54 találat a(z) parkolás cimkére
Számla parkolási szolgáltatásról
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk számlát kért 2016. 09.hóban a 2016. 05. és 06.havi parkolásairól. Ehhez az eredeti nyugtákat (parkolójegyeket) benyújtotta a parkolási szolgáltatást nyújtó céghez. A parkolási szolgáltatást nyújtó cég az utólagos számlakibocsátási igényt azzal utasította el, hogy az áfatörvény 163. §-a szerint a számlát észszerű határidőn, de legkésőbb 15 napon belül kell kiállítani a szolgáltatás nyújtását követően Ez gyűjtőszámla esetében (ehhez a két fél előzetes megállapodása is szükséges lenne) is az adó-megállapítási időszakot követő 15 napon belül lehetséges. A cég arra is hivatkozott, hogy a számviteli törvény 167. § (1) bekezdése szerint a külső bizonylatokkal szembeni tartalmi követelményeknek a nyugta is megfelel, valamint hogy a 167. § (3) bekezdés szerint a külső bizonylat alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága – ha ez másképpen nem bizonyítható – az érintett szervezet képviselője vagy belső szabályzatban erre feljogosított személy aláírásával is igazolható. Tehát a számlától eltérően a nyugta ugyan önmagában nem elszámolható, de a legújabb értelmezések szerint a költség felmerülésének bármilyen bizonyítottsága, illetve az erre felhatalmazott személy igazolása esetén azonban igen. A kérdés az, hogy helyesen járt-e el a parkolási szolgáltatást nyújtó cég, amikor megtagadta a számla kiállítását a korábbi időszakokra? Válaszát előre is köszönöm!
Konténer "parkolás" előzetes áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy épületvillamossági kivitelezést végző társaság időnként sitt elszállítása végett konténereket rendel meg, amiben a keletkező sittet elszállíttatja. Az irodaház, amelyikben a munkát végzik, a belvárosban van, ezért az irodaház elé nem állíthatják a konténert, mert ahhoz külön területfoglalási engedély kellene, illetve az irodai dolgozók másnapi munkakezdéséig nem tudják elszállíttatni, ezért a szomszédos szabad területen, ahol egyébként parkoló üzemel, tárolják a konténert, amelyért a parkolót üzemeltető cégnek napidíjat fizetnek. A parkoló tulajdonosa a taxisokhoz hasonló kisalakú előnyomott készpénzes számlát alkalmaz, amelyen a nyomda által rányomtatva konkrétan "Parkolási szolgáltatás" és az "SZJ 63.21.24.0" szám szerepel, a "Gk.rendszáma" mezőbe pedig tollal beírják, hogy "KONTÉNER", továbbá a szintén előnyomott, megfelelő érték mezőket töltik ki ("nap": 1; az egységár és érték pedig minden esetben kereken 10 ezer forint). A számlán semmi egyéb információ nincs feltüntetve. Önök szerint az így kiállított számla előzetes áfatartalma levonható áfaként elszámolható? (A szolgáltatás természetesen a kivitelező cég áfaköteles tevékenységéhez kapcsolódik). Véleményem szerint ebben az esetben nem parkolási szolgáltatásról, hanem valójában területfoglalásról van szó, ezért az áfa levonható, bár a leírtak szerinti számlainformációkat kissé zavarosnak tartom. Előre is köszönöm a segítségüket! Tisztelettel: KSI
Parkolás kifizetése a dolgozó számára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy novembertől a cég székhelye előtt fizetős lesz a parkolás (440 Ft/óra), ami eddig ingyenes volt. Páran autóval járunk, és a havi plusz 80 ezer forintos parkolást nem tudjuk kigazdálkodni a fizetésünkből. Az lenne a kérdésem, hogy a cég köteles-e kifizetni ezt a parkolási díjat a dolgozó részére, vagy eleve a dolgozó helyett fizetni? Segítségüket előre is köszönöm!
Hivatali célú költségek
Kérdés
Egy kft. ügyvezetője (nem munkaviszonyban látja el feladatát) a céges útjaival kapcsolatban különböző számlákat, illetve bizonylatokat (amelyek nem számlák) ad le a könyvelés felé. Ezen számlák, bizonylatok a cég külföldi partnereinek felkeresésével kapcsolatosak, rendszerint repülőjegyek, szállás+reggeli, parkolás, útdíjak, tankolás, gépkocsibérlés, étkezés. Ilyen üzleti utak esetében a társaságnak kell kiküldetési rendelvényt kiállítania, hiszen nem a munkáltató küldi el munkavállalóját céges útra, hanem maga az ügyvezető utazik. Hogyan lehet elszámolni azon költségek összegét, amelyről nem ad a cég névére szóló számlát? Például van, hogy parkolóautomatából vásárol parkolójegyet külföldön. A cég, valamint az ügyvezető (aki külföldi állampolgár) szempontjából keletkeztet-e adókötelezettséget bármelyik tétel (például a nem szállásdíjban foglalt reggelin kívüli étkezés)? A számlákat az 52-es utazási, kiküldetési költségek között kell nyilvántartani? Esetleges ellenőrzéskor, hogyan bizonyítható, hogy valóban üzleti céllal jelent meg az ügyvezető, ha például a partner megkeresése után mégsem kötöttek üzletet? A külföldi számlák tekintetében áfa szempontjából van-e valami bevallási kötelezettség? A számlán a "kinti" adómértéket tüntették fel.
Parkolóházi költség elszámolása
Kérdés
Költségként elszámolható-e a parkolóházi parkolás 77 ezer forintos éves bérleti díja?
Parkolás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Italautomata berendezések karbantartásával foglalkozó vállalkozó a munkája során gyakran parkol, mivel az egész országban dolgozik. Kérdésem, hogy ennek áfája levonható-e? A másik kérdésem, hogy, ha az autót csak éjszakára vagy munkaszüneti napokon parkoltatjuk, akkor mi a helyzet? Hogyan lehet különbséget tenni a parkolás és a bérlet között? Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel. Reinhardt Éva
Társasház számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társasház lakói a ház udavarán tartják a kocsijukat. A társasház ezt a lakók felé parkolási díj címén kiszámlázza. Kérdésem, hogy ki kell-e számlázni ezt egyáltalán? Ha igen, kell-e rá áfát felszámítani, illetve milyen adó- és járulék terheli még ezen felül? A társasház be van jelentkezve áfakörbe. Tisztelettel várom válaszukat.
Amit a telefonszámla adójáról és számviteléről tudni érdemes
Cikk
Engedménnyel vásárolt készülék, előfizetési díj, telefonbeszélgetések díja, internet-használat, cégautó parkolási díja, adomány. Bemutatjuk, hogyan kell elszámolni, ha mindezeket tartalmazza a telefonszámla.
Cégautóadó parkolási, útdíj elszámolás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő!Cégautóadóhoz kapcsolódó fizetési kötelezettség helyes értelmezéséhez kérem segítségüket. A Gjt. 17/A (1) szerint: "Adóköteles az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti személygépkocsi ... továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban költség, ráfordítás, értékcsökkenési leírás együtt: költség) számoltak el."Tárgyi mentesség a (2) alapján: "Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja és 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el." Ugyanakkor a NAV tájékoztató 31. füzet "A cégautóadó és az azzal összefüggő egyes személyi jövedelemadó kérdések 2012." értelmezése szerint: "A kifizető által a magánszemély tulajdonában levő személygépkocsi hivatalos használatára tekintettel kifizetett, és személyi jellegű egyéb ráfordításként elszámolt költségtérítés sem a kifizetőnél, sem a magánszemélynél nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget, feltéve, hogy a magánszemély nem számol el tételesen személygépjármű-használattal kapcsolatos költséget.""Az előzőekben leírtakat összefoglalva: minden esetben meg kell fizetni a cégautóadót, ha a magyar rendszámú (nem mentes) személygépkocsi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában áll, függetlenül attól, hogy költséget számol-e el azzal kapcsolatosan, vagy sem. Minden más esetben (a törvény szerinti mentességekre is figyelemmel) csak akkor keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, ha a személygépkocsi után az Szja tv., vagy az Sztv. alapján költségelszámolás történt." Kérdéseim: 1. Egy magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelyet üzleti útra vesznek igénybe, és amely után a kifizető (jogi személy) kizárólag az üzleti utazásra tekintettel felmerülő úthasználati díjat és parkolási díjat téríti meg a kifizető nevére kiállított számla alapján, keletkeztet-e cégautó fizetési kötelezettséget? 2. Ugyanezen esetben ha a számla a magánszemély nevére szól és a kifizető mint személyi jellegű ráfordítás téríti meg azt az autótulajdonos magánszemélynek, aki nem számol el tételesen szja szerinti ktg-et (azaz adóköteles bevételének tekinti), úgy keletkezik-e cégautó adó fizetési kötelezettség (mivel egyébként a személyi jellegű ráfordítás is ráfordítás a számviteli törvény szerint)? Hangsúlyozottan nem kiküldetési rendelvénnyel történik az elszámolás. Köszönettel:Varga Kálmán
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
