135 találat a(z) szünetelés cimkére

Egyéni vállalkozók: közeleg a bevallási határidő Cikk

Az egyéni vállalkozóknak február 26-ig kell benyújtaniuk 2017-ről szóló szja-bevallásukat és befizetniük az adót. Ez az evások és katások határideje is – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdai közleményében.

Egyéni cég alapítása Kérdés

Egy egyéni vállalkozó szeretne egyéni cég lenni, és a kata adózást választani. Egyéni cégként a korlátolt felelősséget választaná. Van az egyéni cég alapításának, működésének, esetleges megszűnésének valami rejtett adózási kockázata? Kissé idegennek tűnik, hogy míg a kft.-k nem választhatják a katát, addig egy egyéni cég megteheti ezt korlátolt felelősség mellett is. Jól látom, hogy ilyen esetben ötvözhető a kata adózás által kínált lehetőség, illetve a korlátolt felelősség (szemben az egyéni vállalkozás korlátlan felelősségével)? Az alapításnak van valami speciális előírása (okiratkészítés, cégbejegyzés stb. kívül)? Például: előtte az egyéni vállalkozásnak x hónapig működnie kell? Én nem találtam ilyen előírást. Ha a katát választja, kikerül a számviteli, tao törvény alól, akkor neki mint egyéni cégnek is csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie? Az egyéni vállalkozás szüneteltethető, de az egyéni cég nem? Köszönöm

Két évvel ezelőtt szünetelés megszűnése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jól gondolom, hogy arra az egyéni vállalkozóra, aki 2016-ban kezdte vállalkozása szüneteltetését még az 5 éves korlát vonatkozik, azaz 2021-ig szüneteltetheti a tevékenységét?

Szünetelés után Kérdés

Egyéni vállalkozó újraindítja vállalkozását év közben. Szünetelés előtt áfás volt, most az újraindításkor választhatja-e az alanyi adómentességet?

Őstermelő biztosítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Főfoglalkozású egyéni vállalkozó tevékenységét 2018. január 8. napjától szünetelteti, legfeljebb 2. évig. E tevékenysége mellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytatott. Mivel a vállalkozásában a biztosítási idő szünetel, mezőgazdasági őstermelőként válhat-e biztosítottá, mint nem kezdő, mert ezen tevékenységét 2016 óta folytatja. Helyesen járok-e el, ha bejelentem T1041-es nyomtatványon 2018. 01. 09. napjától mint főfoglalkozású mezőgazdasági őstermelőt, és az előző évben e tevékenységből megszerzett jövedelem 20 százalék után negyedéves bevallás, illetve befizetés mellett szerzek biztosítást, szolgálati időt? Ebben az esetben vonatkozik-e a kötelező minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség? A szünetelést éven belül hányszor élesztheti fel a vállalkozó? A 2 éves szünetelési maximum korlát ilyen esetben honnan számolandó? Köszönettel!

Kata-tartozás Kérdés

A törvény szerint azok, akiknek december 31-én 100 ezer forintot meghaladó adótartozásuk van, azt kizárják a katából. Kérdésem, hogy azok az egyéni vállalkozók, akik decembertől szünetelnek, s 100 ezer forintnál nagyobb adótartozással rendelkeznek, amikor tavasszal "újraélednek", akkor maradhatnak-e katások?

Lehet, hogy decemberben vissza kell fizetnie nyugdíját? Szünetelő ellátás Cikk

2012. január 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítás keretein belül saját jogú nyugdíj, valamint korhatár előtti ellátás megállapítására és folyósítására van mód. Saját jogú nyugdíjat az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek, valamint nők esetében az úgynevezett „nők 40” kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek kaphatnak. A nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, de a külön jogszabályban meghatározott jogosultsági feltételekkel rendelkező személyeknek korhatár előtti ellátást folyósíthatnak.

Családi kedvezmény passzív hallgatói jogviszony esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha az egyetemista gyermek hallgatói jogviszony úgynevezett passzív (szünetelő), akkor a családi adókedvezmény szempontjából beszámítható-e eltartottként? Az iskola által kiadott igazoláson az szerepel, hogy a gyermek hallgatói jogviszonya 2017.09.01-2018.01.31. közötti időszakban passzív (szünetelő), és a nevezett hallgatói jogviszonya megszűnésének becsült időpontja 2021.01.30. A gyermek jövedelemmel nem rendelkezik. Véleményem szerint ha a hallgatói jogviszony csak szünetel, akkor beszámítható a gyermek eltartottként, mivel a hallgatói jogviszonya nem szűnt meg. Azért nagyon fontos, mert három gyermeknél nagyon nem mindegy, hogy 2 vagy 3 eltartottat veszek figyelembe a kedvezmény igénylésénél. Várom válaszát a fenti kérdésben.

Szünetelés alatti bevétel elszámolása Kérdés

Egyéni vállalkozó 4 éve szünetelteti a vállalkozási tevékenységét. A szünetelés megkezdésének időpontja előtt felhalmozott sok adó- és járuléktartozást. Megpróbálta az adóhivatal több esetben a végrehajtást, de eredménytelenül. 2017-ben elévülés miatt a folyószámlát rendezte az adóhivatal, és eltörölte az tartozások jelentős részét. Azt kérdezem, hogy ebben az esetben a régen költségként elszámolt szakképzési hozzájárulást, szochót (amit ugyancsak töröltek) bevételként el kell számolni a 2017. évi adóbevallásban?

Katás egyéni vállalkozó – iparűzési adó szüneteléskor Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy mikor, és mennyi iparűzési adót (2 százalékos kulcs) kell fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, aki 2017.02.01-2017.05.01-ig szünetelt? Kérném szépen az algoritmus megadását is. Milyen bevallási kötelezettsége van, és milyen határidővel? Köszönöm.

Ezzel jár, ha a nyugdíjas jövedelme meghaladja a kereseti korlátot Cikk

Mi a teendője a nyugdíjasnak, illetve a foglalkoztatójának, ha a korhatárt be nem töltött személy nyugdíjjárulék-köteles jövedelme meghaladja az úgynevezett kereseti korlátot? Mik a következmények? Ismertetjük.

Építőipar – ideiglenes iparűzési adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Építőipari kivitelezéssel foglalkozó cég ideiglenes iparűzési adójának megállapításához kérnék segítséget. A szerződés alapján a munka megkezdése és a teljesítésigazolás kiadása közötti időtartam nem haladja meg a 180 napot, így ideiglenes iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek az adott önkormányzatnál. Amennyiben a kivitelezés valamilyen okból hosszabb ideig szünetel (30 napot meghaladóan) építési naplóban rögzítve van a szünetelés ténye, akkor is a teljes időtartamra kell bevallani és megfizetni az ideiglenes iparűzési adót? Ez idő alatt egy másik településen végez munkát a cég, ahol akár szintén keletkezhet ideiglenes adófizetési kötelezettsége. Amennyiben egy hasonló hosszú időtartamú építkezésen a fent említett cég alvállalkozót is igénybe vesz, és ebben az időtartamban a megbízó cég nem végez ténylegesen munkát, de a szerződés szerint a munkát megkezdte, teljesítésigazolás még nem áll rendelkezésre, mert az alvállalkozó által végzett folyamatok is ennek a szerződésnek a részét képezik, akkor mindkét szóban forgó cég adófizetésre kötelezett az építkezés helyén illetékes önkormányzatnál? Válaszát előre is köszönöm!

Szünetelő katás egyéni vállalkozó megszüntetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy katás egyéni vállalkozó 2016. 04. 29-étől szünetelteti a tevékenységét. 2017. 05. 04-ével szeretné megszüntetni a vállalkozást. Szünetelő katás egyéni vállalkozó egyből megszüntetheti a tevékenységet, vagy előbb vissza kell jönnie a szüneteltetésből? Ha vissza kell jönnie, katásként meg kell fizetni az 50 000 Ft-ot teljes hónapra? Vagy visszajöhet az szja alá tartozó sima egyéni vállalkozóként és úgy lehet megszüntetni? Köszönettel: Fidler Gáborné

Munkavégzés alóli mentesülés Kérdés

Tisztelt Adózóna! Munkavállalónk hosszú ideje beteg. Jelezték az OEP-től, hogy már táppénzt nem tudnak részére folyósítani. A munkavállaló továbbra is beteg, erről folyamatosan hozza a kórházi igazolásait. Kérdésem, hogy ebben az esetben (mivel táppénzt már nem folyósítanak a részére) a munkáltatónál szünetel a biztosítása? Be kell jelentenünk a szünetelést? A dolgozónak be kell jelentkeznie erre az időszakra egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére? Ha igen, milyen időponttal? Azzal a nappal, amikortól nem kap táppénzt? Ugyanez a nap lesz, amikortól szünetel a biztosítása? Köszönöm!

Megszűnő egyéni vállalkozó tárgyi eszközei Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jelenleg szünetelő (2016.10. hótól) egyéni vállalkozó rendelkezik 2015-ben vásárolt nagy értékű tárgyi eszközzel (kb. 2,7 M Ft nyilvántartási értékű). A vásárlás évében veszteséges volt, így bár az eszköz kizárólag üzemi célt szolgál, az értékcsökkenés megkezdésének évében (2015-ben) a nettó értéket nem tudta elszámolni, mint osztalékalap csökkentő tételt. Kérdéseim: 1. Ha eladná az eszközt a megszűnés előtt, akkor az eszköz eladási árával szemben tudja-e érvényesíteni a nyilvántartás szerinti értéket mint költséget a 1753 záró szja bevallásában (értékcsökkenés elszámolva 2016.09.30-ig)? 2. Ahhoz, hogy értékesítse az eszközt, újra kell-e indítani például 1 napra a vállalkozást, hogy utána szüntesse meg véglegesen? 3. Amennyiben szünetelésből szűnik meg, szünetelés alatt értékesítheti-e az eszközt, és amennyiben igen, akkor az a vállalkozásból származó jövedelem lesz, vagy magánszemélyként egyéb jövedelem? Ha magánszemélyként egyéb jövedelem vagy ingóságértékesítésből származó, akkor milyen költséget számolhat el az eladási árral szemben? 4. A megszűnés évéről benyújtandó szja-bevallásban a korábbi évek nyilvántartott vesztesége is csak az adóévi nyereség 50 százalékáig vehető figyelembe, vagy megszűnéskor nem kell alkalmazni az 50 százalékos szabályt?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Képernyő előtti munkavégzés

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Átalakulás esetén eredménytartalék felosztása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink