Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás Romániába szervezett fesztiválon az ott lévő személyeknek bort szeretne értékesíteni. Az ehhez szükséges romániai engedélyekkel rendelkezik. Kérdésem arra vonatkozik, hogy milyen számlaadási kötelezettsége keletkezik? Magyarországon hasonló esetben mobil pénztárgépet alkalmaznak. Kell-e itt is ezt alkalmazni, vagy elég, ha nyugtát vagy készpénzfizetési számlát állít ki az értékesítésről?
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás fizikai közérzetjavító szolgáltatásokat ajánl fel 300 ezer forint értékben tombolanyereményként, egy divatfesztiválon. A fesztivál szervezője reklámdíjról számlát állít ki a vállalkozásnak 150 ezer forint plusz áfáról. Problémát jelent-e a vállalkozásnak, illetve milyen következménye van annak, hogy a felajánlott összeg és a reklámdíj összege nem egyezik meg? A tombolanyereményt (például fitnessbérletet) beváltó vendég természetesen fizetni nem fog a vállalkozásnak. A bérlet összegét be kell-e ütni a pénztárgépbe? Vagy hogyan kell adminisztrálni, adózni? Kérem, hogy a jogszabályokra hivatkozva tájékoztatni szíveskedjen a vállalkozás jogszerű kötelezettségeiről. Előre is köszönöm.
Ha egy társaság úgy dönt, hogy minden értékesítésről számlát állít ki, megszabadulhat-e a pénztárgéptől? Ha igen, ez milyen kötelezettségekkel jár? Olvasónk kérdéseire Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszol.
Egyéni vállalkozó részben növénytermesztéssel, részben alkatrészkészítéssel foglalkozik megrendelésre, valamint fémtárgyakat készít a műhelyében. Szinte kizárólag céges ügyfelei vannak. Kell-e pénztárgép a működéséhez? Köszönettel: K.
Az online pénztárgép forgalmazását, szervizelését érintő változásokról részletes tájékoztatót bocsátott ki a Nem zeti Adó- és Vámhivatal.
Vendéglátással foglalkozó egyéni vállalkozó pos terminált szereltetett be. Pénztárgépet használ. Hogyan kell elszámolni a bankkártyával fizetett tételekkel? Nyilvántartást kell vezetnie? Van más teendője? A pénztárgépben rögzíti az eladásokat. Válaszukat köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó tevékenységi köre a 96.04 TEÁOR alá tartozó. A fizikai közérzetet javító szolgáltatást kizárólag úgy végzi, hogy a betegeket felkeresi, és nem rendelkezik üzlethelyiséggel. Pénztárgéphasználatára kötelezett-e?
Társaságunk 2016.09.30-tól nyugtaadási kötelezettségének kizárólag pénztárgéppel tehet eleget (gépjármű-javítási, gépjárműalkatrész-kiskereskedelem). A kérdésünk, hogy hogyan tudunk mégis mentesülni a pénztárgép alkalmazása alól? Társaságunk úgy döntött, hogy minden értékesítésről számlát állít ki (ezt bejelentette a NAV részére a megfelelő nyomtatványon). Nemcsak az üzletekben folyik készpénzes értékesítés, hanem a kiszállított áru ellenértékének egy része is készpénzben folyik be. Ezek elsősorban interneten beérkezett rendelések, amelyeket részben alvállalkozók, részben saját autók visznek ki a vásárlókhoz, akik lehetnek akár magánszemélyek, akár vállalkozások (kereskedők) is. A saját autóval kiszállított áruk ellenértékét a sofőrök az egyik telephelyen működő pénztárba fizetik ki. Az alvállalkozók által kiszállított áruk ellenértéke az előzőhöz hasonlóan pénztárba érkezik vagy átutalással. Jól gondoljuk-e, hogy mivel ezek mind számlával kísért értékesítések, ezért emiatt nem kell pénztárgép (hiszen amiről számlát adunk, arról nem szabad nyugtát kibocsátani)? Úgy gondoljuk, hogy ha nem használunk pénztárgépet, akkor a boltokban történő készpénzes értékesítésekről kell adatot szolgáltatni. De mi a helyzet az előbb részletezett telephelyre befolyt tételekkel? Illetve az alvállalkozó által beszedett készpénzes számlák ellenértékével, ami bankon keresztül érkezik? Illetve kell-e adatot szolgáltatni a bankkártyás tételekről? Köszönettel
Május elején terjesztette az Országgyűlés elé a nemzetgazdasági miniszter az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az elmúlt hónapban így javarészt a tervezett változtatásokat boncolgattuk cikkeinkben. Egyebek mellett módosulnak a számviteli, az áfa- és az illetékszabályok. Emellett több új szabály lépett életbe az online pénztárgép bevételi adatainak utólagos rögzítésével, az egyedi mentesítéssel, a kódigényléssel és az üzemeltetéssel kapcsolatban. A múlt hónapban is népszerűek voltak oldalunkon a társadalombiztosítási témájú cikkek.
Tisztelt Szakértő! Egy működő kávézó bérleti szerződést kötött egy balatoni önkormányzattal, hogy bérel egy területet, ahova kihelyezi átalakított lakókocsiját, és 3-4 hónapig ott is végezné a tevékenységét. A tevékenység: kávé, üditő és alkoholtartalmú italok árusítása. Nincs ülőhely, illetve kialakított álló pihenőhely. A vendégek megvásárolják az italukat (palackban vagy műanyag/papírpohárban), és elfogyasztják ott, ahol akarják. A vállalkozás a nem balatoni kávézóját két hónap múlva, a nyári szezonra bezárja, majd a pénztárgépét a balatoni lakókocsiba vinné. Erre az időszakra nem szeretne pénztárgépet vásárolni, ha a nyugtaadási kötelezettségét nem kötelező pénztárgéppel teljesítenie (vagy számlakibocsátással helyettesítenie). 1. melléklet a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelethez 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást) tevékenység esetén szükséges a pénztárgép. A kereskedelmi törvény szerint mozgóboltként definiáltam a lakókocsit (ha itt lehet alkalmazni ezt a törvényt), és azt a megállapítást tettem, hogy NEM köteles pénztárgépet használni, és elegendő nyugtát kiállítania. Helyes az állításom? Másik kérdésem, hogy a meglévő pénztárgépét használhatja majd a lakókocsiban? Vagy van valamilyen speciális pénztárgéptípus, amit engedélyez a hatóság? Köszönettel: Kisfaludyné Nagy Zsuzsanna
A hatóságok kötelezővé tették a pénztárgép használatát a plasztikai sebészek részére. Egy plasztikai sebészt egy cég a cég által bérelt műtőben megbízásos jogviszonyban foglalkoztat (az szja-t a cég a díjból levonja), a páciens a sebészeti munka díját átutalással (előzetes dijbekérővel) egyenlíti ki. Előfordulhat, hogy díjkülönbözet keletkezik, amit a pácienstől a cég készpénzes számla alapján szed be. Vonatkozhat-e erre az esetre a kötelező pénztárgép-használat? Várom segítő válaszukat.
Társaságunk motorkerékpár- és alkatrész-kiskereskedelemmel is foglalkozik. A tételes készletnyilvántartással, az értékesítéssel egyidejűleg az értékesítésekről azonnal számlát állítunk ki. A készpénzes számlákról havonta adatot szolgáltatunk a PTGSZLAH adatlapon. Szeptember 30-ától nekünk is kötelező beszerezni online pénztárgépet? Nem mentesülhetünk alóla?
Tisztelt Adószakértő! Mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó vagyok, alanyi adómentes. Tevékenységem személygépkocsi, motorkerékpár karbantartása, javítása. 2016.szeptember 30-ától ezekre a tevékenységekre is vonatkozik a pénztárgép kötelező használata. Én ezidáig minden esetben számlát állítottam ki, nyugtát nem alkalmaztam. Kérdéseim: vonatkozik rám a pénztárgép kötelező használata, ha nem vagyok áfaalany? Ha igen, mely esetekben kell adnom nyugtát, mikor adhatok számlát, és arról kell-e adatszolgáltatást teljesítenem a NAV részére? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Autószerelő vállalkozásnak szeptembertől kötelező lesz a pénztárgép. Van rá lehetőség, hogy inkább számlázó programot vásároljon, és minden hónapban a bevételről beszámoljon a NAV felé? Úgy tudom, ez régen működött; most is lehetséges? Köszönöm. Üdvözlettel: Tislérné
Tisztelt Szakértő! Értesüléseink szerint a masszázs tevékenység esetén pénztárgép használata válik szükségessé. Lehet-e mentességet kapni a pénztárgép használata alól, ha valaki súlyosan látássérült, és számára ez a nyugtaadási mód komoly nehézségekbe ütközik? Van-e lehetősége arra (esetleg külön kérelem alapján), hogy továbbra is kézi nyugtát állítson ki? Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték