Egy cég fél évre lehetőséget kapott egy mozgó asztalnál való értékesítésre. Ez úgy néz ki, hogy fix helyen vannak, de minden este 'eltolják' az asztalt. Ajándéktárgyakat értékesítenek. A cégnek nincs boltja, webshopon keresztül értékesítenek. Kell-e a cégnek erre a 6 hónapra pénztárgép, vagy elegendő nyugtát, illetve számlát kibocsátania? Köszönöm
Május 29.
Most, hogy remélhetően elcsitulnak a kedélyek azok után, hogy a NAV újabb, 2014. április 9-ei közleménye az „eredeti állapotot helyreállítva” továbbra is elfogadhatónak tartja a nyugtakibocsátással együttjáró pénztárgép-használat melletti számlaadást, érdemes ennek fényében is áttekinteni, hogy kiknek kell, s kiknek nem kell az általuk kibocsátott számlák adatairól jelenteniük az állami adóhatóság felé.
Május 8.
Május 1. (május 5.)
A 2014.04.09-ei NAV tájékoztatóban ez szerepel: "Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell. " Itt minden típusú pénztárgépre gondolnak (hagyományos, illetve online)? Még sok kereskedő használ hagyományos pénztárgépet, mert például van érvényes megrendelése, de még nem kapta meg a gépet. Korábban pedig 04.01-jén azt írta a NAV: "Abban az esetben, ha az adóalany az adott ügyletről – nem az online pénztárgéppel előállított – számlát bocsát ki, az ügylet adatait nem kell beütnie az online pénztárgépbe." Köszönettel: Kurunczi Flóriánné
Új tájékoztatót tett közzé a NAV honlapján a számlával bizonylatolt ügylet adatainak pénztárgépben való rögzítéséről. Az adóhatóság ismételten leszögezi: egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy nyugtát) kell kibocsátani. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell. Az adóhatóság ugyanakkor azt ígéri, hogy nem alkalmaz szankciót, ha a számlával bizonylatolt értékesítést a pénztárgépben is szerepeltetik az adózók.
Egyéni vállalkozó feleségnek ruházati boltja van. A férje a vállalkozásban alkalmazott, villanyszerelő. Ő a munkáiról számlát állít ki. A készpénzes számlát beütik a pénztárgépbe, a nyugtát csatolják a számlatömbbe. Az átutalásos számlák összege bankszámlára érkezik. Egyik helyiségüket bérbe adják, azt készpénzzel egyenlítik ki, ezt is beütik a pénztárgépbe. Akkor most mi a teendő? Ezekről a számlákról kellene jelenteni ?
Az adóhatóság honlapján megjelent egy „gyönyörű” értelmezés arról, hogy számla adásakor nem szabad gépi nyugtát adni. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy Önöknek mi erről a véleménye? – kérdezte olvasónk. Mint arról az Adózóna.hu elsőként beszámolt, olvasónk kérdésének feltevése napján, április 3-án eltűnt az adóhatóság oldaláról az április 1-jén kiadott értelmezés. Azonnal érdeklődtünk az adóhatóságnál ennek okáról, kérdésünkre mostanáig nem kaptunk választ.
Hogyan kell dokumentálniuk (bizonylatolniuk) tevékenységüket azoknak a használtcikk-kereskedelemmel foglalkozó adózóknak, akik viszonteladóként is tevékenykednek, milyen adatokat kell feltüntetniük a számlákon? Milyen változásokat hozott az új Ptk.?
Számlakibocsátás esetén az online pénztárgépből nem szabad nyugtát kibocsátani címmel április 1-jén volt a NAV honlapján egy cikk, mely szerint "az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 159. §-ának, 165. § (1) bekezdés b) pontjának és 166. §-ának együttes olvasata alapján egy adott ügylet tekintetében az adóalany vagy számlaadási, vagy nyugtaadási kötelezettséget teljesít, e kettő sosem történhet párhuzamosan". Ez vajon hogyan, és mennyiben igaz?
Eltűnt a NAV honlapjáról tegnap reggelre az áfatörvénynek az az értelmezése, miszerint ha az adóalany – nem az online kasszával előállított – számlát bocsát ki, az ügylet adatait nem kell beütnie az online pénztárgépbe, s ha a nyugtakibocsátást követően kér valaki számlát, akkor sztornírozni kell a nyugtát – hívta fel az Adózóna.hu figyelmét egy olvasónk. Az adóhatóságnak csütörtökön délelőtt elküldött levelünkben meg szerettük volna tudni ennek az okát, de kérdésünkre mostanáig nem érkezett válasz.
Tisztelt Adózóna! Adóhatóság honlapján megjelent egy gyönyörű értelmezés arról, hogy számla adásakor nem szabad gépi nyugtát adni. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy Önöknek mi erről a véleménye, mivel a vállalkozások 99 %-a eddig úgy járt el, hogy a pénztárgépbe beütött ellenértékről gépi nyugtát adott, majd arról számlát állított ki, és azt hozzátűzte a számlához, ezzel igazolva, hogy a pénztárgépbe beütötték a számla ellenértékét, kettős könyvelés ne történjen. Viszont a NAV kiadott közleménye ezt a gyakorlatot megtiltja, ami igen furcsa helyzetekhez vezethet, hiszen eddig azért bírságoltak meg valakit, mert a bevétel rögzítésére a pénztárgép volt az elsődleges az arra kötelezetteknek. Azért sok kérdést felvet a kiadott közlemény, például: – számláról beszél és nem egyszerűsített számláról, – az áfatörvény akkor szól nyugtaadási mentességről, ha mindenkinek számlát ad és nem egyet-egyet, – áfatörvényre hivatkozik és nem a 3/2013-as NGM rendeletre, – nyugta stornírozásról beszél pénztárgépben, ami nem történhet meg, stb… Szóval ez a NAV-os vélemény valószínűleg megmozgatta mind a szakmabeli, mind a vállalkozói réteget és szeretném ha Önök is elmondanák róla véleményüket! Köszönöm!
Aggályos jogi megoldáson alapul az az előírás, amely szerint azoknak a vállalkozásoknak is eleget kell tenniük előzetes bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségüknek, amelyek nyugtaadás helyett számlával bizonylatolják az ügyleteiket.
A masszőr magánszemélynek nyugtát ad. Ráírja a nyugtára az ügyfél nevét, címét, adóazonosító jelét. Nyugtát nem tud jelenteni a nyomtatványon. Számlát kell adnia. Most meg nem tudjuk az adóazonosító jelet beírni. Katás, 2013. szeptember 1-jén kezdte a tevékenységét. A lakásán dolgozik. Milyen adatbázissal menjünk a masszőrhöz?
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték