütközhet? Üdvözlettel, CSK

Csökkentse társasági adóját! Amit tudni kell a filmtámogatásról Cikk

Egyre kedveltebb a társas vállalkozások körében a filmalkotás támogatásához kapcsolódó adókedvezmény: míg 2012-ben mindössze 3 milliárd forint adókedvezményt vettek igénybe ezen a jogcímen az adóhatóság tájékoztatása szerint, addig 2013-ban ez az összeg már 10 milliárd forintra nőtt. Cikkünkben összefoglaltuk, milyen adókedvezmények illetik meg a filmelőállítást támogatókat, és hogyan kell figyelembe venni a támogatás összegét az azt nyújtó, illetve a támogatott adóalapjánál.

Társasági adóalap növelő-e a Facebook-hirdetés? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Internetes kereskedelemmel foglalkozó társaság eladásait főként Facebook-hirdetéseken keresztül éri el, költségeinek nagy részét is ez teszi ki. A havi 2,5 milliót éppen, hogy nem éri el, így nem kell reklámadót bevallania és fizetnie. Kérdésem az lenne, hogy ezzel a költséggel meg kell-e emelni majd a társasági adó alapját? A társasági adó (tao) törvény 3. számú melléklete „A” részének 16. pontja értelmében – a 8. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában – nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a reklámadó törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy reklámadó-kötelezettség teljesítésre nem kötelezett. Szeretném kikérni tanácsát ezzel kapcsolatban. Vajon a törvény a külföldi internetes szolgáltatókat adóalanynak tekinti? Egy adótanácsadó ismerősöm szerint be kell szerezni a Facebooktól a nyilatkozatot, azonban én elképzelhetetlennek tartom, hogy nyilatkozatot adjon, és szerintem, külföldi cég lévén, nem is alanya a reklámadónak. Hogy kell kezelnünk ezeket a hirdetéseket majd a tao-bevallásban? Kissé tanácstalanok vagyunk a kérdésben. Válaszát előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kölcsön rendezése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Gépbeszerzés támogatásból

Pölöskei Pálné

adószakértő

Tárgyi eszköz aktiválás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close