Az adóbevallások és beszámolók készítését segítő cikközönünk mellett számos érdekes és hasznos adózási, számviteli, társadalombiztosítási, munkajogi kérdésben nyújtottak támpontot és foglaltak állást szakértőink az elmúlt hónapban.
Adózási, számviteli, munkaügyi, illetve társadalombiztosítási területen dolgozó előfizetőink vagy volt előfizetőink jelentkezését várjuk egy kötetlen beszélgetésre, amelyen szeretnénk felmérni az Adózónával kapcsolatos tapasztalataikat. Jelentkezzen most: adozona@adozona.hu
Adózási, számviteli, munkaügyi, illetve társadalombiztosítási területen dolgozó előfizetőink vagy volt előfizetőink jelentkezését várjuk egy kötetlen beszélgetésre, amelyen szeretnénk felmérni az Adózónával kapcsolatos tapasztalataikat.
Tisztelt Cím! Az lenne a kérdésem, hogy irodahelyiség termelő cég esetében üzemi ingatlannak vagy üzemkörön kívüli ingatlannak minősül? Az irodában az adminisztrációs személyzet végzi a munkáját. Köszönettel.
Belföldi fuvarozó cég külföldi adóalany megrendelésére fuvaroz belföldről (Magyarországról) a külföldi cég telephelyére. A külföldi adóalany a megrendelt fuvar díját fizeti a belföldi fuvarozónak. Ebben az esetben is csökkenteni kell az exportforgalmat a magyar határtól a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó bevétellel? A külföldi adóalanyt ez nem érdekli.
Mikortól kell számítani az osztalék vagy más követelés elévülési idejét? Miként kell elszámolni a ki nem fizetett osztalékot? Olvasónk kérdésére Pölöskei Pálné okleveles adószakértő válaszolt.
Betéti társaság kettős könyvvitelt vezet. A havonta elszámolt és a 1308-as bevalláson bevallott tagi jövedelem és gépkocsi-költségtérítés utolsó három hónapját (2013. októbertől 2013. decemberig) pénzügyileg nem rendezte. Az év zárásakor költségként elszámoltuk, és kötelezettségként mutattuk ki a 2013. évi beszámolóban. Kérdésünk: az elszámolás megfelel-e a számviteli előírásoknak?
Előfordul, hogy egy cég csak úgy tud javítani a fizetőképességén, hogy – az egyébként a tevékenységéhez szükséges – tárgyi eszközt eladja egy lízingcégnek, majd lízingbe veszi azt. Ez a megoldás adózási és számviteli kérdéseket is felvet, amelyeket egy példán keresztül vizsgálunk.
Sokezer hazai cég számviteli gyakorlatát érinti az új Ptk. március 15-én hatályba lévő rendelkezése, amely bizonyos feltételek teljesülése esetén pénzügyi lízinggé minősít egyébként határozott időre szóló bérleti konstrukciókat – hívja fel a figyelmet a MAZARS.
Tisztelt Szakértő! Fenti audit felülvizsgálatra olyat szeretnének kérni egy viszonylag kis kft.-től, hogy sorolja fel az összes jogszabályt, törvényt, amelynek meg kell felelnie a számvitel, pénzügy, munkaügy területén. Ezt maradéktalanul így összegyűjteni szinte lehetetlen. Létezik, hogy erre szükség van? Köszönöm válaszukat.
Egy belföldi kft. Németországban nyitott telephelyet. Kint német könyvelő végzi a könyvvezetést. A cégvezető álláspontja szerint nekem itthon szintén könyvelnem kell a külföldi számlákat, és az így kapott költségmennyiséggel csökkentenem az itthoni adózás előtti eredményt. Ez valóban így van? Miként kell helyesen eljárnom a társasági adó megállapítása során, illetve a könyvelésben?
A kivát választó társaságok némelyikénél máris gyakorlati probléma, hogy mit kell tenniük, ha az új adózási formából vissza kell térniük a társasági adózásba. Olvasónk kérdésére szakértőnk, Szolnoki Béla válaszolt.
Mind többen szeretnék visszakapni a cégüknek adott tagi kölcsönt, elsősorban azért, hogy tisztán álljanak az adóellenőrök előtt. A pénzügyi rendezés egyik lehetséges módjáról feltett olvasói kérdésre szakértőnk, Sinka Júlia válaszolt.
„A Zrt” a tevékenységi köreinek szétválasztása miatt a következő képen alakult át:-a vagyon egy részével kivált és létrehozta „C Kft”-t, „C Kft” a továbbiakban gyakorolja az „A Zrt” korábbi egyik tevékenységét.-a vagyon egy másik felével kivált és beolvadt a már működő „B Kft”-be. „B Kft” a továbbiakban gyakorolja az „A Zrt” korábbi – a „C Kft” tevékenységétől eltérő - tevékenységét.-a megmaradó vagyonnal tovább működik az „A Zrt” és gyakorolja a korábbi „C Kft” és „B Kft” tevékenységétől eltérő tevékenységét.Az átalakulásra 2013.03.31-én került sor. „A Zrt” és „B Kft” változatlan adószámmal működik tovább. Mind az „A Zrt”, mind a „B Kft” – és az átalakulás után újonnan létrejött „C Kft” - 100 %-os tulajdonosa egyaránt ugyanaz a jogi személy.A Tao 5 § (5) bekezdése és a Gt. alapján a fennmaradó társaságot egyszerre kell jogelődnek és jogutódnak is tekinteni.Kérdések:1. A benyújtott 1301, 1308 és 1365-ös bevallásokon a bevallás típusnál nem lett bejelölve az átalakulás ténye (A – kód) Az „A Zrt”, a „B Kft” és a „C Kft” esetében kellett-e volna jelölni és ha igen, akkor hogy, az átalakulás tényét?2. Amennyiben az „A Zrt”-nél és a „B Kft”-nél be kellett volna írni a bevallás típusnál az „A” kódot, a 1308-as bevallásnál a szakképzési hozzájárulás esetében a program csak elszámoló bevallást fogad el (1308A-01-02 30 a mező). Ebben az esetben viszont – mivel mind a két társaság tovább működik - a 2013-as évre 2 db elszámoló bevallás lesz felkönyvelve a folyószámlára? Rendben van így?3. Mivel megszűnő társaság nincs, ezért 71-es bevallás nem került benyújtásra. Sajnos a 13251-es bevallások csak 6 hónappal később lettek beadva, mint kellett volna. Ennek milyen szankciója lehet?4. A Tao tv. 17 § (8) bekezdés alapján az „A Zrt”, a „B Kft” és a „C Kft” mikor használhatja először fel a 17 § (7) bekezdés pontja szerinti, az „A Zrt” átalakulása során rá jutó veszteséget? (Már 2013-ban vagy esetleg csak 2014-ben?) (Csatoltam egy erről szóló NAV tájékoztatót)5. A 17 § (7) bekezdésében szereplő „vagyonmérleg szerinti részesedésen” a jogutód társaságoknak átadott vagyon mérlegében szereplő mérleg főösszeg, és az átalakuló társaság vagyonmérlegében szereplő mérleg főösszeg hányadosát kell érteni? A segítséget előre is köszönöm!
Pszichológus kuponos értékesités keretében értékesiti szolgáltatását: a kuponok ellenértéke, amit a vevők utalnak, a közvetitő cég számlájára folyik be. A közvetitő cég a befolyt vételár 50 százalékát közvetitői jutalékként kiszámlázza a szolgáltató pszichológusnak, a fennmaradó összeg a szolgáltatót illeti, amelyet a közvetitő cég a szolgáltatónak átutal. Úgy gondolom,hogy ez az elszámolás számviteli, illetve adóügyi szempontból nem helyes. Hogyan kellene szabályosan eljárni? Tisztelettel várom válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték