Csak első látásra tűnik bonyolultabbnak egy devizás ügylet forintosítása, adózása, mint a kör négyszögesítése. „Csak” az áfatörvény és a számviteli törvény szabályait kell jól alkalmaznia, ha devizás megállapodást köt. Hogy milyen árfolyamon bonyolódik az ügylet, az adót hogyan kell forintosítani, mi kerüljön a számlára, mikor és mit kell jelenteni a NAV-nak – minderről és még sok másról is szó lesz.
Két lépcsőben elfogadott, sokakat érintő kisebb-nagyobb módosítások az adórendszerben: mindezeket részletesen tartalmazza a HVG Adó 2016 különszáma. A 484 oldalas kiadvány 15 törvényt közöl teljes terjedelemben, a módosításokkal egységes szerkezetben, eltérő betűtípusokkal kiemelve az év elejei és az évközi változásokat. A kommentárok a Nemzetgazdasági Minisztérium és más adószakértők közreműködésével, sok-sok példával készültek.
Kedves Szakértő! Egy kft. most határozta el, hogy belépne a kivába 2016. január 1-jével. A mostani évet rendesen lezárnánk, és az új évet már, mint kivás cég indítanánk. Ezzel kapcsolatban milyen számviteli, adózási, bevallási feladatokat kell elvégezni? Kérjük szíves válaszukat.
Katás bt. visszatérne a számviteli törvény hatálya alá. Olvasónk ezzel kapcsolatos kérdéseire Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Továbbra is kellene magyar számvitel szerinti nyilvántartásokat és beszámolókat készíteniük az IFRS-re áttérőknek. Táblázatokban foglaltuk össze a két módszer közötti eltéréseket.
Az EY által készített friss felmérés eredménye szerint a pénzintézetek és a hazai vállalkozások többsége érdeklődést mutat a Nemzetközi Pénzügyi és Beszámolási Standardok (IFRS) hazai beszámolási célokra történő bevezetésével kapcsolatban. Várhatóan ez az érdeklődés tovább nő, miután a kormány 2015. június 12-ei határozatában elfogadta az IFRS egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazását.
A napokban a teljes számviteli, pénzügyi szakmában hatalmas várakozásokkal övezett esemény történt, amely az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásait hozta elérhető közelségbe. 2015. június 12-én megszületett ugyanis a kormány 1387/2015. számú határozata a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásáról (a dokumentum teljes terjedelmében elérhető a Magyar Közlönyben.) „A határozat szerint a bevezetés több lépcsőben történik meg, számos társaságnak már 2016-től választható, illetve 2017-től kötelező hatállyal” – hangsúlyozza Balázs Gábor, a PwC Magyarország cégtársa.
A június 16–17-ei rendkívüli ülésnapokat követően a jövő héten hétfőre és keddre újabb rendkívüli plenáris ülések összehívását kezdeményezte a kormány.
A számviteli törvény minden gazdálkodó számára előírja, hogy az üzleti év könyveinek zárását követően a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről egy könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót adjon a gazdasági szereplők tájékoztatása céljából – írja hírlevelében a BDO.
A tavalyi év utolsó napjaiban bekövetkezett jelentős forintgyengülés miatt felértékelődnek a társasági adótörvény nem realizált árfolyam-különbözetre vonatkozó előírásai. Cikkünkben összefoglaltuk, mit kell tudniuk a cégeknek a 2014. évi társaságiadó-kötelezettség megállapításánál alkalmazható előírásokról.
Egy bt. 2015. 01. 01-től katás szeretne lenni, és a beszámolójában a következő adatok szerepelnek: Tárgyi eszköz (nem apportból) 463 ezer forint, pénzeszközök 1 millió 830 ezer forint, jegyzett tőke 20 ezer forint, eredménytartalék: 3 millió 868 ezer forint, mérleg szerinti eredmény 400 ezer forint. Jól értelmezem-e, hogy a (3868+400)-463=3805*0,16=609 ezer forint személyi jövedelemadót kell fizetni 3 egyenlő részletben a cégnek? Ezen adó megfizetése után a pénzeszközök között nyilvántartott 1 millió 830 ezer forintot a cégből ki lehet venni adózottan? Hogyan kell könyvelni és kimutatni a 2014. évi záró beszámolóban osztalék utáni adót kiváltó adót és a pénzeszközöket? Milyen számviteli és adózási teendője van még a bt.-nek az áttéréskor?
Az utalvány értékesítésének számviteli elszámolására milyen szabályok vonatkoznak?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk új társasházi lakásokat épít és értékesíti azokat. Egy lakást szeretne irodaként megtartani. Milyen számviteli és adózási feltételekkel tehető ez meg? Köszönjük szépen a válaszukat.
Pénzügyi lízing, utólag adott engedmény, eredménytartalék: csak néhány azok közül a fogalmak közül, amelyet a 2015-re szóló adócsomag módosít, pontosít a számviteli törvényben.
Egy eva hatálya alá tartozó bt. 2014.október 1-jével elhatározta végelszámolását. A 72/2006./IV.3./ Korm.rend. 3. §-a értelmében a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal tevékenységet záró beszámolót kell késziteni és közzétenni.Tekintettel arra,hogy az evás bt. bevételi nyilvántartást vezetett, és nem tartozott a számviteli tv. hatálya alá, jól gondolom-e, hogy rá a tevékenységet záró beszámoló elkészítési kötelezettsége nem vonatkozik? Mivel azonban október 1-jével a végelszámolás miatt eva-alanyisága megszünik, és visszakerül az Szvt.hatálya alá, a Szvt. 2./A. § /4/ bekezdése értelmében október 1-jével nyitó mérleget kell készítenie, és azt könyvvizsgálóval ellenőriztetnie. Kérdésem, hogy ezt a nyitó mérleget letétbe kell-e helyeztetnie és közzé kell-e tennie, és ha igen, ezt milyen határidővel kell megtennie, mert erre vonatkozóan a számviteli törvényben nem találtam előirást. Üdvözlettel várom szives válaszukat.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték