985 találat a(z) pénztárgép cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az áfa alanyi mentesség értékhatárának túllépése esetén mik a gyakorlati lépések, és hogyan lehet megvalósítani az alábbi esetben a dokumentálást? Adott egy kiskereskedelmi bolt, napi forgalma pár ezer forint, amely kisebb tételekből tevődik össze. Az áfatörvény szerint az a tétel, amellyel átlépjük az értékhatárt, már áfásnak számít. A nap elején még nem tudható, hogy bekövetkezik-e ez, és ha igen, akkor mikor. Még a kosár beblokkolása elején sem tudható, hogy mire a végére érünk, átlépjük-e a határt. A pénztárgépet nem tudjuk előre átállítani, például az adószámot nem írhatjuk át 2-esre, mielőtt nem következik be a változás. A pénztárgépszerviz lehet, hogy csak két hét múlva tud jönni átállítani. Ha zárás előtt egy órával átlépjük az értékhatárt, hogyan valósítom meg a nap korábbi részében áfa nélkül beütött tételek vonatkozásában visszamenőleg az áfázást? A bruttóból visszaszámolva bevallom és befizetem a még nem áfásként beütött tételekre vonatkozó áfa értéket? Vagy a beütött tételekre pluszban számolom rá a 27 százalékot? Kérem, hogy erre az esettípusra vonatkozóan teljes körű eljárási menetet legyen szíves felvázolni a változásbejelentés, az adóbevallás és az egyéb feladatok vonatkozásában arra az esetre, amikor előre készülünk a feladatra, és arra az esetre is, amikor a könyvelő utólag szembesül az egész havi bizonylatok leadásakor, hogy a vállalkozó átlépte az értékhatárt, de nem szólt. Hogyan javítható a hiba? Nagyon köszönöm a válaszát.

Kérdés

Sport egyesület tagjai, illetve kívülállók részére végez táncoktatást, időnként a nagyközönség részére rendeznek zenés, táncos összejöveteleket, melyen természetesen belépő díj ellenében lehet részt venni. Kérdésünk: az egyesület részére kötelező lesz-e 2017.01.01-től a pénztárgép használata? Ha igen, akkor a táncoktatási tevékenység esetén szükséges-e a pénztárgép használata? Köszönettel.

Kérdés

Kedves Szakértő! Bt. beltagja megvásárolt gyöngyökből készítene bizsu ékszert, és azt értékesítené vásárokon, illetve interneten keresztül. Ezt a tevékenységet milyen TEÁOR kód alatt folytathatja, illetve pénztárgéphasználatra kötelezett-e?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Meghívást kaptunk az XY cég által rendezett fesztiválra. Társaságunk vendéglátó tevékenységet folytat, mozgó kocsinkból szendvicseket értékesítettünk. XY cég a saját területén értékesítette a fizetőeszközként használt kuponokat, melynek összegét a pénztárgépükbe beütötték. A vendégek nálunk vásárolták meg a szendvicset, üdítőt. Az ellenértéket beütöttük a pénztárgépünkbe, a kupon összegét pedig külön gyűjtőben tartottuk nyilván. Könyveinkben ez követelésként került kimutatásra. XY cég az ellenértéket csak úgy hajlandó kifizetni, ha az általunk történt értékesítés összegéről egy számlát állítunk ki. Ez viszont dupla bevételt eredményezne. Kérem sziveskedjék a helyes elszámolásról tájékoztatni. Válaszát köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2017.01.01.-től bevezetésre kerül a pénztárgép kötelező használata számos tevékenységnél. A kft.-nek gépjárműszerelő műhelye van, ahol nemcsak gépjárműjavítást, hanem műszaki vizsgáztatás és eredetiségvizsgálatot is végeznek. A műszaki vizsgáról és műszaki vizsga bevétele adómentes a gépjármű javítás adóköteles. Hogyan kell január 1-jétől a pénztárgépet használni? Minden bevételt be kell ütni a pénztárgépbe vagy ami a gépjárműjavítás bevételéből származik? Segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel: Nemes Istvánné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbiban. Gépjármű-alkatrész értékesítésével foglalkozó kiskereskedő, a TEÁOR 4532 szám alapján pénztárgéphasználatra kötelezett. A vevőknek a vásárlásokról a pénztárgép által kibocsátott nyugtát ad. Abban az esetben, ha a vevő készpénzes számlát kér a vásárlásáról, a számlát kibocsátja, a pénztárgépbe a fizetendő összeget beüti. Ha a vevő átutalással szeretné rendezni a vásárlását, szintén számlát bocsát ki, és a bankszámlára fog megérkezni az összeg. A kérdés, hogy a bankba megérkező vásárlások ellenértéről kibocsátott számlákat a NAV felé jelenteni kell, illetve kellett volna? Köszönöm a segítséget.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. parkolót üzemeltet, és autómosás szolgáltatást nyújtana a ott parkolóknak, illetve külsős vendégeknek is. Kérdés: kötelező a pénztárgép használata mindkét tevékenységére? Köszönettel: Ildikó

Kérdés

Kinek nem kötelező pénztárgépet használni?

Cikk

Eddig több mint 10 ezer pénztárgép-támogatásra jogosult vállalkozót kerestek fel személyesen az adóhivatal munkatársai. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal mindent megtesz annak érdekében, hogy az érintettek megkaphassák a kasszánként 50 ezer forintos állami támogatást. Az ugyanis csak annak jár, aki 2016. december 31-éig beszerzi az új műszaki paraméterekkel bíró pénztárgépet, közölte az NGM.

Kérdés

TEAOR 5610 Étterem, mozgó-vendéglátásnál, konkrétan mozgóbüfé üzemeltetésekor kötelező-e pénztárgép használat? Az eddigi gyakorlat szerint a vállalkozó nyugtát adott a vevőknek.

Kérdés

Kérdéseim pénztárgéphasználattal kapcsolatosak.Taxis vállalkozó, ha számlát kell adjon a fuvarról, akkor be kell-e ütni a pénztárgépbe? A számlákhoz kötelező-e pénztárgép nyugtát hozzá tűzni? Hiba esetén nyugtát kell kiállítani, vagy a taxióra által adott nyugta elfogadható? Válaszukat előre is köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Könyvelő irodaként szeretnénk a következő kérdést feltenni: A napokban többszőr is felkeresett minket a NAV azokkal az ügyfeleinkkel kapcsolatosan, akiknek a jövőre vonatkozóan tevékenységi körük szerint pénztárgép-kötelesek. Azt szeretnénk megtudni, hogy olyan társaságoknak, illetve vállalkozóknak, akinek a melléktevékenységeik között "csak felsorolás jelleggel" szerepel pénztárgép-köteles TEAOR kód (ugyanis a valóságban abszolút nem folytatják ezen tevékenységet), szükséges-e törölni 201-es nyomtatványon a nem használt ptg köteles kódokat, vagy esetleg ott hagyhatjuk törzsadatukban a felsorolt tevékenységek között? Válaszukat megköszönve Tisztelettel maradok.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy év óta egyéni vállalkozó vagyok, kataalanyiságot választottam, és alanyi adómentességet. Egy bérelt üzlethelyiségben ruházati kiskereskedelemmel foglalkozom (477102). Következő évtől a tulajdonos felmondta a bérleményt. Kérdésem, hogy ha nem bérelek másik üzlethelyiséget, a lakásomon árulhatok-e továbbra is ruházati cikkeket úgy, hogy nem alakítok ki üzlethelyiséget e célra? Ha ez nem lehetséges, milyen módon árusíthatnék üzlethelyiség nélkül? A pénztárgépet használhatom-e továbbra is nyugtaadásra? Köszönettel.

Kérdés

Ügyfelem az alábbi tevékenységeket végzi társasági szerződés szerint.9311 '08 sportlétesítmény működtetése, valamint 6820 '08 saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Tevékenységét a saját és bérelt ingatlan bérbeadásaként számlázza ki évek óta tárgyi adómentesen. Sportpálya (teniszpálya) általunk mástól bérlése és kiadása történik cégek és néhány magánszemély felé. Elbizonytalanodtam, hogy kell-e neki pénztárgépet beállítani?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Német kiegészítő nyugdíj adózása Magyarországon

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Kettős adóztatás elkerülése – ingatlaneladás

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Amerikai részvényopció visszavásárlása

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink