Adózási, számviteli, munkaügyi, illetve társadalombiztosítási területen dolgozó előfizetőink vagy volt előfizetőink jelentkezését várjuk egy kötetlen beszélgetésre, amelyen szeretnénk felmérni az Adózónával kapcsolatos tapasztalataikat. Jelentkezzen most: adozona@adozona.hu
Adózási, számviteli, munkaügyi, illetve társadalombiztosítási területen dolgozó előfizetőink vagy volt előfizetőink jelentkezését várjuk egy kötetlen beszélgetésre, amelyen szeretnénk felmérni az Adózónával kapcsolatos tapasztalataikat.
Tisztelt Cím! Az lenne a kérdésem, hogy irodahelyiség termelő cég esetében üzemi ingatlannak vagy üzemkörön kívüli ingatlannak minősül? Az irodában az adminisztrációs személyzet végzi a munkáját. Köszönettel.
Belföldi fuvarozó cég külföldi adóalany megrendelésére fuvaroz belföldről (Magyarországról) a külföldi cég telephelyére. A külföldi adóalany a megrendelt fuvar díját fizeti a belföldi fuvarozónak. Ebben az esetben is csökkenteni kell az exportforgalmat a magyar határtól a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó bevétellel? A külföldi adóalanyt ez nem érdekli.
Mikortól kell számítani az osztalék vagy más követelés elévülési idejét? Miként kell elszámolni a ki nem fizetett osztalékot? Olvasónk kérdésére Pölöskei Pálné okleveles adószakértő válaszolt.
Betéti társaság kettős könyvvitelt vezet. A havonta elszámolt és a 1308-as bevalláson bevallott tagi jövedelem és gépkocsi-költségtérítés utolsó három hónapját (2013. októbertől 2013. decemberig) pénzügyileg nem rendezte. Az év zárásakor költségként elszámoltuk, és kötelezettségként mutattuk ki a 2013. évi beszámolóban. Kérdésünk: az elszámolás megfelel-e a számviteli előírásoknak?
Előfordul, hogy egy cég csak úgy tud javítani a fizetőképességén, hogy – az egyébként a tevékenységéhez szükséges – tárgyi eszközt eladja egy lízingcégnek, majd lízingbe veszi azt. Ez a megoldás adózási és számviteli kérdéseket is felvet, amelyeket egy példán keresztül vizsgálunk.
Sokezer hazai cég számviteli gyakorlatát érinti az új Ptk. március 15-én hatályba lévő rendelkezése, amely bizonyos feltételek teljesülése esetén pénzügyi lízinggé minősít egyébként határozott időre szóló bérleti konstrukciókat – hívja fel a figyelmet a MAZARS.
Tisztelt Szakértő! Fenti audit felülvizsgálatra olyat szeretnének kérni egy viszonylag kis kft.-től, hogy sorolja fel az összes jogszabályt, törvényt, amelynek meg kell felelnie a számvitel, pénzügy, munkaügy területén. Ezt maradéktalanul így összegyűjteni szinte lehetetlen. Létezik, hogy erre szükség van? Köszönöm válaszukat.
Egy belföldi kft. Németországban nyitott telephelyet. Kint német könyvelő végzi a könyvvezetést. A cégvezető álláspontja szerint nekem itthon szintén könyvelnem kell a külföldi számlákat, és az így kapott költségmennyiséggel csökkentenem az itthoni adózás előtti eredményt. Ez valóban így van? Miként kell helyesen eljárnom a társasági adó megállapítása során, illetve a könyvelésben?
A kivát választó társaságok némelyikénél máris gyakorlati probléma, hogy mit kell tenniük, ha az új adózási formából vissza kell térniük a társasági adózásba. Olvasónk kérdésére szakértőnk, Szolnoki Béla válaszolt.
Mind többen szeretnék visszakapni a cégüknek adott tagi kölcsönt, elsősorban azért, hogy tisztán álljanak az adóellenőrök előtt. A pénzügyi rendezés egyik lehetséges módjáról feltett olvasói kérdésre szakértőnk, Sinka Júlia válaszolt.
„A Zrt” a tevékenységi köreinek szétválasztása miatt a következő képen alakult át:-a vagyon egy részével kivált és létrehozta „C Kft”-t, „C Kft” a továbbiakban gyakorolja az „A Zrt” korábbi egyik tevékenységét.-a vagyon egy másik felével kivált és beolvadt a már működő „B Kft”-be. „B Kft” a továbbiakban gyakorolja az „A Zrt” korábbi – a „C Kft” tevékenységétől eltérő - tevékenységét.-a megmaradó vagyonnal tovább működik az „A Zrt” és gyakorolja a korábbi „C Kft” és „B Kft” tevékenységétől eltérő tevékenységét.Az átalakulásra 2013.03.31-én került sor. „A Zrt” és „B Kft” változatlan adószámmal működik tovább. Mind az „A Zrt”, mind a „B Kft” – és az átalakulás után újonnan létrejött „C Kft” - 100 %-os tulajdonosa egyaránt ugyanaz a jogi személy.A Tao 5 § (5) bekezdése és a Gt. alapján a fennmaradó társaságot egyszerre kell jogelődnek és jogutódnak is tekinteni.Kérdések:1. A benyújtott 1301, 1308 és 1365-ös bevallásokon a bevallás típusnál nem lett bejelölve az átalakulás ténye (A – kód) Az „A Zrt”, a „B Kft” és a „C Kft” esetében kellett-e volna jelölni és ha igen, akkor hogy, az átalakulás tényét?2. Amennyiben az „A Zrt”-nél és a „B Kft”-nél be kellett volna írni a bevallás típusnál az „A” kódot, a 1308-as bevallásnál a szakképzési hozzájárulás esetében a program csak elszámoló bevallást fogad el (1308A-01-02 30 a mező). Ebben az esetben viszont – mivel mind a két társaság tovább működik - a 2013-as évre 2 db elszámoló bevallás lesz felkönyvelve a folyószámlára? Rendben van így?3. Mivel megszűnő társaság nincs, ezért 71-es bevallás nem került benyújtásra. Sajnos a 13251-es bevallások csak 6 hónappal később lettek beadva, mint kellett volna. Ennek milyen szankciója lehet?4. A Tao tv. 17 § (8) bekezdés alapján az „A Zrt”, a „B Kft” és a „C Kft” mikor használhatja először fel a 17 § (7) bekezdés pontja szerinti, az „A Zrt” átalakulása során rá jutó veszteséget? (Már 2013-ban vagy esetleg csak 2014-ben?) (Csatoltam egy erről szóló NAV tájékoztatót)5. A 17 § (7) bekezdésében szereplő „vagyonmérleg szerinti részesedésen” a jogutód társaságoknak átadott vagyon mérlegében szereplő mérleg főösszeg, és az átalakuló társaság vagyonmérlegében szereplő mérleg főösszeg hányadosát kell érteni? A segítséget előre is köszönöm!
Pszichológus kuponos értékesités keretében értékesiti szolgáltatását: a kuponok ellenértéke, amit a vevők utalnak, a közvetitő cég számlájára folyik be. A közvetitő cég a befolyt vételár 50 százalékát közvetitői jutalékként kiszámlázza a szolgáltató pszichológusnak, a fennmaradó összeg a szolgáltatót illeti, amelyet a közvetitő cég a szolgáltatónak átutal. Úgy gondolom,hogy ez az elszámolás számviteli, illetve adóügyi szempontból nem helyes. Hogyan kellene szabályosan eljárni? Tisztelettel várom válaszát.
Hogyan kell elszámolni a befejezetlen beruházásként nyilvántartott, de már nem termő szőlőültetvényt? Olvasónk kérdésére szakértőnk, Sinka Júlia válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték