Nyereményjáték: a nyertes bukhatja az adójóváírást Kérdés
Sorsolás után kinek kell, illetve célszerű befizetnie a járulékokat a nyertes után? Olvasói kérdésre a Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere válaszol.
Sorsolás után kinek kell, illetve célszerű befizetnie a járulékokat a nyertes után? Olvasói kérdésre a Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere válaszol.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) tagjai, vagyis a pénznyerő automatákat üzemeltető vállalkozások árbevétele mintegy 14 százalékkal csökkent tavaly az előző évhez képest - közölte Molnár Krisztián, az APEH szerencsejáték felügyeleti főosztályának vezetője szerdán Budapesten, az MSZSZ küldöttgyűlésén.
Az elsőfokú adóhatóság határozatával 635 000 forint bírság megfizetésére kötelezte a felperest, mert elmulasztotta a pénznyerő automata hulladékkezelésre történő átadásáról készült jegyzőkönyv megküldését, megsértve ezzel a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 26. § (19) bekezdésében foglaltakra tekintettel az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.)...
Több száz pénznyerő automata üzemeltetését függesztette fel az adóhatóság Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálya az elmúlt másfél évben tartott helyszíni vizsgálataiban a nem hiteles működés miatt.
A közelmúltban az írott és elektronikus sajtóban egymásnak ellentmondó nyilatkozatok és téves információk jelentek meg egy speciális, ingatlan értékesítésére irányuló - a sajtóban csak „ingatlantombolaként” elhíresült - játékkal kapcsolatban.
A felperes a 2003. november 28. napján benyújtott kérelmében a II. kategóriába tartozó pénznyerő automaták üzemeltetésének engedélyezését kérte az alperestől.
Az alperes a 2004. január 15-én meghozott határozatával a felperes kérelmét elutasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperesi szervező cég által kérelmezett pénznyerő automatákra vonatkozóan a Szerencsejáték Felügyelet a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 7. § (...
A felperes magánszemélyek részére lehetőséget biztosít gépkocsinyeremény-betétkönyvek vásárlására. A gépkocsinyeremény-betétek után a felperes nem kamatot térít, hanem a negyedévenként megtartott sorsolásokon a kamatból képzett nyereményalapból gépkocsikat sorsol ki. A felperes a kisorsolt személygépkocsik értékét az 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 65. § (1) bekezdés a) pontja szerinti takarékbetét utáni kamatkifizetésnek tekintette, az adókulcsot pedig - mint kifizető - a 6...
A felperes közszolgálati jogviszonya 1996. december 12. napján közös megegyezéssel szűnt meg az alperesnél, a következő naptól kezdődően rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg a részére.
A felperes keresetében a ki nem adott szabadságának megváltását és a 35 évet meghaladó szolgálati idejére tekintettel jubileumi jutalom megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest - többek között - 220 000 Ft és kamatai megfizetésére kötelezte negyven éves jubileumi jutalom címén. A mu...
Az alperes a felperes nyíregyházi fióktelepén 1996. május 2-án, július 22-24-én és július 31. napján társadalombiztosítási ellenőrzést tartott, amelynek eredményeképpen az 1996. július 31. napján kelt fizetési meghagyásában kötelezte a felperest az 1992. november 16. és 1996. július 30. napja közötti vizsgált időszak alapulvételével 61.811.365,-Ft elmaradt társadalombiztosítási járulék, 36.046.610,-Ft késedelmi pótlék, 11.633.962,-Ft rendbírság és 7.637.761,-Ft járulékbírság - azaz mindösszes...
A nyugdíjbiztosítási kirendeltség 1996. április 29-én ellenőrzést végzett a felperes által üzemeltetett kaszinónál az 1992. március 1-jétől 1996. március 31-ig terjedő időszakot illetően, melynek során megállapította, hogy a felperes és a dolgozók között a borravaló felosztása tárgyában létrejött megállapodás értelmében a dolgozók meghatározott köre fix összegű - borravalónak elnevezett - juttatásban részesedik, míg egyéb dolgozók az alkalmazásban töltött időtartam, a teljesítmény és a munkak...
H-D. M. és Cs. M. 1994. február 9-én korlátolt felelősségű társaság alapítására irányuló társasági szerződést írt alá. A társaság cégneve "D" Pénznyerő Játékautomatákat Üzemeltető Kft., tevékenységi köre egy későbbi módosítás szerint kizárólag a TEÁOR9250 kódszámú "Egyéb pihenő szórakoztató tevékenység". A társaság 1.000.000,-Ft-os törzstőkéje 500.000,-Ft készpénzből és 500.000,-Ft nem pénzbeli betétből állt. A B. Bank Rt. 1994. február 10-én kelt igazolása szerint a tagok 125.000-125.000,-Ft...
Az irányadó tényállás szerint a felperes és az I. r. alperes 1994. május 26-án 30 db Pajazzó 4000 típusú elektronikus automata ügyességi játékgépnek minősülő berendezésre lízingszerződést kötöttek. A szerződést 1994. október 4-én akként módosították, hogy a korábban 18 hónapban megállapított futamidőt 26 hónapra emelték, ennek megfelelően az I. r. alperes által fizetendő lízingdíjat áfával együtt havi 737.676,-Ft-ban határozták meg, melynek kifizetéséért a II. r. alperes készfizető kezességet...
A bíróság az I. r. vádlottat a tiltott szerencsejáték szervezésének vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentette, megállapította, hogy a vádlott elkövette a játék- és pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegésének szabálysértését, ezért őt 20 000 forint pénzbírsággal sújtotta; a II. r. vádlottat a tiltott szerencsejáték szervezésének vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentette.
A városi ügyészség vádindítványában foglaltak szerint az I. r. vádlott mint a kft. tul...
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A Kormány által EXPO-célúnak minősített szerencsejáték nem esik játékadó fizetési kötelezettség alá, amennyiben a nyereményalapnak az (1) bekezdésben meghatározott mértékét a szerencsejáték szervezője a Világkiállítási és a hozzá kapcsolódó Fejlesztési Alapba befizeti."
Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
A belkereskedelmi miniszterrel és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben a játék- és pénznyerő automata gépek kereskedelmi adójáról szóló 8/1983. (IV. 6.) PM rendeletet (a továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítom:
Az R. 2. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az adó mértéke a játékautomatáknál 25%,
a pénznyerő automaták esetében 60%"
Ez a rendelet 1985. január 1. napján lép hatályba.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől