Mi a teendő, ha egy német állampolgár dolgozónk, aki egy éve volt nálunk, végleg el akarja hagyni az országot? Most 2012.10.31-el szűnik meg a munkaviszonya, és már nem is akar többet ide visszajönni! Leadhatja-e a TAJ- és adókártyáját? Hol fog adózni a 2012-es jövedelme? Kell Magyarországon szja-bevallást beadnia? Ha igen, akkor csak a magyar jövedelméről?
A nemzetgazdasági miniszter a jövő évi költségvetésben összesen 367 milliárd forint értékű kiigazítást jelentett be szerdán a kormány döntésélt követően. Az ország nadrágszíját újabb hét lyukkal kell szorosabbra húzni. Az eho-kedvezmény megszüntetésével szinte minden munkavállaló bére csökkenhet.
Az alábbi kérdésben szeretnénk állásfoglalásukat kérni.Társaságunk munkaerőt bérel, és a bérelt munkaerő részére biztosítja a belső szabályzatban foglalt béren kívüli juttatásokat. Társaságunk a cafetériarendszer keretében biztosít munkahelyi étkeztetést (mely szolgáltatást kizárólag társaságunk munkavállalói, illetve a kölcsönzött munkaerő veheti igénybe), amelynek a kölcsönzött munkaerővel kapcsolatos (részükre biztosított juttatás) költségeit át kívánja terhelni a munkaerőt kölcsönadó társaságnak. A cafeteria juttatást havonta, elektronikus kártyán kapják meg a dolgozók. A kártya csak a munkahelyi étkezdében használható.A fenti kapcsán az alábbi kérdések merülnek fel:1. Társaságunk számláját, amelyben átterheli a fent említett juttatás költségeit, folyamatos teljesítéssel állítja-e ki (az elszámolást havonta szeretnék elvégezni, a tárgyhavi juttatásokat számláznánk tovább a kölcsönadónak)? 2) Bruttó összegként kell-e értelmezni azt az összeget a továbbszámlázáskor, amelyet társaságunk biztosít a kölcsönzött munkaerő részére, azaz amely összeget a bérelt munkavállaló felhasználhat munkahelyi étkezésre? (pl. a juttatás „A” bérelt munkavállaló részére 12.500 Ft / hó, amelyet a munkahelyi étkezés során felhasználhat, elkölthet, ebben az esetben az „A” bérelt munkavállalóval kapcsolatosan 9.843 Ft + 2.657 Ft ÁFÁ-t számlázunk-e a bérbeadónak) Szíves segítségüket a fenti tárgyban előre is nagyon köszönjük!
A „csomagoknak” visszatérő eleme az áfa-beszedés hatékonyságának növelése. A növekvő áfa-beszedés lehetőségét a NAV azzal táplálja, hogy folyamatosan azt kommunikálja, Magyarországon az európai átlagot meghaladó az áfacsalás. Kevés szó esik arról, hogy a NAV nyilatkozatát követően kerültek nyilvánosságra azok az Európai Bírósági ítéletek, melyek cáfolták a NAV vélelmét. Nem az áfacsalások száma volt átlagon felüli, hanem a NAV uniós áfa irányelv ismerete átlag alatti.
A múlt hét is színes volt az adózási hírekkel, a kisvállalati adótörvény elfogadásával indult és az újabb „salátatörvénnyel” zárult: október 12-én benyújtotta a kormány az adószabályokat 2013-tól módosító törvényjavaslatát az Országgyűlésnek, amely majdnem harminc törvényt módosítana. A változások olyan gyorsaságot követnek, hogy a pontos részletek áttekintése sem a jogalkalmazóknak, sem a szabály-lkotóknak nem jelent könnyű feladatot. A következőkben elkezdjük a csomag vizsgálatát s a fő elemek kiemelését a változások fő irányairól.
A kormány benyújtotta az Országgyűléshez az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadásával közel harminc törvényben lesznek változások 2013. január 1-jétől. Mi változik a személyi jövedelemadózásban? Kibontottuk a csomagot.
Az ekho általános szabályai ismertek, hiszen 2006 óta hatályosak. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint sokan nincsenek tisztában a részletszabályokkal, a „finomságokkal”, s előfordul, hogy csak adóbevallásuk hibáival történő szembesülés után döbbenek rá arra: mégsem alkalmazták helyesen az ekhós szabályokat. Cikksorozatunk első két részében a gyakorlatban felmerült problémák alapján e részletszabályokra hívjuk fel a figyelmet, a folytatásban pedig a szabályokat konkrét példákon keresztül mutatjuk be.
Mivel a vagyonosodási vizsgálat alacsony száma pusztán a politikai akarat hiányára vezethető vissza, a jelenlegi hiányos költségvetést látva, érdemes felkészülni a közeljövőben a nagyobb számban végzett vizsgálatokra.
2012-ben a fizető vendéglátó a tételes adóit - szja, EHO - milyen számlaszámra kell fizetnie. (2012-ben megbontásra kerültek a számlák, nehéz eligazodni.)
Az olasz kormány a személyi jövedelem alsó két kulcsának csökkentéséről, illetve az általános forgalmi adó kisebb mértékű emeléséről döntött szerda hajnalig tartó ülésén.
Pontosítanék, hogy konkrétabb válasz születhessen. Tehát Németországban, mint bejelentett telephelyen folytatunk munkavégzést, több mint 1 évig.Itt is történik az adófizetés és a dolgozók szja stb. fizetése. Ez esetben kell-e Mo.-n bármi adót fizetni ill. bevallani, mikor tevékenység nem folyik itt?
Mielőtt a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó kedvezményes adózás hatályba lépett, a tartós megtakarítások ösztönzésére már érvényben volt a nyugdíj-előtakarékossági konstrukció. Ennek lényege, hogy a hozzáfűzött kedvezmények csak a nyugdíjas kor elérésével válnak véglegessé, sőt kemény szankciókkal jár, ha valaki korábban veszi fel az ilyen megtakarítását. Amióta azonban lehetőség van tartós befektetési szerződések kötésére, arra is van mód, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlával rendelkezők e megtakarításukat tartós befektetéssé alakítsák, és ezzel már három, illetve öt év után elnyerjék a kedvezményeket.
A tartós befektetésből származó jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egy megkülönböztetett, tartósan lekötött megtakarításból származó jövedelemfajta, amely után meghatározott feltételek teljesülése ötévi lekötés után nincs adó, háromévi lekötés után 10 százalék az adó. De mi mit kell tudni az olyan esetekről, amikor a valaki kénytelen a megtakarítását felhasználni még azelőtt, mielőtt megilletné az adómentesség? Mi a teendő, ha valaki folytatná a tartós lekötést?
A tavalyi szja-bevallások adatai szerint a főváros XII. kerületében, Hegyvidéken élőknek a legmagasabb az egy főre jutó összevont jövedelmük, 3 millió 733 ezer forint, míg a XXI. kerületben, Csepelen lakóké a legalacsonyabb, 2 millió 52 ezer forint; Pest megyében Budaörs vezet, míg Nagykőrös áll a lista végén - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdai közleményéből.
A tartós befektetésből származó jövedelem adókötelezettsége a lekötési idő elteltétől függően a lekötési hozam megállapításakor keletkezik. A tartós befektetésből származó jövedelem kedvező adási feltételeiről külön cikkünkben olvashat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték