A megváltozott munkaképességű személyek részére megállapítható ellátások – rehabilitációs, rokkantsági ellátások – nem minősülnek nyugdíjnak, ezért azok összegének meghatározása is eltér a nyugdíjakra vonatkozó számítási szabályoktól. Az ellátások összege az egészségi állapot, valamint a havi átlagjövedelem összegétől függ, az átlagjövedelmet pedig a táppénzre vonatkozó szabályokhoz hasonló módon kell meghatározni.
Több kérdés is érkezett mostanában a rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló társadalombiztosítási jogállására vonatkozóan. Az esetek jó részében kiderül, valójában a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mm.) szerinti rokkantsági ellátáshoz kapcsolódik a felvetett probléma.
Tájékoztatót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a a családi kedvezmény érvényesítésének lehetőségéről a családi pótlékra saját jogon jogosult, rokkantsági járadékban részesülő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személyek esetében.
A rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás alapja a havi átlagjövedelemnek – a komplex felülvizsgálat eredményétől függő – meghatározott százaléka. Ha valaki az ellátás mellett korlátlanul folytatható keresőtevékenységéből a múlt évben magasabb jövedelmet szerzett, mint amekkora jövedelem alapján eredendően megállapították a rokkantsági ellátását, újraszámíttathatja azt, noha ehhez kerülő út vezet.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték