36 találat a(z) számlázási szabályok cimkére
Számlázási szabályok határon átnyúló ügyletek és azok önszámlázása esetén Cikk
A meghatalmazottként történő számlakiállítás tapasztalataink szerint számos problémát vet fel. Három részből álló cikksorozatunkban ezen kérdésekkel foglalkozunk.
Számlakibocsátásra irányadó szabályok áfaregisztrált adóalanyok által teljesített ügyletek esetén Cikk
Cikkünkben a számlakibocsátással kapcsolatos általános szabályokat nézzük végig, és arra a kérdésre keressük a választ, hogy egy olyan adóalany esetén, amely „csak” egy külföldi cég áfaregisztrációja (azaz nem letelepedett, de áfafizetési kötelezettséggel járó tevékenységet végző cég) milyen számlázási szabályokat kell alkalmazni, vonatkozik-e ezen adóalanyokra a magyar számlázási, illetve online adatszolgáltatási kötelezettség.
Számlázási szabályok nemzetközi ügyleteknél Cikk
A belföldi vállalkozások nemzetközi térnyerésével külföldi megrendelőik is megszaporodtak. Mi a helyzet számlázáskor, melyik állam szabályait kell alkalmazni a bizonylat kiállítása során?
Kötelező a kontírkódot feltüntetni a számlákon? Kérdés
Tisztelt Szakértő! Könyvelési programunkban van lehetőség, hogy előre berögzítsünk könyvelési kontírkódokat, például 1-es kóddal: T814-466 K 4541. Elegendő-e, hogyha az ezen könyvelési tétel alá tartozó számlákra hivatkozással csak 1-es kódot írok, vagy minden számlán ugyanúgy fel kell tüntenem, hogy T814-466 K 4541?
Új számlázási szabályok könyvelőknek Kérdés
Tisztelt Szakértők! Könyvelő cégként a könyvelési anyagot a tárgyhónapot követően kapom meg, és dolgozom fel. Például a júniusi bizonylatokat júliusban dolgozom fel, és akkor számlázom. A jelenlegi szabályok szerint a számla teljesítési és fizetési határideje július 25. A számla szövegében "06. hó számviteli feldolgozás" szerepel. Az új szabályok szerint a 06. havi feldolgozás számláját 06. 30-ai, vagy 07. 31-ei teljesítési dátummal kell kiállítanom? Köszönettel: Herendi Anikó
Itt a könyvelők legújabb réme: webáruházak és a PayPal Cikk
Nem kis fejtörést okoz a könyvelőknek a webáruházak elszámolása, különösen akkor, ha többszöri devizaátváltások is nehezítik a beérkező bevételek számszerűsítését, a PayPal-on keresztüli fizetés elterjedése pedig újabb kihívások elé állítja őket. Cikkünkben támpontot nyújtunk a helyes elszámoláshoz, és részletesen bemutatjuk a webáruházakra vonatkozó számlázási szabályoka is.
Saját fejlesztésű szoftver Kérdés
Egy alanyi mentes egyéni vállalkozó kifejlesztett több szoftvert, mely az internetről letölthető (Pay pal díjfizetés után van lehetőség a letöltésre; a pénz egy amerikai bankszámlára kerül). Kérdésem, hogy a számla kiállítása hogyan történik helyesen, ha belföldi, ha EU-tagország vagy EU-n kívüli ország állampolgára, illetve cége veszi igénybe a szolgáltatást. Melyik esetben járhat el alanyi mentes minőségében, s mely esetekben nem? Amennyiben a bevétel eléri a 6 milliós határt, akkor hogyan változik a számlakiállítás szabálya (áfa szempontjából)?
Külképviselet – logisztikai szolgáltatás Kérdés
Egy német székhelyű, közösségi adószámmal rendelkező cég a Távol-Keletről árukat vásárol. Ez az áru közvetlenül a magyarországi kft. székhelyére érkezik. Az árukról szóló számlák, vámokmányok a német cég nevére szólnak. A magyarországi kft. az alábbi logisztikai feladatokat látja el - szerződés alapján - a német vállalkozás felé: - raktározás, tárolás, belső anyagmozgatás, call center üzemeltetés. (Call center: közösségen belüli országok cégeinek megkeresése a behozott termék eladására). A magyarországi telephelyen lévő áru a közösségen belüli vásárló számára innen kerül kiszállításra, annak teljes lebonyolítását a magyarországi cég végzi. Egyes árukat meg a magyarországi kft. vásárol meg, és értékesíti azt belföldre. Kérdéseink: - Logisztikai feladatok, mint szolgáltatásnyújtás közösségen belüli értékesítése áfamentes (áfalevonásra jogosító) tevékenységnek minősül-e, vagy az ingatlan fekvése szerinti besorolás alapján általános áfakulccsal adózik? - A német cégnek a közösségen belülre értékesített árut (melyet Magyarországról szállítanak) milyen áfatartalommal kell továbbszámláznia a tényleges vásárlónak?
Számlázás vadászat Kérdés
A vadásztársaságnál norvég vadászok lőttek őzbakokat. A trófeák árát kifizették forintban a vadászat után, erról pénztárbevételi bizonylat készült. A trófeákat kivitték Norvégiába. A vadásztársaság alanyi mentes. Ki kell-e állítani számlát? Mivel a társaság alanyi mentes, áfa nélkül? Számít-e, hogy norvégok fizették ezt az összeget?
NAV által engedményezett online gép előlege Kérdés
Tisztelt Szakértő! A NAV által "betiltott" gép előlegét megkapta az adóhatóságnak "megfelelő" cég (Micra) – ez nálunk fejlesztési célra folyósított támogatásként bevétel és követelés. Az eladónál a mi támogatásunk a pénztárgép számla szerinti eladási árának része lesz. A Micra beszámítás útján veszi figyelembe a 31 750 forint támogatást, melyet mi könyvelünk árbevételnek. Az a kérdésem, hogy helyesen tette-e a Micra, hogy a NAV által elutalt 31 750 forintról, mint előlegről, áfás számlát állított ki részünkre? Az előlegről kétszer kaptunk áfás számlát! Ez azt jelenti, hogy az áfát kétszer visszaigényelhetjük? Szerintem valami sántít. Várom válaszukat: Üdvözlettel Ujlakiné
Közösségen belüli termékbeszerzés és kapcsolódó szolgáltatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közösségi adószámmal rendelkező belföldi adóalany közösségen belülről szerzi be árukészletét (a szállító is rendelkezik közösségi adószámmal). Az árubeszerzéshez kapcsolódó szállítási költséget ugyanezen szállító számlázza a belföldi, közösségi adószámmal rendelkező adóalanynak. Ezzel kapcsolatban több kérdésben szeretném a segítségét kérni: 1. Ha a szállítási költséget külön számlázzák, akkor tekintheti-e a cég az árukészlet bekerülési értékének? 2. Közösségen belülről igénybe vett szolgáltatást az áfabevallás 18. sorában szükséges feltüntetni (Közösségen belüli adóalanytól igénybe vett szolgáltatás 37. § (1) bek). Ezen igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódhat áfalevonási jog?
Konzorcium árbevétele Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy építési beruházási projektben konzorciumi tag (vezető tag), a konzorciumi szerződésben a pénzügyi ütemezés szerint a konzorcium-vezető jogosult számlát benyújtani. Kérdéseim a következők ezzel kapcsolatban: 1. Milyen bizonylat alapján fogjuk a másik konzorciumi taggal elszámolni az elvégzett munkákra kapott bevételt és költséget? (Számla, konzorciumi szerződés? ) Tudomásom szerint nem számlázhatnak egymásnak a konzorciumi tagok (?) 2. A Tao. tv. vagy a Sztv. előír-e a konzorciumi szerződések alapján megvalósult árbevétellel kapcsolatosan bármilyen szabályt? Válaszát köszönöm.
Áfa – számlázás Kérdés
Tisztelt Tanácsadó! Kiállítást építő cég Magyarországon (is) szerzi be a kiállítás építéséhez szükséges anyagokat. Előkészítés után saját maga szállítja ki az elkészített elemeket. Jelen esetben egy szingapúri cég a megrendelő, de a kiállítás(építés) Athénban van. Kérdésem, hogy ez közösségen belüli szolgáltatásnyújtásnak minősül-e és áfamentesen számlázható, vagy az Áfa tv. 39. §-a alapján kell számlázni, és be kell jelentkezni a görög adóhatósághoz? Kérem sürgős válaszát! Előre is köszönettel: Ivitz Andrea
Számla teljesítés dátuma, számlázás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét kérni az új Áfa tv. értelmezésében. Nem vagyunk áfakörösek (általános iskola), és az új szabály szerint nem fogadhatunk be július 1-jével olyan számlát, amelynek a teljesítési dátuma a hónap utolsó napjára esik. Szeretném kérdezni, hogy ez azokra vonatkozik, akikkel szerződésünk van (víz, villany, gáz, telefon, biztonságvédelem, szemétszállítás, lízing), tehát minden hónapban folyamatos szerződésünk van? Aktuális szennyvízszippantásnál mi a helyes teljesítés dátuma? A másik kérdésem az lenne, hogy ha terembérletről állítok ki számlát, akkor nekünk is a teljesítés dátuma a hónap utolsó napjára kell, hogy essen? Köszönöm válaszát!
Ingatlan-bérbeadásnál számla kiállítása és adóigazolás Kérdés
Nyugdíjas vagyok. Több évvel ezelőtt adószámot váltottam ki ingatlan-bérbeadásra. Jelenleg két cégnek havi 40 000, illetve 25 000 forintért bérbeadom az ingatlanomat. A bérbeadáassal kapcsolatban azt szeretném megkérdezni, hogy ha a szerződésben az szerepel, hogy a bérlő vállalja a bérleti díj utáni 16 százalékos szja-kötelezettség megfizetését, akkor nekem milyen összegről kell kiállítanom a számlát, vagy más bizonylatot, illetve, ha én 40 000 forintról állítom ki a számlát, mert annyit kapok kézhez, akkor a cégnek év végén mekkora összegről kell kiállítania az M30-as igazolást az önálló tevékenységből származó jövedelmemről? A költségeket a 10 százalékos költséghányaddal veszem figyelembe. Mindkét cég másképpen értelmezi a számla kiállítását és év végén a munkáltatói igazoláson szereplő összegeket is. Kérem szíveskedjék nekem a fenti számok alapján konkrétan megadni, hogy milyen összegről kell kiállítanom a számlát, és a cégeknek milyen összegről kell adni igazolást?