Számos kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy ha a munkavállaló megbetegszik, akkor milyen lehetőségei, a munkáltatónak pedig milyen kötelezettségei vannak a gyógyuláshoz szükséges idő biztosítására.
A napi munkaidő a felek által a munkaszerződésben meghatározott, a munkaidő-beosztás alapjául szolgáló időtartam, amely teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő. A heti vagy havi néhány óra tartamú munkavégzés különösen a munkába visszatérő kismamák és a nyugdíjasok körében kedvelt. Korlátozva van-e ilyenkor a napi munkaidő tartama?
Az utolsó negyedévben a munkáltatóknak érdemes átgondolni, hogy mit érdemes a munkavállalók megmaradó szabadságával kezdeni. Előreláthatóan azzal is kell számolni, hogy ősszel vagy télen újabb járványügyi korlátozások is életbe lépnek. Habár a korlátozások időszakát nem szabadsággal célszerű átvészelni, bizonyos mértékű szabadságot érdemes tartalékolni.
Az iskolaszövetkezet, nyugdíjasszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által foglalkoztatottak esetében ugyan nem munkaviszony jön létre, mégis számos kérdés merül fel a munkajogi szabályokkal, egyebek mellett a szabadsággal, a betegszabadsággal, a kárfelelősséggel, a költségviseléssel kapcsolatban.
Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások számítása összetett művelet, de van benne egy kis mozgástér is az igénylő részére, ami befolyásoló tényező lehet – negatív és pozitív irányba is – az ellátásai összegére nézve. Mit befolyásol, hogy mikortól kéri a kismama a csecsemőgondozási díjat (csed)? Mit érdemes megvizsgálni a csed kezdő napjának megválasztásánál?
A munkaerő-piac jelenlegi működése számos bizonytalanságot rejteget még. A munkáltatók így óvatosan mérlegelik, hogy a munkavállaló számára mikor, menyi szabadságot adjanak ki. A szabadság kiadásával összefüggésben foglaljuk össze a fontosabb követelményeket.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték