Tisztelt Szakértő! A segítségét kérném, a következőkben: kft. bolti kiskert folytat (lakberendezés) és természetesen a boltban pénztárgépet használ. Kitelepülnének rendezvényekre egyszer-egyszer, de az üzlet nyitva lenne ezeken a napokon is. A kérdésem az lenne, hogy kötelező-e új pénztárgépet beszerezni a rendezvényekre, vagy nyugtázhatnak is? Nagyon sürgős lenne a válasz! Köszönöm!
Pénztárgéphasználatot, számla és nyugtaadás, alkalmazottak bejelentését, a jövedéki termékek forgalmazási szabályainak betartását ellenőrzi országszerte a legfrissebb adótraffipax szerint a napokban a NAV.
Tisztelt Szakértő! Ha egy pénztárgéphasználatra kötelezett cég a saját népszerűsítésének érdekében olyan rendezvényt szervez, melyre az esetleg érdeklődő lakosságot is várják, és a rendezvény regisztrációköteles, mely díjhoz kötött, akkor ezt a regisztrációs díjat elegendő, ha pénztárgépbe történő beütéssel bizonylatolják? Vagy mindenképpen számla kiállítására lennének e tekintetben kötelesek? A díjban benne foglaltatik egy üdítő is. Ennek van jelentősége ebből szempontból? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az egyik város nonprofit kft.-je rendezi meg a város napját. Lesznek támogatói szerződések a cégek által felajánlott támogatásokhoz. Az lenne a kérdésem, hogy a lakossági támogatások felajánlását hogyan lehet megoldani? Ha mondjuk 500 vagy 1000 forintos címletű támogatójegyeket készítene egyedileg a nonprofit kft. és azokat sorszámozná, az szabályos? A támogatói jegyek bevételéhez milyen bizonylatot kell kiállítani? Nyugtatömböt lehet rá alkalmazni vagy bevételi pénztárbizonylaton vegyék át a pénzt? Az ilyen bevétel áfamentes ugye? Válaszát előre is köszönöm! HS
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogyha egy cég jubileumi vagy más hasonló ünnepséget tart és ebből az alkalomból lufikat vásárol/ugrálóvárat bérel, más szórakoztató elemeket helyez el, melyeket részben a lakosság is látogathat, akkor elszámolhatóak-e ezen költségek, illetve levonható-e ezekből az áfa? Van-e bármilyen közteher jellegű költség ezzel kapcsolatban, mely a céget terheli? Étel és ital fogyasztását a vállalkozás nem biztosítja. Van különbség a kérdésre adott válaszában akkor, ha a rendezvényt a lakosság nem, csak a cég dolgozói/meghívott vendégei és családtagjai látogathatják? Válaszát köszönöm!
A nyári időszakban sok kereskedő és vendéglős kitelepül alkalmi rendezvényekre, sőt van, aki kifejezetten csak ilyen keretek között működik, értékesít. A számla- vagy nyugtaadás ilyenkor is kötelező. Az online pénztárgép kötelező használata ezen alkalmi rendezvényeken, vásárokon a tevékenység statisztikai besorolásának függvénye. A NAV néhány fontos szabályra hívja fel a figyelmet.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját termékeinek reklámozása céljából termékbemutatót rendez, melynek során a telephelyén és a telephelye előtti önkormányzati területen különféle rendezvényeket szervez. Részben különféle árusok pultokról, bódékból árusítanak ételt, italt és különféle vásári tárgyakat, másrészt a rendezvényt népszerűsítő koncertek is vannak. Az ingyenes, bárki által látogatható rendezvény egyértelműen a cég reklámozását szolgálja, a koncertek alatt is a céget reklámozó feliratok láthatók. A kft. részére a rendezvényt megszervező cég egy számlát bocsát ki, melyben a fellépők díja is szerepel. Kérdés, hogy az ingyenesen látogatható rendezvény miatt – különös tekintettel a koncertekre – kell-e személyi jovedelemadót és eho-t fizetnie a kft.-nek az Szja törvény 70. § (3) b) pontja alapján (esetleg valamilyen más rendelkezés alapján). Mivel egy kft. szervezi a rendezvényt, az 1. számú melléklet 8.35 pontja szóba sem jöhet, de persze a rendezvény alapvető célja sem a szórakoztatás, hanem a reklámozás. A kérdést továbbgondolva: az országban sok olyan ingyenesen látogatható rendezvény van, amelyet nem maga az önkormányzat, hanem egy cég szervez meg, így az idézett adómentességi szabály nem alkalmazható. Így például egy városi kultúrális fesztiválon (pl. borfesztivál stb.) az önkormányzat tulajdonában álló kft. szervezi meg a rendezvényt, a bevétel és a költség a kft.-nél merül fel, az ingyenes koncertek után a kft.-nek adót és eho-t kellene fizetnie? Köszönöm a választ!
Elsősorban a turisták által kedvelt helyszíneket, rendezvényeket, a számla- és nyugtaadást, az áruk eredetét ellenőrzik a NAV ellenőrei a héten az adóhatóság „adótraffipaxa” szerint.
Tisztelt Szakértő! Egy vendéglátó egység 20. születésnapját ünnepli. Az üzleti partnereinek, mintegy 1500 főnek, születésnapi ünnepséget szervez. Az összes költség egy 4 000 000 forintot tesz ki (ételek alapanyagköltsége, sátorbérlés, előadók meghívása). Kérdésem az lenne, hogy ez a rendezvény milyen adóvonzattal jár, valamint a fent említett költségeket el lehet-e számolni a vállalkozás működéséhez kapcsolódóan? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni az alábbi kérdésben. Cégünk nyílt napot szervez a munkavállalók családtagjai részére, lehetőséget kapnak az érdeklődök cégünk megismerésére. Azt szeretném megkérdezni, hogy a szervezéssel kapcsolatos költségeknek (karszalagok, buszok bérlése ...) milyen adóvonzata van? Segítségét és válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! A következő kérdéssel kapcsolatban várom szakértői válaszukat: az egyik egyéni vállalkozó (akinek a tevékenységi körében közétkeztetés, rendezvényszervezés, szálláshely szolgáltatás van) egész napos jótékonysági programot szervez lakhelyén (kisváros, 10 ezres lélekszám). Fellépnek zenekarok, mazsorett lányok, bográcsban ételt készítenek a rendezvényre kilátogatóknak. A rendezvény jótékony célú felajánlás a falu lakói részére, csak költség merül fel, kiszámlázás, árbevétel nem lesz ebből a rendezvényből. Elszámolhatja-e a vállalkozó a vállalkozásából kifizetett összegeket költségként? Kell-e utána adóznia? Adóalapnövelő tételként be kell-e állítani a könyvelésébe? Válaszukat tisztelettel megköszönve. Ötlemozaik Könyvelő Kft.
A különböző rendezvények, események alkalmával a résztvevők gyakran részesülnek ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatásokban (étel-, ital-fogyasztás, utazás, szállás stb.). Sokan bizonytalanok, hogy ezek költségét, illetve az ilyen módon juttatott jövedelmet milyen adószabályok szerint kell kezelni. Többnyire az a kérdés, hogy adózási szempontból mit kell reprezentációnak tekinteni, és mit valamely más juttatás körébe sorolni.
Tisztelt Szakértő! A 18%-os adókulcs alá tartozó zenés, táncos rendezvényekkel kapcsolatosan kérnénk segítséget. A 18%-os áfa alkalmazásához a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni. Ez konkrétan a sorszámozott ülőhelyekre vonatkozik? Ha a koncertre érkezési sorrendben ülnek le a nézők, akkor arra a 18%-ot lehet érvényesíteni, vagy mivel ülőhelyes, ezért az is 27%-os áfa alá tartozik? Segítségét köszönöm.
Egy kft. ügyvezetői részt vettek egy tevékenységükkel összefüggő konferencián, melyről számlát kaptak. A számlán szerepel a rendezvény részvételi díja és a továbbszámlázott étel, ital áfásan. Ez a kft. számára teljes mértékben költségként elszámolható-e, az áfa visszaigényelhető-e? Illetve van-e valamilyen adóvonzata a kft. vagy akár az ügyvezetők tekintetében? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetői részt vettek egy tevékenységükkel összefüggő konferencián, melyről számlát kaptak. A számlán szerepel a rendezvény részvételi díja és a továbbszámlázott étel, ital áfásan. A kérdésem, hogy ez a kft számára teljes mértékben költségként elszámolható-e, az áfa visszaigényelhető-e? Illetve van-e valamilyen adóvonzata a kft. vagy akár az ügyvezetők tekintetében? Előre is köszönöm a segítségüket.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték