A rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátások nem minősülnek saját jogú nyugdíjnak, összegük az érintett megváltozott munkaképességű személy egészségi állapotától, valamint a havi átlagjövedelmének összegétől függ, az előzetes biztosítási idő kizárólag az ellátásra való jogosultság szempontjából számít.
Számos kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy milyen egyéb tevékenységeket folytathatnak a kisadózó vállalkozók tételes adóját (kata) alkalmazó egyéni vállalkozók. Cikkünkben összefoglaljuk a kata választására vonatkozó legfontosabb tudnivalókat, valamint a felmerülő kérdéseket és válaszokat.
A rokkantsági ellátásában részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak, tehát, amennyiben biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít (aminek jogszabályi akadálya nincs, hiszen korlátlanul folytathat keresőtevékenységet), járulékfizetési kötelezettség terheli. A járulékalapot képező jövedelmet révén magasabb ellátásra tehet szert.
A nyugdíjak, illetve nyugdíjszerű ellátásoknak a munkavégzés miatti esetleges szüneteltetése iránt fokozott érdeklődés mutatkozik minden évben. Ezen ellátások szüneteltetésénél elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy az érintett személy milyen ellátásban részesül, ugyanis a keresőtevékenység miatti ellátás szüneteltetésének szabályozása eltérő attól függően, hogy nyugellátásban vagy nyugdíjszerű – korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban – ellátásban részesül az adott személy.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték