34 találat a(z) társasági adóalap cimkére
Társasági adóalap növelő-e a Facebook-hirdetés?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Internetes kereskedelemmel foglalkozó társaság eladásait főként Facebook-hirdetéseken keresztül éri el, költségeinek nagy részét is ez teszi ki. A havi 2,5 milliót éppen, hogy nem éri el, így nem kell reklámadót bevallania és fizetnie. Kérdésem az lenne, hogy ezzel a költséggel meg kell-e emelni majd a társasági adó alapját? A társasági adó (tao) törvény 3. számú melléklete „A” részének 16. pontja értelmében – a 8. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában – nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a reklámadó törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy reklámadó-kötelezettség teljesítésre nem kötelezett. Szeretném kikérni tanácsát ezzel kapcsolatban. Vajon a törvény a külföldi internetes szolgáltatókat adóalanynak tekinti? Egy adótanácsadó ismerősöm szerint be kell szerezni a Facebooktól a nyilatkozatot, azonban én elképzelhetetlennek tartom, hogy nyilatkozatot adjon, és szerintem, külföldi cég lévén, nem is alanya a reklámadónak. Hogy kell kezelnünk ezeket a hirdetéseket majd a tao-bevallásban? Kissé tanácstalanok vagyunk a kérdésben. Válaszát előre is köszönöm!
Követelés-elengedés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. Egy kft.-nek tartozó társaság megszűnt, a felénk fennálló tartozásukat a megszűnő társaság tulajdonosa átvállalta, így a követelés összegét a könyveinkben továbbra is kimutatjuk. A követelés összegét társaságunk elengedné. Kérném tájékoztatásukat, milyen illeték- és adókötelezettséggel jár ez a követelést elengedő társaságnál, illetve a kedvezményezett magánszemélynél? 2. Amennyiben jól értelmezem, követelés elengedése két belföldi gazdasági társaság között (nincs kapcsolt viszonyuk) társaságiadóalap-korrekció és illetékfizetés nélkül megvalósítható. Kérdésem: a követelés-elengedés juttatásnak minősül-e, szükség van-e a kedvezményezett fél nyilatkozatára, hogy a juttatás évében a követelés-elengedésből származó bevétele nélkül nem lesz negatív az eredménye? Köszönöm szépen! vbtax
Áruminta/Reprezentáció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. interneten édességet árul. A termék megismertetéséhez különböző cégeknek postán egy kísérőlevél kíséretében mintát küld ingyenesen, egy-egy darabot, körülbelül 500 forint értékben. A kérdésem, hogy megfelel ez termékmintának? Ha igen, akkor a "minta" szót kötelező a terméken feltüntetni, vagy elfogadható az is, ha a megjelölést a levél tartamazza? Adózása hogyan alakul? Helyesen gondoljuk, hogy számlázni sem kell, áfafizetéssel nem jár, és a társasági adó alapját sem emeli meg az értéke? Nyilvántartása, könyvelése hogyan alakul? T86 K814? Segítségét köszönöm!
Céges mobiltelefon magánhasználata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha a cég ügyvezetőjét nem tudom rávenni, hogy számlázza ki magának a telefonszámla 30 százalékát, megfelelő-e az alábbi eljárás: az áfát megosztom 30-70 arányban és a 30 százalékot nem vonom le? A társasági adóbevallásban 20 százalékkal megemelem az adóalapot az szja-törvény szerinti magánhasználat miatt. Köszönöm.
Nyílt végű lízing személygépkocsinál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a lízingszerződés végére vonatkozik. 1. Ha visszaveszi a lízingbe adó a személygépkocsit, fizetendő áfa is keletkezik-e, amit a lízingbe vevőnek fizetnie kell? 2. Ha nagyobb a könyv szerinti érték, mint a visszavásárolt piaci érték, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ez társaságiadóalap-növelő tétel? 3. Ha marad a lizingelt személygépkocsi, és 1-2 éven belül értékesítik, áfát kell-e utána fizetni? Köszönettel és tisztelettel.
Elengedett követelés – társaságiadóalap-csökkentés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szeretnék segítséget kérni értékvesztéssel és az ahhoz kapcsolódó tőrsasági adó csökkentéssel kapcsolatban a következő esetre vonatkozóan: Tehát van egy cég, amelyik több éve nem fizet, ezért 90 százalékos értékvesztés van elszámolva rá. 2013-ban sikerült behajtani a tartozás egy részét. Értelemszerűen visszaírásra kerül az értékvesztésnek a kiegyenlítésre eső része – mely társasági adót csökkentő tétel lesz – és az a kérdés, hogy az előző években a Tao tv. által lehetővé tett 20 százalékos adócsökkentéseket most adóalap-növelő tételként be kell állítani, vagy nem kell foglalkozni vele, mivel az adott években jogos elszámolás volt? Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatos másik kérdésem lenne, hogy abban az esetben, ha felszámoló nyilatkozata alapján behajthatatlanság miatt leírásra kerül a követelés, akkor mi a teendő a korábbi társaságiadóalap-csökkentő 20 százalékkal, illetve 3. variációként, amikor elévülés vagy megszűnés miatt kell kivezetni a követelést, akkor más-e a helyzet? Lenne még egy téma, amire választ kérnék: hogyan jár jobban a cég, ha a nem fizető vevőnek elengednénk a követelését, vagy amíg lehet – elévülésig – a 20 százalékos társaságiadóalap-csökkentésekkel vezessük ki a könyvelésből? Az elengedéshez elegendő, ha egy ajánlott levelet küldünk a nem fizető cégnek – szükséges-e a visszajelzése a befogadásról -, vagy kétoldalú megállapodás kell hozzá? Köszönettel: Treszkainé Koszka Szilvia 06-30/919-7471 treszilvi@t-online.hu
Közhasznú nonprofit társaság adóalapja
Kérdés
A 2014.04.07-i Közhasznú nonprofit társaság című kérdéshez kapcsolódóan szeretnék tájékoztatást kapni a tao számításának módjáról, amennyiben a társaságnak nem kizárólag kedvezményezett bevétele(i) van(nak). Egyéb adóalapkorrekciók hiányában hogyan számítandó a társasági adó alapja például az alábbi esetben: Közhasznú szolgáltató tevékenység (6. számú melléklet E) fejezet 1. pont szerinti) 75 A fenti szolgáltatáshoz kapcsolódóan áru, illetve anyag kiszámlázása 6 Önkormányzati tulajdonosnak számlázott egyéb szolgáltatási tevékenység 2 Vállalkozási tevékenység árbevétele 8 Dolgozók limiten felüli telefonhasználatának kiszámlázása 1 Tárgyi eszköz értékesítés 5 Egyéb bevétel (például kerekítés) 1 Pénzügyi műveletek bevétele (például bankkamat) 2 Összesen: 100 Köszönettel.
Fejlesztésre adott hozzájárulás adózása
Kérdés
Egy kft. nagyobb értékű beruházásba kezdett 2013-ban. Ehhez kapcsolt vállalkozásától kapott 100 millió forint vissza nem térítendő, végleges fejlesztési célú hozzájárulást. A hozzájárulást adó kft. a rendkívüli ráfordítások között számolta el az eseményt a pénzmozgással egyidejűleg. Aki kapta a hozzájárulást, a rendkívüli bevételek közé könyvelte a 100 millió forintot, majd átvezette a halasztott bevételek közé passzív időbeli elhatárolásként. Kérdéseim a társasági adó, illeték adónemhez kapcsolódnak: – A hozzájárulást adó társaságnak 2013-ban meg kell-e növelnie a társasági adóalapját a kapcsolt vállalkozásnak adott végleges fejlesztési támogatás összegével? – A hozzájárulást kapó kft.-nél keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Köszönettel!
Társasági adó NAV általi visszatérítés könyvelése
Kérdés
Kedves Kollégák! A társaságnak a NAV olyan társasági adót térített vissza, amelyet 2010-ben ellenőrzés miatt kellett megfizetni, de mivel az Európai Bíróság jogszerűtlennek ítélte meg a megállapítást, ezért 2013-ban az adót visszatérítették. Kérdés, hogy ez hogyan könyvelhető helyesen úgy, hogy a 2013. év eredményében ne szerepeljen, és társasági adóalapot sem képezzen 2013-ban? Köszönettel Löffler András
Társasági adóalap
Kérdés
Tisztelt Cím! Dobozgyártó kft. 2013-ban vásárolt egy nem új ingatlant. A számlán az egyik sorban az szerepel, hogy üzlet, iroda és raktár felépítmény 402,96 nm. Mivel egy tételben szerepel a számlán ez a felépítmény és fizikailag is egy építmény – közös fallal egy fal választja el az irodát és a raktárt –, figyelembe vehető-e a raktárépület felújítására annak összegében a társasági adó 7. § (1) zs pont szerinti adóalap-csökkentő kedvezmény? A raktár alapanyag(hullámkarton) tárolására szolgál, valamint egy kis részében, kb. 20 nm-en irattárolás történik. Köszönettel.
Társasági adóalap-kedvezmény
Kérdés
Tisztelt Cím! Az lenne a kérdésem, hogy a társasági adóról szóló törvény 7. § (1) zs pont alapján lehet-e adóalap-csökkentő a következő tétel? Kft-nk 2013. évben vásárolt egy ingatlant, és a számlán az egyik sorban az szerepel, hogy üzlet, iroda és raktár felépítmény 402,96 nm. Mivel egy tételben szerepel a számlán ez a felépítmény és fizikailag is egy építmény, közös fallal egy fal választja el az irodát és a raktárt, figyelembe vehető-e a raktár épületre a zs pont szerinti adóalap-csökkentő kedvezmény? Köszönettel.
Bahajthatatlan követelés társasági adó
Kérdés
A következőkben kérem a segítségüket: a behajthatatlan követelést elszámoltam hitelezési veszteségként. A társasági adó alapot megnöveltem ezzel az összeggel. Csökkenthetem-e a társasági adó alapomat a Tao. trv. 7. § (1) n pontja szerint ezzel az összeggel? A Nébih-dijat 2013-ban elő kell írni, függetlenül attól, hogy 2014-ben és 2015 januárjában fizetjük?
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Társaságunk végrehajtási eljárást kezdeményezett kintlévőségei behajtására. A végrehajtást a közjegyző elrendelte, a végrehajtó megkezdte. A végrehajtás közben a biróság a végrehajtást megszüntette, mivel az adóssal szemben felszámolási eljárás kezdődött. Kérdésem, hogy ebben az esetben a biróság által kiadott megszüntető végzés alapján behajthatatlan követelés címén csökkenthető-e a társasági adó alapja?
Nem fizet a vevője? Így vonhatja le a veszteséget az adóalapból
Cikk
A nemfizető vevő kellemetlen partner, a társaságiadó-alap csökkentésével azonban enyhíthetik veszteségüket a vállalkozások. Az egy éven (365 napon) túl lejárt követelés értékének 20 százalékával, de legfeljebb a követelésre elszámolt (és egyéb csökkentő tételként még figyelembe nem vett) értékvesztés összegével csökkenthetik a vállalkozások adóalapjukat. A „hogyanról” alábbi cikkből tudhat meg többet.
K+F közvetlen költségei
Kérdés
Társaság saját tevékenységi körben kutatás-fejlesztési tevékenységet végez. Elszámolható-e közvetlen költségként k+f-ben résztvevő dolgozókra, az elszámolt k+f munkaórák arányában ráosztott személyi jellegű költség (ebédcsekk, munkába járás költsége, szép kártya) valamint figyelembe vehető-e társasági adóalap csökkentő tételként?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
